Eger - hetilap, 1874
1874-09-17 / 38. szám
XIII. ér-folyam. 38. szám. 1874. szeptember 17-én. Előfizetési dij: Egész évre Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. . 3 ft 50 kr. . 1 ft .10 kr. . — 45 kr. - 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kladó-hlratal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széehenyi-utca 84. sz.) Jent a eh g. könyvkereskedése a minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Előfizetési fölhívás. Azon évnegyedes előfizetőinket, kiknek előfizetősök e hó végével lejár, tisztelettel kérjük előfizetéseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Eger, szept. 15. 1874. Az „Eger“ szerkesztősége. Előfizetési föltételek: Egész évre ... 5 frt. Félévre . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . — 45 ,, Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó-hivatalunkba küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.) Eger szept. 15. 1874. Kettős megyénk jelen évnegyedes bizottsági gyűlése f. szept. hó 14-én vette kezdetét, s egyike volt a legérdekesebbeknek alkotmányos életünk uj aerájában. Megyénk területi rendezésének fontos kérdése — mint előre sejthettük — szokatlanúl nagy számmal hozta össze ez alkalomra a megyebizottság tagjait, a megye székvárosába, Egerbe. A megyeház nagy terme, valamint az oldaltermek, már a gyűlést megelőzőleg, zsúfolásig megteltek a bizottság tágjaival, s a helybeli, valamint a vidéki hallgató közönség kiváncsi tömegeivel. A megye főispánja, Kubinyi R. ő mltga a bizotts. gyűlést 10 órakor megnyitván, a szokásos előzmények előrebocsátása után, 11 óra tájban a megye territoriális rendezésének kérdése került szőnyegre. Horánszky Nándor, Szolnok város országgyűlési képviselője, s megyénk bizotts. tagja, az ide vonatkozó iratok fölolvastatá- sát kérvén, a m. kir. belügyministernek a törvényhatóságok területi szabályozá=a tárgyában különösen megyénkre vonatkozólag kibocsátott leirata, s ezzel kapcsolatban a jászkerületek közönségének ugyané tárgyban a belügyminiszterhez intézett felirata, s végül az állandó megyei választmány közigazg. szakosztályának mindkettőre adott, s alább egész terjedelmében közlött véleményes jelentése, egész terjedelmükben felolvastattak. A vitát Rády Endre, gyöngyösi ügyvéd nyitotta meg. Többször félbeszakasztott élénk beszédében kifejti, miszerint a közig, szakosztály véleményét azért nem tartja helyesnek, miután az még a törv. javaslat szándéklatán is túlmegy, amennyiben kettő helyett három külön megye alakitását célozza s hozza javaslatba, ez pedig hazánk jelen szomorú anyagi helyzetével szemben, melyet erősen ecsetel és hangsúlyoz, már azért sem egyeztethető meg a törvényhatóságok célszerű kikerekitésének intentiójával, -mert ennek épen az okszerű administrationalis gazdálkodás az egyik fő feladata. Helyesli s elfogadandónak tartja a belügyminister által a megyék kike- rekitése tárgyában közzétett eredeti törvényjavaslatnak megyénkre vonatkozó tervezetét, melyben Heves megye, K.-Szolnoktól különválva, a Jászkerülettel volna Heves-Jászmegyévé alakitandó; — s bár erősen szabódik, mintha „Cicero pro domo“ beszélne, maga s elvtársai nevében mégis kijelenti, hogy az igy alakitandó Heves- Jász megye székhelyéül Gyöngyöst kívánja kijelöltetni. Ez értelemben, elvtársai nevében is, határozati javaslatot terjeszt a megyebizottság elé. Szavai harsány hangokban nyilatkozó, zajos ellenszenvre találtak a közönségben. Utána Horánszky Nándor szólalt fel, s szép szabatossággal előadott, folyékony beszédében zokon veszi a közig, szakosztály jelentésének ama passusát, mely a Hevessel évszázadokon át jó és bal sorsban osztakozott társmegyét most egész mostohán szétdaraboltatni, s külön megyék közt felosztatni javasolta. Kéri Szolnok városának az ez érdemben, s különösen egy külön Szolnok-megyének, Szolnok székhelylyel leendő alakítása tárgyában kelt föliratát egész terjedelmében fölolvastatni. Kívánsága teljesittetik. Horánszky után, megyénk egyik veterán bajnoka, Balogh István, majd a szép tehetségű s ékes ajkú Horthy István szólaltak fel, különösen azt fejtegetve, miszerint ez úttal csupán a megye célszerű kikerekitése lévén a megbeszéllés tárgya, a székhely kérdése szóba sem jöhet. Németh Albert, azon meggyőződésének adván kifejezést, miszerint e tárgyban minden egyes bizottsági tag erős egyéni meggyőződéssel lépett e terembe, s igy a kölcsönös ca- pacitatio sükerre nem vezethet, — eláll a szótól. A megye közönségé ekkor zajosan követeli a szavazást. A zaj némi csillapultával szót emel B a b i c s István. Rády beszédére reflectálva, azt hiszi, miszerint bármikép szabadkozzék is valaki az ellen, hogy nem „pro domo“ beszél, alig lehet eltitkolnia, hogy érdeklődésének a székhely kérdése képezi egyik fö rugóját; mert az olyan Cicerónak, ki nem „pro domo“ beszélne, vagy nincs háza, vagy ha van, nem Cicero. Ho- ránszkynak felelve, továbbá oda nyilatkozik, hogy nem Hevesmegye az, mely a testvér K.-Szolnok megyétől elszakadni óhajt, hanem épen Szolnok kívánkozik ki Hevesből, mint Jónás a cethalból. Elfogadja a közig, szakosztály jelentését. Miután azonban időközben több helység kérvénye érkezett a megyéhez, melyek a jelentés terve szerint más megyékhez lennének csatolandók, de melyek a megye kebelében óhajtanak maradni, a jelentést ez értelemben kívánja módosíttatni. E jeles, és találó humorával kellemes benyomást gerjesztett beszéd után újra megindult a szavazást sürgető zaj. E tartós zajban kezdett beszélni Csiky Sándor, városunk képviselője, kinyilatkoztatván, miszerint ő és elvtársai e kérdésben semmi áldozattól nem riadnának vissza, ha ezt a közjó, a haza érdeke ügy kívánná, — szavai azonban a folytonos zaj közt elhangzottak. Ekkor főispán ő mlga föltette a kérdést: elfogadja-e a megye közönsége a közig, szakosztály jelentését a részletes vita alapjaul, igen-e, vagy nem? Névszerinti szavazás stirgettetvén, ez következő eredménynyel folyt le: „igen“-nel szavazott 204, „nem“-mel 95. Az egész gyűlés képe, s mindjárt az első nap lefolyása határozott jellegét viselte magán a szokatlanul nagy számmal egybese- reglett bizotts. tagok amaz élénk érdeklődésének, melynek e tárgy körül súlypontját kétségkívül a székhely kérdése képezi. A szónokok ismételt tiltakozása csak megerősítése volt e meggyőződésnek. Ismeretes dolog, miszerint Gyöngyös és agitátorai lázas tevékenységet fejtettek ki, hogy a kettős megyében minden fegyverképes csatárkokat összegyüjtsék, s amegyegyülésre behozzák. 95 harcosból álló csapattal rukkoltak be. E számnak jelentékeny részét a szolnoki biz. tagok ama malcontentus része képezte, mely a közig, szakosztály jelentésének reájok vonatkozó passusában a testvér Heves megye „mostoha bánásmódját“ sajgó szívvel panaszolta. De a gyöngyösiek igy is jól dolgoztak. Becsületükre válik, hogy a kettős megye bizotts. tagjai közöl 95-öt össze tudtak verbuválni. Mi ennyit sem hittünk. A szavazás eredménye, s ecclatans különbsége pedig érdekes és fontos tanulságot szolgáltat számunkra. Elvitázhatlanul bizonyos, hogy e szavazásnál a székhelyért küzdő Gyöngyös első, leghevesebb s igy mondhatnék, elhatározó döntő támadását intézte a régi székhely : Eger ellen. E harc kimenetele szolgáljon Heves megye prae-
