Eger - hetilap, 1874
1874-09-03 / 36. szám
284 nak felsőbb megerősítés végett beterjesztése iránt, megválasztatott az ideigl- titkár és pénztárnok, és intézkedés tétett az előző számadások rendbehozatala iránt. Az alapszabályok julius 11-én a belügyi ministeriumhoz beterjesztetvén, a választmány az idővesztéstől már annyival inkább, mert az elvállalt megbízás két évi vajúdás utáni szülőttséguek természetével bírván, gondos ős tevékeny munkát kíván, óvakodni elvül kimondván, hogy mikorra az alapszabályok megerősítve visszaérkeznek, ö is a munkához teljesen készen álljon, julius 16 át) üiést tartott, az alapszabályaiban megállapított öt szakosztályt megalkotta, és megbízta ezeket, hogy mindenik feladatának természete szerinti teendőit kebelében megbeszélje, és legközelebbi jövőre vonatkozó programaiját felállítsa. Augusztus 11-én azonban az alapszabályok megerősítés nélkül és módosítási ézzrevételekkel terhelve érkeztek a ministeriumtól vissza, minélfogva, nehogy az ily módon meddővé vált néhány hét még többre szaporodjék, már 13 án tanácskozásra ült össze a választmány, a magas kormány által jelzett módosításokat megtette, és a ministeri leirat értelmében átalakított alapszabályokat 21-én már bemutatás végett a városi hatóságnál újból beterjesztette. A tisztviselöség kebelében naponta élénkebben előtérbe iépö bajok orvoslásának vágya által, vezérelve, ezen választmány, csakhogy immost közbeeső ideje az egyesületre kárba ne vesszen, 18 — 19-én ülést tartott, s ezen napokon „Ügyrendijét állapította meg, s a pénztár kezelésére vonatkozó szabályok készítése iránt intézkedett. Az érdeklődéssel viseltető tisztelt olvasó ennyit a magyar tisztviselők országos egyesületének életéről tudván, szükséges, bogy addig is, mig a kormányhatóságilag megerősített alapszabályok tudomásvétel végett közrebocsáttathatnak , az egyesülésnek okairól és céljairól, s a célok elérésére kiszemelt eszközökről, a tagsági viszony és kötelességekről némü tájékozást nyerjen. Az alakulás okai: a tisztviselöségnek elhauyatlott, tekintély télén, elszigetelt és anyagilag romlásba dőlt, mondhatni minden tekintetben zilált, s az 1868-ban a fizetősekből származó jövedelmeknek adósságfizetés céljábóli lefoglalhatását elrendelő törvény által teljesen megnyomorított, — minden további fejtegetést könnyen nélkülöző-állapotában rejlenek; céljai pedig az éppen ezen állapot által okozott, a végső percben már segélyért kiáltó bajok orvoslása, mivégböl hogy maga a nemzet és bazafiság érde- kébeu ezen annyi ezer nmükásnak szellemi, társadalmi, és anyagi ügyei javulást hozó útba igazittathassanak, s áltáljában ezen testületek hathatós képviseltetést nyerhessenek, a hivatottak csekély áldozattal járó egyesülésre szólittatnak. Az e célra kiszemelt eszközök a célnak emberbaráti természeténél fogva szintén főleg és csupán erkölcsi természetű és közhasznú intézkedésekben kerestetvén, mindennemű üzérkedés ki van zárva, és az egyesület oda fog hatni, hogy a tisztviselöség és szellemi munkások általában , a becsület, a kötelesség s az együvé tartozás érzetének ápolása által egyesekben úgy mint testületekben egymást kölcsönösen támogassák, — anyagilag szintéu — amennyiben lehetséges lehet, — a tagsági dijakból megtakarított és más módok által létesített jótékony alapok segítségével elszegényedett, betegségben vagy aggságban sinlödő egyeseinek, továbbá özvegyeik és árváik ügyeinek felkarolása által egymás iránt emberbaráti kötelességeket teljesítsenek ; háztartási tekintetben pedig — egyelőre ugyan csak — a kereskedő házakkal, iparosokkal és szállító intézetek és telepekkel létrehozott árkedvezmények iránti egyezmények által könnyebbséget szerezzenek, a vidéki tagok irányában külön ben a fővárosban lakók minden alkalommal és esetben lehetőleg kőiben járjanak. E célra a fővárosban állandó találkozási és tanácskozási helyiség tartaták, mely egyúttal Casinó minőségében hasznos olvasmány s (a kockáztató játékok szigorú kizárásával) szórakozási eszközökkel elláttatik, minek fentartásához a fővárosi tagok 6, a vidékiek övi 1 = egy forint tagsági díjjal köteleztetnek járulni. Az egyesületi választmány megbízásából ideiglenes titkár: Mikár Zsigmond. Eger szept. 1. 1874. E lapok múlt számában interpellate intéztetett a városatyákhoz, melyben felvilágosítás kéretett az iránt: hogyan van az, hogy Miskolcon a marhahúst hat krajcárral mérik olcsóban mint Egerben ? Bármennyire helyes emez életbevágó interpellate , mőgis ez által csak a legkisebb részét emlité az interpelláló azon előnyöknek, melyekben Miskolc lakossága, Eger fölött részesül. Mert : Mig Egerben a tűzoltó egylet csak megalakulóban vau, az Miskolcon már fényes eredmenynyel működik. Mig Egerben az utcák öntözése, és söpretése — városi, szigorú reudeietek folytán — a lakosságra, általa ismét a jó Istenre bizatik, ugyauyira, hogy tudtunk szerint Égerben csak kétszer — t. i. úrnapja és nagybúcsú előtt, s akkor is csak egy utca és a minoritapiac söpörtetik — addig Miskolc város maga — vállalat úján — naponta sepreti és öutözteti utcáit. — S mig Egerben a régi időből felmaradt jó utcáink burkolata is, már végképeni romlásnak indúlt, járdáink pedig , valóságos tyukszemnövesztöknek tekinthetők — nézd meg oh, interpelláló jámbor ember — Miskolcon a tokaji drága kocka-köböl készült főutca burkolatát, nézd meg ott az újonnan burkolt oldalutcákat, és járdákat, — de tudd meg egyszersmind, hogy ott a város tanácsa bölcsen gondoskodott, hogy kútforrása legyen, melyből oly tetemes kiadásokat fedezhessen; t. i. kieszközölte a kövezeti vám szedését. Továbbá : Mig Egerben dacára a fenyegető, de példakiut életbe sohasem léptetett rendőri tiltakozásoknak — a csend, —úgy ünnepkor, legyenaz az isteni tisztelet alatt is, úgymint éjjel — a legbotrányosabb módon háborgattatik ; a csavargók és kol- dúsok szabadalmazott módra utcáinkat elborítják: — Miskolcon minden pár lépésnyire találsz egy, nyári vagy téli időhöz képest, tisztességesen öltözött számozott rendőrt, ki a forgalmi rendet és csendet fentartja, a koldulást gátolja, és az idegen csavargókat be- fogdossa. Végre engedj meg kedves interpelláló, hogy a marhahús kérdéséről áttérek a dolog- és a színházra is. Igaz , hogy dologházzal sem Eger sem Miskolc nem dicsekedhetik, de van ám Miskolcnak egy csinos és jövedelmező színháza, holott Egerben, az ebbeli nemes indítvány viszhangra sem talált. Egyszóval: azért olcsóbb Miskolcon a bus, mint Egerben, mert a város tanácsa gondoskodik tapintatosan és erélyesen nem csak erről, hanem egyébről is, különösen pedig a város emelkcdése- és jólétéről. Az ottani polgárság nem hagyja magát elragadtatni ferde politikai felfogások, és vak pártoskodások által, hanem arra néz, kit választ gondnokául. A megválasztottak pedig önállóságuknál fogva nem rettegnek választóik előtt, s hivatalaikért, hanem komolyan és teljes szigorral arra néznek hogy — hogyan mérik a húst? (Beklildetett.) Hirfűzér. * (.Érsekünk ö exja) külföldi utjából, hová még aug. elején távozott , ugyancsak aug. 30-án tért vissza székvárosába. * (Hymen.) A múlt aug. hó 25-én vezette oltárhoz V a v r i k Béla, kir. tanácsos és egri kir. törvényszéki elnök önsga, városunk hölgykoszorujának egyik kiváló műveltségű, kedvesség s kellemek- ben gazdag virágát B o r o v i c z é n y i Leona úrhölgyet, Boroviczé- nyi Gyula, jelenleg kassai püspök-uradalmi jószágkormányzó leányát. Az esküvő, szorosabb családi körben, Pásztó melletti Sz. Jakabon történt, s az egyházi szertartást a vőlegény nagybátyja, a solymosi esperes-plebános végezte. A díszes párnak szivünk benső melegével kívánunk szerencsét és hosszú boldogságot a nemes frigyhez. — Ennek kapcsában örömmel értesültünk egyszersmind, miszerint városunk hölgyeinek egyik kiváló tagja, V. Janka urhölgy, kit alig pár hó előtt, épen a menyekzöjét megelőző napokban, közmegdöbbenést s általános részvétet keltett súlyos és aggasztó betegség távolított e! mélyen megszomorodott szüleinek s vőlegényének köréből, a közelebbi napokban teljesen fölüdiilve tért vissza városunkba, a szülői karokba, — ezúttal fér je S.Wasa-ezredbeli hadnagy oldalán, isivel a t. hölgy a fővárosban Budapesten f é. aug. 30-áukelt egybe. Zavartalan boldogság koszoruzza frigyöket! * (Személyzeti.) Rudics János egri káplán a szász coburg- gothai herceg, mint kegyur előterjesztése folytán edelényi lelkészszé neveztetett. * (A király) — irja a P. N. —• hadserege körében időzik. Tatán a lovasság nagyszerű hadgyakorlatait szemlélte meg; onnét Prágába utazik, hol a gyalogság nagy mérvű táborozása foly; Cseh országból pedig ismét közénk, Budára jön, hogy a Buda melletti honvédségi táborozást megszemlélje. Az egyes táborhelyeken, mint pl. Bruckban;, honvédségünk a közös hadseregbeli csapatokkal együttesen tartja fegyvergyakorlatait, mig Bicske vidékén honvédségünkből mintegy 10,000 ember egymagában fog táborozni. * (Az egri katli. legény-egylet) szeptember 8-án, mint XIV-ik év- fordulati ünnepén, saját helyiségében szavalata és színi előadást rendez. A legényegyleti tagok által elöadatik a „L e á u y ö r z r
