Eger - hetilap, 1874
1874-01-29 / 5. szám
36 a közmunka lcszolgálása tárgyában kiadott utasításának több pontjaira tétetik észrevétel. A megye bizottságának f. évi 375 sz. a. kelt utasítása a közmunka leszolgálása tárgyában a ministeri rendelet értelmében kellőleg körüliratván, a hivatkozott leirat azon pontjára, hogy a közmunka váltság lefiz itésének határnapja, január 1 és május 1-8 nap jára tűzve, nem egyezik meg a fenálló ministeri rendelet utasításával, úgy hasonlóképen nem egyezik meg a büntetésül tűzött kettős váltságdíj se n,— külön feliratban kifejtetni rendeltetik,hogy a megye bizottságának ezen régibb gyakorlaton nyugvó határozata, sem a törvény sem a ministeri rendelet céljával ellentétben nem áll. Mert a január l-ö és május l-ö napjaira tűzött fizetési határidő, azok érdekében álló, kik a megváltásra jelentkeznek, miután, általában oly hónapok, melyekben a gazda közönség inkább fizetésképes, mint julius 1-e, mely épen a legszorgosabb aratási idő ; mert a büntetésül tűzött kettős váltságdíj, a visszaélőkre szól, kik közműn- , kájuk ledolgozását bűnösen mulasztják, épen úgy, mint az 5 frtos birság p;nz, kik közmnnaa idejüket bűnösen eltitkolják. Olvastatott a megyei fő-mérnökök hivatalos előterjesztése az 1874-ik évi közmunka erő felosztása tárgyában, úgy az évi költségelés egyéb jelentéssel együtt. Olvastatott ennek kapcsán a közmunka szakosztály vélemé- nyes előterjesztése, melynek folytán batároztatik: A köítség előirányzat azzal fogadtatik el, hogy ebből mindenek előtt a kiváló szükségüek, a közmunka pénztár arányában vétessenek elő. A közmunka felosztás jóváhagyatván, az alispánnak, főmérnökök, szolgabirák, utibiztosoknak tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. A pétervásár-nádasdi ut kiigazítása lárgyában id Nánásy Ignác elnöklete alatt Kubik Endre főmérnök, Ivády Miklós és Kovácb József szolgabiró azon utasítással küldetnek ki, hogy szemlét tartván, tegyenek jelentést, bogy miképen lehetne ezen ut járható állapotba helyezhető? A fttged-ludasi tervezett útvonalra nézve Majzik Viktor elnöklete alatt Kubik Endre főmérnök és Siskovics Lajos szolgabiró kiküldetnek, hogy a kérdésben forgó útrészre nézve az illető tulajdonossal igyekezzenek barátságos utón kiegyezést hozni létre. A terv rajz, Kubik Endre főmérnöknek visszaadatik. A fajzati pusztára nézve utasittatii Földváry Sándor szolgabiró, hogy rögtön intézkedjék a közmunka összeírásra nézve, a múltat illetőleg szigorú felelősségre vonja az illető eltitkolok SzemreháDyólag nézett rám, és én bocsánat-kéröleg pillanték tündöklő ártatlan szemeibe. Vájjon megértett e? Én megértettem néma szemrehányását. A tavasz első virágainak egyike a barack-virág, mint fényes napsugár világított rózsa-szin ruhájában. Minden tündöklött rajta, a sötét éj-szemek, az éber fekete haj, a ragyogó seraph-are az ö egész lénye fényes dicssugárban fürdött s körülötte zöngicséltek a tavasz élvezésére elö-repkedö méhek és darázsok. „Élek-halok, élek-halo k* kiáltotta egyre a szekfü-virág e jósigéket; s viselőjük hevtilt tánc után leöntött pohár-vizzel eldöntötte a jövendölést, s a kamilla harmatot sirt ezen bus elhatározás fölött. „Tessék aláírni! Egy telegramm !“ Felbontom, olvasom és ro hanok. Első a kötelesség,— sa pompás szemle 12 órakor véget ért.... És most egy 24 órával később lépjünk aterembe, melyet tegnap a benne mozgó szép alakok miatt, sajgó kebellel hagytunk el. A becsületes munka és ipar tartja most vigalmát, a legényegylet cége alatt ; és mi meghajlnnk ezen alakok előtt, kik egyenként és összesen tényezökül szolgálnak hazánk jóléte és felvirágzásához. Mert szerintünk, semmi sem jogosultabb a tiszteletre, mint a munkás szorgalom. Ez tartja fel az emberiséget; ez élteti a hazát, és végre egyik kifolyása a vallásos érzetnek is. A szorgalmas, iparkodó munkás, véleményünk, szerint mindig vallásos is szokott lenni. A lársadalom csak társulás utján képes tekintélyre vergődni, s bármely megengedhető körülmények között is alakul az, mindig örvendetes és biztató az egyetértésre nézve. A fiatal iparos nemzedék társulása a légény-egylet helyiségeiben központosul, s e szivet és lelket nemesítő intézmény áldásos hasznát a messze jövőben már most is megbirjuk határozni. Most vigalmat rendeznek; megtöltik a casinó nagy termét társaik és mestereik szép és kedves családjaikkal, s a nemesitö és felemelő munka után áldoznak a tisztességes vigalomnak. Pintér Ignác és Kádár Józset útkaparók jelentése Kubik Endre főmérnöknek adatik ki, hogy Fökövy Antal polgármesterrel egyetértve tartsanak vizsgálatot. Gyöngyös városa részéről tett azon előterjesztés, hogy az ottani kézműves polgárok, netaláni hátralevő közmunkájokat, még étéi folytán természetben szolgálhatnák le, figyelembe vétetik, s megen- gedietik, hogy a főmérnök által kijelölendő útvonalon, még e tél folytán febr. 15-ig közmunkájokat íeszolgálhatják. Nagy János és Semperger Mihály utkaparóknak, szorgalmuk némi díjazásául 10—10 ft, Fodor András utkaparónak 5 ft, az útalap pénztárából uíalváuyoztatik. Miről Oioliesáuyi József fö-pénz- tárnok értesittetik. Mely végzés minden érdekeltnek kiadatik, A közigazgatási szakosztálynak előterjesztése, a szolgabirák mellé segéd szo'gabirói állomások rendszeresítése tárgyban. Tekintve a jelen pénzügyi viszonyokat — mig azok kedvezőbbekké nem alakúinak, vagy a megye saját körében nem intézkedhetik, tudomásul vétetik. Tisza-Várkony község azon kérelmének, hogy 1874 iki közmunkájának háromnegyedrészét saját határában levő utai kijavítására használhassa fel, Hely adatván, a kérelem szerint közmnnkaerejének három negyedrészét saját határában levő utai kijavítására fordíthatja, úgy azonban, hogy ez Timon Bertalan fő-mérnök felügyelete alatt történjék, s hogy kimutattassék az, hogy a közmunka erő valóban le is szolgáltatott. Miről nevezett község Benkó Albert szbiró utján, úgy Timon Bertalan főmérnök értesittetnek. Városi ügyek. 1874-ik év január hó 25-én Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, mely alkalommal az 1874 ik évi december hó 14-én tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván meghitelesittetett. Ezután elnöklő polgármester előterjeszti miként a most hitelesített jegyzőkönyv 4160 számú végzése akként szól, hogy az állami adópénztárból elidegenített adópénzek mennyiségének felülvizsgálatára vonatkozó iratok e testület által küldessenek meg a vizsgáló bírósághoz, minthogy azonban a tanács időközben a most nevezett vizsgáló bíróság részéről felhivatott, hogy kérdéses ügyiratokat stirÉs mily kedélyes e vigalma az ipar embereinek 1.. Látszik rajtok, hogy azt verejtékök árán érdemelték ki, s a méltán kiérdemelt mulatság jobban izük ezerszer a szokás, hiú fitogtatás vagy unalomszülte összejövetelnél, melyet napjainkban báloknak szoktak nevezni. De nézzünk körül. Itt lebeg a táncban négy szép hajadon, az életerő, fiatalság, és szépség arcaikon, egyszerű fehér és zöld ruháik gonddal készülvén, tanúskodnak azon elöreszámkott gyönyörről, melyet saját készítményeik felöltése alkalmából auticipáltak. Ez a négy csinos alak egyik munkásr előmozdítója a felvilágo- sultság és lelkimiveltség terjesztésének. Ok a legnagyobb hatalom: a sajtó szorgalmas nmnkásnői. Emitt egy kék és egy fehérruhás szende alak táncol szerény hiedelemmel, de ragyogó arcokkal. Ezek divatkereskedési varrónők; a fényűzés és közvetve az ipar előmozdítói. Ott egy finom atillás barna gyerek táncol, pirult arccal, lesütött szemekkel, mestere leányával, kivel éber álmaiban egy boldog család jövőjét reméli megállapíthatni; odább pedig a távol haza vándormadara, egy dunántúli asztalos hasonlítja össze Eger szülötteit Fehérvár hire s leányaival. Figaro itt . . . Figaro ott! És a csapodár sebész-segéd (vulgo: borbély-legény) nagyokat kurjant közbe, s mint szárnyas lepke nyargal lebegő frakkjában egyik virágtól a másikig. De hát ilyen is kell. Mi volna a világ eleven vidámság nélkül? A közönség méltányolja a becsületes munkát s nem késik örömét belevegyiteni az ártatlan vigalomba. Minden osztály — minden rang képviselve volt e bálban, — s mindenki örömmel tapasztalta, hogy munka után édes a — vi galom. Balambér.