Eger - hetilap, 1874
1874-09-03 / 36. szám
XIII. ér-folyam. 36. szám. 1874. szeptember 3-án. Előfizetési dij: Egész évre F ólávre Negyedévre . Egy hónapra Scryes sz&m . 5 ft. kr. . i ft 5(1 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. - 12 kr. Hirdetésekért r minden 3 hasébzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Siadó-blratal : a lycenml nyomda. Előfizetéseket eilotínii -a szerkesztős ég (Széehenyi-utca 84. az.) J ent a eh Ö. könyvkereskedése a minden k. poatahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Az adóreform kérdése. ii. A közvetlen adózás fenállö rendszerének hiányai a kettős monarchiában a lakosságnak soknemtí alapos okot szolgáltattak panaszokra általában az adóképes vagyon nagy megadóztatása, valamint az adótehernek egyes állampolgárokra úgy, mint a különböző korona országokra igazságtalan s aránytalan felosztása felett. Bár menynyire törekszenek is az illető hatóságok, ily panaszoknak az adókiszabást illetőleg a fenálló intézményekben! javítások vagy az egyes felszólamlás esetébeni gyors orvoslás által elejét venni, mégis a hiányok, és okaik, s hatásaik előítélet nélküli megvizsgálásánál mindig ismét azon elismerésre kell jutni, hogy csak azon alapok tökéletes s alapos megváltoztatása, melyeken a közvetlen adózás rendszere alapszik, vezethet a birtok, a termelés és közlekedés egyforma s kevésbbé érezhető megterhelésére, valamint az összes adó-összegnek az egyes korona országok s egyes adófizetők valódi viszonyainak megfelelő felosztására. A pénzügy-ministériumban ennélfogva már évek óta folynak az adóügy szükséges reformja iránti tárgyalások. Mindenekelőtt pontos nyomozások történtek a megterheltetés jelen állásáról az egyes tartományok, igazgatási területek és népességi osztályok szerint. Az ez által nyert számszerű kimutatások egybehasonlitó összeállítása valóban igen tanulságos eredményekre és közben igen beható adatokra vezetett, — a mostani adózási rendszer tarthatlan alapjaira vonatkozólag. — Ezen rendszer a különböző adórendszabályok inkább véletlen, mint pénziigyianilag megállapított összeállításának tűnt fel, mint a jelen rendszer egész keletkezési módja s történeti kifejlése szerint másként nem is lehetett. Annak története t. i. egy teljes századnak idő-tartamát foglalja magában, sőt egyes még fenálló szabványok, mint p. o. a censimento milauese, a múlt század első évtizedéig nyúlnak vissza. — Mily változások történtek azóta az ausztriai tartományok termelési viszonyaiban, mily felforgatáson ment egy emberkor folytán az ipari üzlet, és szabad közlekedés keresztül, mennyire megváltoztak a birtok-viszonyok egyenkint, s az érték-kimérések a kéz, és gépmunka termékeire nézve, — s mily más alakot vettek néhány tized óta összes államviszocvaink, mióta a robot megszüntetése s a íoldtehermentesi- tés behozatala szabad paraszt osztályt teremtett, a tiltóvámok megszüntetése által a külföldi termékeknek szabad versenye honi piacainkon lehetségessé lett, ez által a belipar emelkedett, tevékenységre sarkaltatott, s mióta ezenfelül az iparszabadság kihirdetése által a céhkényszer zsibbasztó bilincsei mellöztet.tek, s ellenben a birodalmon belül teljes közlekedési szabadság hozatott be ! Mindezen fontos, s mélyen beható változtatások irányában, melyek a népesség gazdászati, és társulati helyzetét lényegesen átalakítók, az adó-törvény hozás majdnem mozdulatlanul maradt, vagy hol mégis változások,—mint p. azadó-ideiglenek behozatalánál Magyar-és Erdélyországban 1850-ben, — szükségesnek tűntek föl, ott részben az egységes adó'örvénybozás politikai indokai, részben az emelkedett áilamköltség sürgető szükségletei valónak, — melyek az adókérdésnek lehetőleg gyors megoldását az örökös tartományokban már fenálló régibb adórendszer általános elvei szerint igénylék. így egész mai közvetlen adózási rendszerünk oly műnek tűnik fel, mely önmagában a legkülönbözőbb államgazdászati elvek szerint összeállítva, mégis egész rendeltetése szerint csak ideiglenes, mely nek kezdetei, mint mondók, a múlt századba nyúlnak, s melyek folytatásai, benső összefüggés nélkül, a lógujabb korig terjednek. Ebből magyarázható az összes bajok alap-oka, melyek a mostani rendszerhez tapadnak, valamint másrészt az átható egyseges reform sürgető szüksége önmagától kiviláglik. — De az egyetlen helyes, és gyakorlati ut, melyen az adó ügynek ezen reformja általános megelégedésre elérethetik, legjobban az által ismertetik meg, ha lelkiismeretesen vizsgáljuk azon kölcsönös befolyást, melyet az eddigi adórendszer, alkalmazásában, eddigi termelési s közlekedési viszonyainkra, az egyes tartományokban és községekben gyakorol, s ba továbbá egy tudományosan megállapított adózási módszernek mérvét szabjuk a most valóban létező gazdászati viszonyokra; — hogy megközelítőleg helyes pontossággal a behozandó reform hatásait előre megmérhessük. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. augustus 19-én Isaak László alispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: (Folytatás.) Dutkay Pál tarnaszentmiklósi énekész két igás jószágát a közmunka kötelezettség alól felmentetni kéri, mert anyaegyházi községéhez Vezekény mint fiókegyház tartozik s igáját e részbeni kötelességének teljesithetés^ tekintetéből tartja; olvastatott az erre vonatkozó járási szbiró jelentése és a közmunka szakosztály véleménye. A kérelem nem teljesíthető, mert a közmunka-utasításban foglaltakkal ellenkezik, és mert ba folyamodó fiók egyház ellátására is vállalkozott, azért minden esetre külön javadalmazásban is részesül. — Miről folyamodó Siskovics Lajos szbiró utján értesittetib. Olvastatott Monostor község kérvénye, hogy az 1874 év I sö felében esedékes közmunka erőt azévll-ik felében természetben ledolgozhassa ; és a közmunka szakosztály előterjesztése. Monostor községnek ezen kérelme folytán megengedtetik, miként a f. év I-sö felében esedékes közmunkát a megyei főmérnök utasítása szerint a folyó év őszén természetben ledolgozhassa, mit ha tenni elmulasztana, a hátralékos közmunka erő minden haladék nélkül kétszeres árban végrehajtás utján beveendő. Miről Kaszap Bertalan szbiró és általa Monostor község, valamint Kubik Endre m. főmérnök értesittetnek. Olvastatott Gál András s érdektársai f.-abouyi lakosok folyamodványa, bogy a felső tarnajárási szolgabiró által reájuk szabott birság alól, mely az összeírásból kihagyott közmunkaköteles igavonó állatok után kiirtatott, felmentessenek, mert a megfelelő váltsági összeget már befizették, és mert a tévedés onnét eredt, hogy a közmunka összeírásánál a gazda hon nem létében helyette neje vagy gyermeke teljesité a bejelentést s okozta a hibás felvétet. Ennek kapcsán olvastatott, a felső-tarnajárási szbirónak ide vonatkozó jelentése és a közmunka szakosztály előterjesztése. Folyamodók elutasításával a járási szbiró marasztaló határozata helybenhsgvatik.; mert a kiszabott birság a megyei szabályrendeleten alapszik, és oly körülmények, melyek kivételes eltérést indokolhatnának, nem forognak fen. Miről Kiirthy Ferenc szbiró további eljárás végett értesitteiik. Olvastatott Bessenyö község elöljáróságának kérvénye, hogy azon községi lakosok, kik bár kirendeltettek, közmunka kötelezettségüket leróvni elmulasztották, a kétszeres váltságdíj lefizetése alól felmentessenek.
