Eger - hetilap, 1874
1874-09-10 / 37. szám
291 31. Békés megye átirata a Gyomáréi K.-Ladányra vezető ut szélességének kijelölése iránt, a közlekedési szakosztály véleménye. 32. Veszprém megye közönségének a tanfelügyelői intézmény eltörlése tárgyában a fcépviselöházhoz intézett felirata. 33. Békés megyének a sz; rvas-mezőturi országút fentaitása tárgyában kelt átirata a közlekedési szakosztály véleményével. 34. Mosonymegye közönségének felirata, logy a törvényhatóságok területi rendezése tárgyában netán összehivandó enquetere a törvényhatóságok megbízottjai is meghivassanak. 35. Füzes-Abony község képviselő testületének kéivénye a kiszabott birság elengedéséért, a közműi ka-szakosztály vélen ényes előterjesztésével. 36 Recsky László szolgabirór.ak a t. Dánai jegyző-választás tárgyában elrendelt vizsgálatróli jelentése és nyilatkozata, s ugyan e vizsgálat ellen bí adott panasz-kérvény és nirdezekre a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. 37. A közmunka-váltság mán fizetendő birság leengedése s a befizetési határnapok meghosszabbítása iránt kelt kérvények, s a közmunka-szakosztály előterjesztése. 38. Várkonyi Mátyás és Csala István kaáli lakosok kérvénye a közmunka-kötelezettség alóli felmentésért a közn unka-szakosz- tály előterjesztésével. 39. Beterjesztett költségvetés ékre hozott alispáni batározntok. 40. Megvizsgált számadásoké éli jelentése a gazdasági és pénzügyi szakosztálynak. Egyleti élet. Heves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1874-ik év juh hó 6 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyző- , könyve. (Vége.) 39. Bemutattatott az orsz gazd. egyesület megbízásából szerkesztett egyesületi közlemények megküldött f. évi I. és II. füzete. Tudomásul vétetett. 40. Fölolvastatott az orsz. gazd. egyesület levele, melyben a testvéri kapcsolat föníartása, a működés öszbangzásba hozatala tekintetéből a vidéki egyesületeket működésűk érdekesebb mozzanatainak s gyűlési jegyzőkönyveiknek időnkiuti beküldésére kéri. A kívánt értesítés s a jegyzőkönyvek idönkinti beküldése elrendeltetett. 41. Fölolvastatott ugyan ez orsz. gazd. egyesület levele, melyben a hazánk több vidékén nagy mennyiségben eddig használatnyünk egyik pontját, hogy t. i. a párolgás gyorsaságával egyenes arányban növekszik a nedvek mozgásának sebessége. De most tegyünk kísérletet, és eszközöljük azt, hogy a test felületén ne legyen egyforma a párolgás, a minek következtében meg lesz zavarva a nedvek rendes folyamata is. Például a vizböl emeljük ki a halat úgy, hogy vagy a feje leeyen a levegőn, a többi része pedig a viz- ben, vagy épen ellenkezőleg. Itt azt tapasztaljuk, bogy az igen rövid idő alatt el fog veszni, mert a levegőn levő test részén a felbőr sokkal erősebb párolgásban van, mint a vízben levő test-részeén, a mi állal eszközöltetik, hogy a hal élhetésére szükséges, megszokott nedv-folyamat rende megbomlik, a mi az egész állat elvesztél okozza. Mily bölcsen járt el tehát a természet akkor, midőn itt az endosmosis törvényét ignorálva, szabadon egy uj és oly nagy fontosságú törvényt léptetett érvényre, a mely nélkül a tapasztalat tanúbizonysága szerint élet nem is létezhetnék. De a jó a roszszal mindig karöltve jár; ugyanezt tapasztaljuk itt is. A természet oda működött, hogy az állati testben egyenlő nedv-folyamat legyen, és ezt el Í9 éré a hártyák párolgása által; de nem véd meg azon eshetőség ellen, hogy a felbör vagy a tüdő-hártya valamely pontján származó lassudó vagy gyorsuló párolgás mégis ne legyen befolyással a nedv-folyamatra, illetőleg annak megzavarására. És ez számtalan bajoknak és betegségeknek kútforrása, ugyannyira, hogy a meghtítést — a mi lényegében nem más, mint a test valamely részén a párolgás megakasztása, — általában már a közéletben is minden betegségek anyjának tekintik. És mily vészesek és rombolók a következmények, ha eme meghűlés épen a tüdőn történik, — mely az állati testben az életre nem kevesebb befolyással van, mint a fúvónak az orgona hangozbatására. Mindezen előre bocsátottakból következik, hogy tavaszszal és öszszel, midőn a lég fölötte páratelt, a légmérséklet pedig igen alacsony, általában az egész testen megszűnik a párolgás, nincs meg a szívó hatás, mely lat ul elrejtve lévő ásványi tárgyú szerek kipubatolása iránt ezeníuli tudományos kirái dulások alkalmával teendő kutatások eszközlésére fölkért magyarhoni földtani társulat és országos földtani bizottságot, ebbeli eljárásukban ez iránybani adatok gyűjtésével leendő támogatására vagy oly egyének kijelölésére kéri az egyesületet, kikhez ily gyűjtések eszközlése végett fordulni lehetne. Dr. Szabó József jeles geoh g vidékünkön tudomásunkra már több ízben tett kirándulásokat, igy legilletékesebb annak kijelentésére: vájjon ily ásványi trágya-telepek taiáltatnak-e vidékönkön vagy nem ? S bár az egyesület oly szakembert, ki e tekintetben képes volna a kívánságnak eleget tenni, — tagjai között nem igen talál, — mind a mellett az e tekintetbeni kísérletekre az egyesület készséges szolgálatát minden időben fölajánlja. Bemutattatott az orsz. gazd egyesület által kiadott „A méhészet kézi könyve“ cimü munka egy példánya, mely az egyesület könyvtára számára küldetett. Szives köszönettel fogadtatott. Fölolvastatott az orsz. gazd. egyesület levele, mely szerint Kenessey Kálmánnak: „A buzavetö mag nemesítéséről“ irt munkájából, a földmivelési, ipar és kereskedelmi midsterium intézkedése folytán, magnemesitéssel foglalkozni hajlandó tagok közt leendő kiosztás végett 36 példányt küld azon megjegyzéssel, hogy kísérleteik eredményét időnkint bármi utón a közönség tudomására juttassák. A könyvek oly tagoknak, kik magnemesitéssel foglalkozni óhajtanak, kiosztatni rendeltettek. 44. Fölolvastatott az 1848/9-ki honvéd menház bizottmánya nevében irt Szathmáry Mihály ezredes és pénztárnok levele, melyben a honvédmenházra megajánlott, s a f. évre beküldött 10 frt átvételét bizonyítja. Tudomásul vétetett, s a levél mint okmány a számadáshoz csatoltatni rendeltetett. 45. Fölolvastatott a békésmegyei gazd. egyesület levele, melyben egy külön földmivelési ministerium szervezése tárgyában az országos képviselő házhoz fölterjesztett folyamodásuk támogatására kéri az egyesületet. Miután a baranyamegyei gazd. egyesületnek e tárgyban az egyesitlethíz intézett hason tartalmú megkeresésére egyesületünk a f. év april hó 13 án tartott ülésében kimondta azt, hogy indítványát elvben elfogadja s pártolásra méltónak tartja, azonban a jelenlegi súlyos pénzügyi körülmények közötte külön szervezést ez alkalommal még nem óhajtja; pénzügyeink jobban fordultával azonban annak elkülönítését szorgalmazni egész készséggel hajtandó: úgy a a nedveket mozgásba hozza,azoknak egyszersmind folyamata is részben megszakad, és ebből ama kellemetlen betegség származik, rne- lyetaz orvos-tudomány „náthaláz“-névvel jelöl. Beláthatjuk ugyanebből most már, hogy mily nagy különbség száraz, vagy nedves légben, hegyeken vagy sikon, szárazon vagy vizek mellett lakni. Az utóbbiaknál sokkal kisebb a párolgás a test bőr-felületén, lassúbb a nedv-folyamat is ; a mi ugyan, — a szerveknek az égaljhoz mértkimúlása következtében, — folytonos ott-élés után már nem veszélyes, de embereket, — egész nemzeteket vérmérsékletük-, kedttle- tökre nézve jelentékeny mutation vilt, és visz mindenkor keresztül. Hol a levegő rósz,— mint köznyelven szoktuk mondani,— vagyis hol kellemetlen kigőzölgések a levegőt különféle párakkal és gőzökkel telitik, ugyanott a test bőrének párolgása, és ennek következtében a nedvek mozgása is meg van akasztva, a mely nagyobb fokban jelentkezve rövid idő alatt halált is okoz. Szomorú példa erre a Cayennébe számüzöttek sorsa. Hogyha a levegő igen száraz és forró, ekkor a párolgás is fölötte gyors és ennek következtében a nedvek is mintegy rohamosan törnek a fölszivó hártya felé, és itt először mint izzadtság jelentkeznek gyöngyöző cseppekben, sőt ha a párolgás erösbödtével még hevesebben törnek fel a nedvek, azt föl is dagasztják, sőt még föl is repesztik. Az elsőre példát a mi éghajlatunk is nyújt, a másodikra Afrika keleti martjain találunk, hol az úgynevezett Harmattan forró, égető és száritó szél szokott néha dlihöngeni. A benszülötteket a természeti ösztön készteti ily esetekben arra, hogy testeiket fagy- gyúval kenjék be, és ez által a párolgás gyors menetének, és a nedvek romboló kitörésének vetnek egy hatalmas gátot. Innét nevezik egyszersmind a bennszülöttek eme szelet harmatta n-nak, azaz fagygvú szélnek. Ezek tehát azok a lényeges tünemények, melyek mindenkinek saját testén megszakítás nélkül történnek, a nélkül, hogy az ember *
