Eger - hetilap, 1874

1874-01-29 / 5. szám

XIII. évi folyam.

1874. január 29-én

_____5

. szám.

Előfizetési dij.

Egész évre Félévre Negyedévre Egy hónapra Egyes szám

5 í't kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 20 kr.- 45 kr.- 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bólyegadé tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr tizettetik

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. HSíáíizeléseket elfogad .* a szerke az tőség (Széehenyi-utca 84. sz.) J e n t s r, h G. könyvkereskedése s minden k. posiakvoal a Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

A megye-rendezés kérdéséhez.

in.

Megyei központok.

Mennyire hibás szempontokból fogták fel általában a provinciák a megyék kikerekitésének, s illetőleg a törvényhatóságok rendezésének szándékba vett leform-terveit, mutatják azon kicsinyes törekvések, melyek által — az alap-elvek egyenes mellőzésével, — az önhaszonlesés,aprólékos önzés, és hiú kapkt dás viszketegéböl, egymással vetélkedve, a geographiai központok elvitázását, és saját, ér- dekök javára par force megindított petitionálását tűzték ki feladatukul.

Ily eljárás valóban nagy politikai éretlenséget tanúsít; s ba a törvényhozás e monstie-kérvéDyeket és okoskodásokat venné kiindulási alapul, csepegő alól csurgóra kerülte, s teremtene oly álla pótokat, melyekből kigázolni fél század sem volna elegendő.

így például: a Jász-kerület egyáltalán nem törődnék a szán- dokolt reform keresztülvitelével, ba a tervezett Heves-Jász megyének székhelyéül nem Eger, hanem Jászberény állapitatott volna meg.

S a Nagy-Kunság csöndesen hallgat; rá sem hederií a tőle el- szakasztani szándokolt, s vele századokon át egyesült testvére jajveszékelésére; mert az ő területe megi agyobbittatik, s központul saját székvárosa jelöltetett ki.

A '44 □ mérföld területű Hont vármegye nem szabadkozik a 47 □ mérföld területtel biró Bars megye felének elnyelése miatt; Nyitra és Zólyom sem iszonyodik ezen csuka-természetű lakomától; pedig Barsnak miod históriai múltja, mind geographiai helyzete, mind pedig hazafias intentioi sokkal kedvezőbbek lennének egy központ alakítására, mint amazoknak pánszláv tecdentiákkal telt hegy völgyei, és társadalmi élete.

Ily eljárása a provinciáknál;, amily kárhoztatni való egyrész- röl, másrészről ép oly erős kétkedést ébreszt az elfogulatlan figyelőben a valódi h /alias áldozatoktól vissza nem rettenő törekvések iránt; mert ahol vastag önzés viszi a fö szerepet, ott a közjó érdeke soha sem fog tekintetbe vétetni.

Mert hogyan lehet az hazafias, és közjó iránti tekintet, midőn némely sáros fészek, majdnem követeli, hogy ö legyen a geographiai központ, székhelye a kikerekitett megyének, — nem gondolva meg azt, hogy ez által milliókra menő áldozatokat követel a közér- dek rovására, s néhány ezer forint évenkinti haszonért, képes lenne az ország közterheit milliókkal emelni.

Azt hiszi talán az olvasó, bouy ez túlzás. Tekintse meg csak a napi lapok hasábjain a vidéki levelezéseket; ott nem fog találni egyebet, mint javaslatokat, tervezeteket, hamis statistical adatokat, écsárlást, gáncsot, öndicséretet, és önámitást.

De nem kell messze mennünk il lust ratio kedvéért, mert megtaláljuk azt közelebbről is saját fészkünkben, s anélkül, hogy kárhoztatni akarnék egy vidék vagy város törekvését a jobblét után, vagy gáncsolni kivánnók emelkedési vágyát, --- célunk egyedül az: bebizonyítani, hogy a kérdéses reform-tervezetet nem provinciális érdekből, hanem magasabb politikai szempontból és a közhaza érdekéből kell tekintenünk és megbírálnunk.

Elmondottuk elő/ö cikk iukben, hogy mennyire, és mily határok közt óhajtjuk a megyék kikerekiréset, és a törvényhatóságok rendezését; s hiszsztik azt, hogy ily alakban, csak némi hazafias jóakarat mellett is. törhető állapotokat fogunk tér mteni.

Hanem ez esetben ne m szükséges nekünk, ahol erre nincs szükség, uj geographiai központokat alkotni, de a meglévőket fentartva, a szembetűnő hiáuyokat pótolni, és orvosolni volnánk hivatva.

Valódi központokat alakítani különben sem lehetséges; s azért, hogy egyiknek vagy másiknak a megye háza közelebb legyen, százezreket áldozni, valóban ép oly értelmetlen, mint bűnös eljárás volna.

íme Heves vármegye mathematikai központjának az esetben, ha a Jászság hozzá csr.toltatnék , (amit részünkről nem mint óhajtást, hanem pusztán mint feltevést hangoztatunk,) körülbelül Heves városát lehetne kijelölni.

Igen, de mi lenne már teendő ily esetben ?

Mindenekelőtt épiteni kellene Hevesen kétszázezer ftba kerülő megye-házat, egy háromszázezer írtba kerülő központi börtönépületet , egy százezer írtba kerülő laktanyát, és legkevesebb száz családra számítható magán-lakást; szóval szükség volna több mint egy millió forint beruházására,melynek fele az államot, fele pedig a netalán vállalkozó egyeseket terhelné.

Ugyan ki fejti meg, hány évnek kellene addig elmúlnia, mig ezen épitkezések rendbejönnének, akkor is ha, feltéve, az államnak pénze lenne hozzá, s ba az egyesek vállalkoznának?

Számításunk szerint a székhely ilyetén, csupán a legelső szükség által követelt berendezésére, kedvező viszonyok között is, egy lustrum alig volna elegendő. Ily tervvel előállni tehát nemcsak észszerűden, de fölöttéb káros is volna, nemcsak azért, mert az államnak tömérdekbe kerülne, de mert az annyira fontos közigazgatás rendes folyamát hosszabb időre megakasztaná. A hon java pedig azt követeli, hogy a célbavett reformok mielőbb s mennél kevesebb költséggel vitessenek keresztül.

Ami Gyöngyös székheiysovár törekvéseit, és emelkedési vágyát illeti, ezt részünkről nem kárhoztatjuk, — hanem igen is kárhoztatjuk azt, hogy ezen törekvéseket, megmagyarázhatlan Optimismus- és önámitással ápolgatja Eger, s illetőleg a megye érdekeinek rovására.

Mert ba eltekintünk azon körülményétől is, hogy Gyöngyös, mely két megye, u. m. Pest és Nógrád határszélén fekszik, még is Egernek rója fel hátrányául, hogy az a megye határ-széléhez közel esik ; — ha eltekintünk attól is, hogy Gyöngyös az egész uaátra-já- rástól, természetes és legyözhetlen akadály által teljesen isolálva van, mig Eger ezen nagy területtel országos közlekedési vonalak által van kapcsolatban; mindezektől eltekintve, mégis gazdálkodási szempouiból lehetetlenség Gyöngyöst megyei központtá emelni ép- azon indokok alapján, melyek Heves városára például fönebb alkalmaztattak.

De mindezek dacára, Gyöngyös nem nyugszik. Mondják: úgy titokban, hatalmas tényezők is sarkalják. S midőn látja, hogy légből kapott, minden való alapot nélkülöző, hamis statist, képzelméuyei, miket a poétái fantázia elbizakodottságával kész adatokul szeretne feltolni, de melyekkel ignotos fallit, notis est derisui, — nem hatnak, az ígéretekhez folyamodik, s öntelten kiált fel, hogy ő ád vármegyeházát, törvényszéki épületet, börtönt és mindent, amire csak szükség lesz, hogy ott a megyei központ felállittathassék.

Megyeházul — úgy halljuk — a kaszárnyát, törvényszéki épületnek a jelenlegi törvényszéki helyiséget, börtönnek pedig az ezen helyiség udvarában lévő kápolnát jelöli ki.

Csak lassan tisztelt hazafiak az ajánlatokkal. — Tisztelünk, becsülünk benneteket, s nagyra veszszük vetélkedés! hajiamoíokat, büszkék vágjunk törekvéslekre s szivünkből áldást és minden jót kívánunk nektek hazafiságtokért, és a közjó iránti buzgólkodásto- kért. Hanem mielőtt elismernek azt, hogy intentiotok ment minden önzéstől, nagyravágyástól, önámitástól, sho^y mindezen ügyekvéstek nem az országos pénztár felé grávitál: addig c-mk arra kérünk ben-