Eger - hetilap, 1874

1874-08-27 / 35. szám

XIII. éy-íoiyam. 35. szám. 1874. augusztus 27-cn. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre Egy hónapra Egyes szám 5 í't kr 3 ft ni* kr. 1 ft 30 ki. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott péti sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetést# 30, nyilttérben egy péti? sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyeeumi nyomda. KJ A fizetéseket elfogad axarkeaz töadg ( Széchsnyi-utca 84. az.) J an í. a e A G. icfinyvkereikedéac a minder, k. poatdhivotal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Az adóreform kérdése. A fenálló adónemek egyikével sem oly szembetűnő az egyfor* mátlacság a kivetés bér,8 a u egterhelés egyeiilő'.ienségc, mint a sze­mélyes kereset jelenlegi megadóztatásánál tartományainkban. Egyrészt az iparszabadság behozatala óta a megadóztatás ko­rábbi törvényes alapjai tökéletes tarthatlanokká váltak ; másrészt a két esetadó egészen n ás elvtk szerint szedetik a német-szláv tarto­mányokban, mint a magyar koioia országaiban s a lombard-velen­cei királyságban; végre a később behozott jövedelmi adónak egy- beköttetése által a keret etadóval, miáltal ugyan az utóbbinak rész­beni kiegyenlítése általában eszközöltetett, mégis az adó-kimérés aránya az egyes koronaországok közt még inkább megzavartatott. A keresetadónak a német-szláv tartományokban behozatalakor öt­ven év előtt — szigorú különbségek léteztek az egyes iparvállatok és foglalkozások közt, melyek az azokkal kapcsolt jogok és jogo­sultságok szerint határozott categoriákba voltak sorozhatók. A keresetadó-tarifa s adóosztályok megállapításánál tekintet­tel kelle lenni ezen iparintézményekre, s a tarifának azokhoz illesz- tetnie, úgy hogy a keresetadó minimál tételei, valamint, magasabb osztályai is az iparok elnevezései és nemei szerint vannak szabá­lyozva s az adózás is általában e szerint előszabva. Az uj iparrei dnél fogva azonban az egyes iparágaknak mind­azon jogai és jogosultságai s ezekhez kötött elnevezései elenyésztek, minthogy mindenki jegositva van most iparágakat a nemek bármely különbsége nélkül, bárhol maga vagy bérlő által űzni, s egyszerű bejelentés mellett kereskedő ‘s gyáros egyszerre lenni s üzlete vite­lére más iparágbeli segédmunkásokat is tartani. Miután immár a korábbi törvényes alapok hiányoznak, a ke- resetadé-osztályok alkalmazása lényegesen az adóhatóságok belá­tására van bízva, miből csak egyenlőtlen megadóztatás származbatik. A helyes adókimérés ezenfölül az által is nehezítve van, bogy a mostani kereset-adótörvényben felállított tételek csak kevés fokoza­tot képeznek, melyek progressioban egyik tételtől a másikig gyak­ran 100, sőt 200 petéi haladnak elő, még más tételek ismét csak 14, 16 vagy 20 pcttel emelkednek. Maximumnak megállapítása, a- ntint az a mostani keresefadótörvényben 1575 írtban tűnik elő elö- szabottnak, szintén célszerűtlennek jelölendő, mert az adóképes be­vétel határát oly nagyszerű vállalatoknál, mint jelenleg fordulnak elő, nem oly könnyű megszabni. Mig azonban a német-szláv tartományokban s alombord-velen- cei királyságban (a contributi arti e commercio) keresetadó tarifa osztályozással ál! főn, mely a mostani iparviszonyoknak épen nem felel meg, addig Magyar-, Horvát- és Tótországban a személyes keresetnek megadóztatása mint személykereseti adó, és pedig lényege szerint mint osztályozott fejadó áll fenn, mely minden néposztályt, a kereset különbsége nélkül, három categoria szerint vesz megadóztatás alá. Magyarországban e szerint a személy­kereseti adó legkisebb adótétele 35 kr, s a legmagasb 10 frt 50 kr, miből azonban a tulajdonképi iparos osztályra az 1 frt 5 kr, egész 6 frt 30 kr osztályok esnek. Horvát-és Tótországban az adótételek 21 krajcár és 10 frt 50 kr közt mozognák. Hasonló módon állnak főn Erdélyben személyes taksák, melyek különféle címek alatt s különféle összegekben nyomasztólag súlyosodnak az egyes néposz­tályokra. A jövedelmi adó behozatalának mód ja 1849-ben ugyanegy tárgynak megadóztatását a kereset- és jövedelemadó által vonta maga után. Azon törvényes határozmány, bogy a jövedelmi adónak az első osztályban csekélyebb összeggel, mint a kereset-adó harmad-részével nem szabad kiméretnie, természetesen növeli a keresetadó-tarifaté­telek fönleirt egyformátianságát, miután annak harmadrésze még mint jövedelmi-adó is fizetendő. A leirt viszonyok nyugodt megfon­tolása elégséges lesz, hogy a kereset-megadóztatás gyökeres átala­kítása azon értelemben vezettessék be, hogy jövőben azon bevételi források megadóztatása, melyek ekkorig keresetadó, a contributo arti e commercia személy kereseti adó s a taksák, továbbá az első és második osztályú jövedelmi adóval a legkülönbözőbb alapok szerint iliettettek, az egész birodalomra nézve hasonló elvek szerint szabályoztassék. Az e végből kidolgozott törvényjavaslat szintúgy, mint a föld és épület-adónál, a keresetadónál is az adórepartitio rendszerét alkalmazza lehetőség szerint, mi által az adófizetők hatá­lyos részeltetése maga az adóalap kinyomozásánál kiterjedt módon lehetségessé tétetik. A keresetadónak az iparvállalatok és foglalko­zások minden pénzben vagy természetiekben álló bevétele alá len­ne vetve, mely testi vagy szellemi munka által egyedül, vagy össze­köttetésben tőkével eszközöltetik, azonban csak annyiban, mennyi­ben az már föld-, vagy éptíletadóval illetve nincs s az austriai állam­ban létező bevételi forrásokból ered. A törvényjavaslat megkülön­bözteti a kereső személyeket olyanokra, kik önállóan keresnek és mint önálló vállalat segédmunkásai fizetést húznak, vagy mert más szolgálati vagy bérviszonyban állnak. E szerint az önálló iparválla­latokból való bevétel megadóztatása meg van különböztetve a szol­gálati vagy bérviszonyból eredőtől. Amaz az első, az utóbbi a má­sodik osztályú keresetadó alá esik. A keresetadót azon physikai vagy erkölcsi személy fizeti, mely az adó alá eső vállalatot vagy foglalkozást gyakorolja, s ez adó jövőben, nem mint ekkorig egy évre, hanem három évi tartamra, mely egy adó-időszakot képezne, szabatnék elő; a fizetés maga évnegyedenkint, előre fogna történni. Csak a házalásnál fogna az, mint ekkorig évenkint és pedig tüstént a házalási jog átadásakor fizettetni. A keresetadókataszter tervezetéről a jövő cikkben. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék részéről 1874. évi augusztus 19-én Egerben tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés jegyzőköny­vének részletes kiirása. Olvastatott a m. kir. belügyministernek f. évi március bó 27- röl 6608. sz. a. kelt, az ínség egyhitése céljából felvehető államköl- csönnek, mily feltételek mellett leendő folyóvá tételére vonatkozó rendelete, az ezen rendelet mellett leérkezett kötelezvényi minta, a megyének e tekintetben a folyó évi junius 16-án tartott közgyűlés­ből a m. kir. belügyministerbez intézett 140. számú felterjesztése. Olvastatott továbbá a m. kir. belügyministernek f. évi julius 25-rol kelt 27509 sz. rendelete, melynél fogva azon feltételek, me­lyek a 6608 sz. reudeletben kiköttettek, nem módosíthatok, s mint­hogy ezen feltételek más m egyék által is elfogadtattak, oly indok nem forog fenn, mely a törvényhozásnál a feltételek módosításának kieszközlését igazolná. A belügyminister a rendelet szerint nem is oszthatja a megye aggodalmait, mert a kölcsön a megyének adatik, a tulajdonképeni adós tehát a megye, mely a részletfizetések biztositása tekintetéből pótadó kivetéséhez is nyúlhat, és a kölcsönt megszavazott bizottsági tagok, mint jótálló kezesek, csak akkor kötelezhetők a fizetésre, ha a megye nem akarná e részbeni kötelességét teljesíteni. Kijelenti továbbá, hogy a kölcsön engedélyezését csak rövid határidőn belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom