Eger - hetilap, 1874
1874-11-05 / 45. szám
357 Ebből befolyt a pénztárba s igy eiköltetett . . 240 frt. A többi, azaz 410 frt, hihető, hogy tökésitteteít. A városi pénztár 2700 forint helyett az egész idő alatt kifizetett mindössze.................................................................... 820 frt. Cim: Közvetettek; 1. Reményi Ede hangversenye után, melyet elnök Fülöp József úr sajátjából 8 írttal egészített ki: befolyt . 200 frt. 2. Hollósi Kornélia szinielőadása .... 200 „ 3. A sors-játékkal összekötött vigalom . . . 200 „ 4. Színészek több alkalommal e célra . . . 80 „ 5. 1866-ig több kisebb vigalomból . . . . 60 „ 6. Egy kötél-táncos társaság . . . . 20 „ 7. Derszib tanító ur szavalati estélye . . . 40 „ Összeg: 1820 Irt. Ez összegekből, úgy tudom, hogy a kerekszámú 200 írtok, ösz- szesen 600 frt, tökésittetett, valamint a várostól az utóbbi 40 — 40 frt részletek is: 320 frt s ez kitesz együtt 920 frtot, melyet kivonván az 1820 írtból, elköltésre a pénztárba került csupán . . 900 frt. E számok nyomán, most már kitűnik, hogy az intézet pénzalapja ma 6420 frt, ml a következő számtételekből áll elé : 1. Az 1861-i év feltüntetett . . . 2414 frt — kr. 2. A két kamatot nem fizetett adósnál újból tökésült . . . '....................................... 900 „------3 . A városi pénztárban visszamaradt . . 1880 „ — — 4. A Bozsik-féle hagyaték .... 200 „ — — 5. A Reményi féle jöved................................. 200 „ — — 6 . A Hollósy Kornélia-féle jöv. . . . 200 „ — — 7. A sorsjegy-kapcsolatos vigalom j. . . 200 „-------8 . A Csiky Sándor úr ademánya . . . 60 „ — — 9. A Nánássv Mihály úr féle hagyat. . . 50 „ — — 10. A v. p. által negyven irtonként kiadott . 320 „ — — Összesen: 6420 ft — — 11. Ezen összeget terheli mai. 6 évi házbér á. 150 forint . .......................................................... 900 „ — — 2. A nevelő hátralék-fája á 8 frt 50 . . 200 „ — — 3. A nevelő kezénél levő kéziparosi számlák 63 „72 — 4. Sir Antalnak mintegy . 200 „ — — Ez összesen 1363 ft. 72 kr. Mely összeg, levonva a fentebbi összegből, marad az intézet tiszta tőkéje .... 5056 ft. 28 kr. Da fentebb azt tüntettem fel, hogy a szülői bizottmánynak 5062 ftól kellett az egész idő alatt gondoskodni. Legyen hát az is itt kimutatva, hogy pénz nemlétében, honnan és mikép fedeztetett mégis e nagy összeg. Onnan és úgy, hogy: 1) adósság csináltatott (és e z ma is igy folyik — s ez adja ama szomorú képet, melyért oly keservesen és annyiszor feljajdulok)— 1363 ft. 72 kr. — 2) a nevelő lakásbérének 9 x/4 éven át évi 100 fttal felvéve 925 ft: (s valamint a pénzbeli illetékem felét évi 250 ft, mely összesen 3000 ft. te8zen 12 év alatt, — úgy a múltért, azt se követelem, s csak a fa-illetményemet kérem, és ezt is úgy, hogy az irgalmas nénéknek szolgáltassák ki nevemben. A jövőt illetőleg azonban szállást, vagy szállás-bért, és a 2. öl tűzifát Í3 megkövetelem.) 3) a kegyadomá- nyi 900 ftnak a pénztárba kerülésével. E négy tétel, mely összesen 3388 ft. 72 kr. és igy csak 1673 ft 28 kr. fedeztetett a várostól kikapott összeg- és a befolyt kamatokból. Hogy közvetett közadakozás útján az egész ‘/a év alatt 1500 forintnál több nem jött be, ez onnan van, mert 1865 óta, a lelkes nőközönség figyelmét az árvák szerencsétlen sorsa vette igénybe, s jótéteményeikkel ezen nem kevesbbé szükséges intézetnek áldoztak és áldoznak. Ök alig ha hitték, hogy a kisded-óvoda ily roppantál lesz sújtva áldozatuk teljes elvonása által; azonban ennek vau értelme, van haszna, de ami csodálkozásra késztö eset történt, az az, hogy 1865-ben, amidőn a fejedelem kibékült a nemzettel s alkotmányos rendszerünk ismét helyreállt, a közligyeket intéző testület úgyszólván semmi figyelmet nem fordított a község emez intézményére és 1869-ben, amidőn a sztilöi-bizottmány hozzá fordúlt, emlékeztetvén és kérvén, hogy az 1861-diki képviselői határozatnak érvényt szerezve intézkedjék, miszerint az óvoda ügye a hínárból, melybe azt a viszonyok hatalma sodorta, kiszabadhassák; a január 17-én tartott ülése alkalmával részben megdöntötte az 1861-diki határozatot, mert a 400 ft. évi segélyt 200 forintra szállította le s intézkedett ugyan, hogy a múltért is a 200 ftok kiszolgaltassauak, mégis kérdés marad, miért vonta el e legkorszerűbb intézetétől a városnak, azon összeg egyrészét?! Es itt alkalmat veszek magamnak tisztelettel megkérni az előbb megneveztem urakat, hogy midőn intézetünk ügyének rendezése végett összeülnek, e körülmény ne ke kerülje ki becses figyelmöket, és törekedjenek a képviselőtestületnél oda munkálni, hogy ez, saját 1869-diki határozatát — legalább a jövőre nézve, — szüntesse meg s léptesse életbe az 1861-diki határozatot, mely szinte nem valami pazarúl Ígért, sőt nagyon is mérsékelt volt, szemben az intézet szükségleteivel. Végre nyilvánságra hozom még azt, hogy a szülői-bizottmány 1866. év első felében nem mulasztotta ei annak bejelentését az elöljáróságnál, hogy az intézet szükséggel küzd, valamint kérelmét se az iránt, hogy az 1869-diki határozatnak tegyen eleget; azaz: hogy a megszavazott segélyösszeget adja ki. S ez meg is lett ígérve de fájdalom, csak oly kis részben teljesiive, hogy 1869 ben, mint fentebb már emlitém is, emiatt, magához a képviselő-testülethez kellett fordúlnia. íme ennyi az, mi az intézet múltjából szükségessé vált, hogy a nyilvánság elé hozzam. Célom ezzel az, hogy Ítélje meg a közvélemény, ha eljött-e ideje, hogy az ügy érdekében komoly cselekvés álljon elé. Reményiem, hogy a 4000 számot megközelítő polgárság között lesz néhány, kik ezek nyomán — intézetünk ügyét jövőben éberebb figyelemmel kisérendik, s erre főleg az „Eger“ lap t. szerkesztőjét kérem. Eger, október 1. 1874. Könyves József kisded-nevelő. Hirfüzér. * (Mindenszentek ünnepén), f. hó 1-én a föszékes egyházban érsek ö exja pontificált fényes egyházi segédlet mellett. Ugyanaz nap a délesti órákban a Sz. Rókusról nevezett, s ez alkalomból a kegye- letes hívek által koszorúkkal ünnepiesen földiszitett sirkertbe az egyházi menet vezetését — valamint másnap, nov. 2 án, halottak ünnepén a gyászmisét ugyancsak érse k ö exja végezte. * (Gyászhir.) Mély megiiletödéssel vettük a következő gyászjelentést: „Alexy Mihály és neje Szabó Franciska, valamint gyermekei Kornélia, Borbála és Gabriella, úgy számos rokonai nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, szeretett leányuk, illetőleg testvérüknek, Etelkának, 1874. évi oct. hó 30 án reggeli 10 órakor élte 17-ik évébeu, hosszas szenvedés után, sorvadásban történt csendes elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 3l-én délutáni 4 órakor fognak a Kisasszonyról cimzett sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira!' — Az Udvözültben a mélyen sújtott család ogy szép reményekre jogosító tagját, az egri hölgyek koszorúja egy kedves, üde bimbóját veszté el. Temetése, múlt pkt, hó 31-én. városunk müveit közönségének teljes részvéte mellett, díszes, ünnepélyes egyházi gyász-szertartással ment végbe. Az igazak és ártatlanok angyala őrködjék örök álmai felett! * {Gyászhír.) Folyó nov. bó 3-án, kedden, a reggeli órákban, gyors szárnyakon terjedt el városunk minden zugában ama méglepő, megdöbbentő hir, hogy Szaicz Antal, cimz. kanonok, prépost, egri plébános hirtelen elhunyt. — A boldogult született 1799- iki mart. 30-án Kecskeméten. Iskoláit Pesten, Kecskeméten, és mint papnövendék az egri érs. lyceumban végezte. Pappá szenteltetett 1822-iki máj. 5 én. Lelkészkedett Szihalmon és Apátfalván. Az 1828-ik évtől kezdve, három éven át hitszónok volt az egri főegy- h ízban, azu-áu mint lyceumi hittanár és hitszónok működött az egri lyc. pbilosophai tanodájában, egész 1850-ik évig, mikor is a város polgárságának bizalma az egri lelkészségre jelölte őt ki. A boldo gnltnak e díszes állásra való kineveztetése, első hivatalos kinevezési tette volt b. e. Bartakovics Béla egri érseknek. Az 1853 ik évben cimz. kanonokká és szentszéki ülnökké, — 1861 ben zsámbéki préposttá emelték érdemei. A boldogult kiváló művelője volt a classikai latin nyeltnek és irodalomnál. Kedvenc olvasmánya: Seneca müveiből számosabbakat bírunk tőle eléggé sikerült fordításban. Azonkívül számosabb egyházi beszédek kiadásával gazdagította egyházi irodalmunkat. Folyton derült kedélyű, barátságos, nyájas és munkás életének késő alkonyán, 75-ik evében érte őt el a halál. — Temetése tegnap, f. hó 4-én délnt. 4 órakor, fényes egyházi szer tartással, közrészvét mellett ment végbe. Hült tetemei a főegyházi sírboltba tétettek örök nyugalomra. —Áldás hamvaira! * (A főrend hírneves vonó-négyes társulat hangversenyé) jövő kedden, f. nov. hó 10-én fog az ó-casinó termében megtartatni. Jegyek Köllner L. gyógytárában kaphatók. A részletekről falragaszok nyújtanak értesítést. A társulat innét egyenesen Miskolcra megyen, hol másnap, f. hó 11-én fog hangversenyezni. * (Köszönet-nyilványitás.) Az egri főgymn. ifj. könyvtár felügyelősége kedves tisztjének tortja az összes főgymn. ifjúság névé ben háláját kifejezni azon jóltevőknek, kik a nevezett könyvtárt újabban becses adományaikkal gyarapítani szíveskedtek, névsze- rint: dr. Pácz F. a felsőbb oszt. növendékek részére egy Horváth