Eger - hetilap, 1874
1874-08-27 / 35. szám
XIII. éy-íoiyam. 35. szám. 1874. augusztus 27-cn. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre Egy hónapra Egyes szám 5 í't kr 3 ft ni* kr. 1 ft 30 ki. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott péti sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetést# 30, nyilttérben egy péti? sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyeeumi nyomda. KJ A fizetéseket elfogad axarkeaz töadg ( Széchsnyi-utca 84. az.) J an í. a e A G. icfinyvkereikedéac a minder, k. poatdhivotal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Az adóreform kérdése. A fenálló adónemek egyikével sem oly szembetűnő az egyfor* mátlacság a kivetés bér,8 a u egterhelés egyeiilő'.ienségc, mint a személyes kereset jelenlegi megadóztatásánál tartományainkban. Egyrészt az iparszabadság behozatala óta a megadóztatás korábbi törvényes alapjai tökéletes tarthatlanokká váltak ; másrészt a két esetadó egészen n ás elvtk szerint szedetik a német-szláv tartományokban, mint a magyar koioia országaiban s a lombard-velencei királyságban; végre a később behozott jövedelmi adónak egy- beköttetése által a keret etadóval, miáltal ugyan az utóbbinak részbeni kiegyenlítése általában eszközöltetett, mégis az adó-kimérés aránya az egyes koronaországok közt még inkább megzavartatott. A keresetadónak a német-szláv tartományokban behozatalakor ötven év előtt — szigorú különbségek léteztek az egyes iparvállatok és foglalkozások közt, melyek az azokkal kapcsolt jogok és jogosultságok szerint határozott categoriákba voltak sorozhatók. A keresetadó-tarifa s adóosztályok megállapításánál tekintettel kelle lenni ezen iparintézményekre, s a tarifának azokhoz illesz- tetnie, úgy hogy a keresetadó minimál tételei, valamint, magasabb osztályai is az iparok elnevezései és nemei szerint vannak szabályozva s az adózás is általában e szerint előszabva. Az uj iparrei dnél fogva azonban az egyes iparágaknak mindazon jogai és jogosultságai s ezekhez kötött elnevezései elenyésztek, minthogy mindenki jegositva van most iparágakat a nemek bármely különbsége nélkül, bárhol maga vagy bérlő által űzni, s egyszerű bejelentés mellett kereskedő ‘s gyáros egyszerre lenni s üzlete vitelére más iparágbeli segédmunkásokat is tartani. Miután immár a korábbi törvényes alapok hiányoznak, a ke- resetadé-osztályok alkalmazása lényegesen az adóhatóságok belátására van bízva, miből csak egyenlőtlen megadóztatás származbatik. A helyes adókimérés ezenfölül az által is nehezítve van, bogy a mostani kereset-adótörvényben felállított tételek csak kevés fokozatot képeznek, melyek progressioban egyik tételtől a másikig gyakran 100, sőt 200 petéi haladnak elő, még más tételek ismét csak 14, 16 vagy 20 pcttel emelkednek. Maximumnak megállapítása, a- ntint az a mostani keresefadótörvényben 1575 írtban tűnik elő elö- szabottnak, szintén célszerűtlennek jelölendő, mert az adóképes bevétel határát oly nagyszerű vállalatoknál, mint jelenleg fordulnak elő, nem oly könnyű megszabni. Mig azonban a német-szláv tartományokban s alombord-velen- cei királyságban (a contributi arti e commercio) keresetadó tarifa osztályozással ál! főn, mely a mostani iparviszonyoknak épen nem felel meg, addig Magyar-, Horvát- és Tótországban a személyes keresetnek megadóztatása mint személykereseti adó, és pedig lényege szerint mint osztályozott fejadó áll fenn, mely minden néposztályt, a kereset különbsége nélkül, három categoria szerint vesz megadóztatás alá. Magyarországban e szerint a személykereseti adó legkisebb adótétele 35 kr, s a legmagasb 10 frt 50 kr, miből azonban a tulajdonképi iparos osztályra az 1 frt 5 kr, egész 6 frt 30 kr osztályok esnek. Horvát-és Tótországban az adótételek 21 krajcár és 10 frt 50 kr közt mozognák. Hasonló módon állnak főn Erdélyben személyes taksák, melyek különféle címek alatt s különféle összegekben nyomasztólag súlyosodnak az egyes néposztályokra. A jövedelmi adó behozatalának mód ja 1849-ben ugyanegy tárgynak megadóztatását a kereset- és jövedelemadó által vonta maga után. Azon törvényes határozmány, bogy a jövedelmi adónak az első osztályban csekélyebb összeggel, mint a kereset-adó harmad-részével nem szabad kiméretnie, természetesen növeli a keresetadó-tarifatételek fönleirt egyformátianságát, miután annak harmadrésze még mint jövedelmi-adó is fizetendő. A leirt viszonyok nyugodt megfontolása elégséges lesz, hogy a kereset-megadóztatás gyökeres átalakítása azon értelemben vezettessék be, hogy jövőben azon bevételi források megadóztatása, melyek ekkorig keresetadó, a contributo arti e commercia személy kereseti adó s a taksák, továbbá az első és második osztályú jövedelmi adóval a legkülönbözőbb alapok szerint iliettettek, az egész birodalomra nézve hasonló elvek szerint szabályoztassék. Az e végből kidolgozott törvényjavaslat szintúgy, mint a föld és épület-adónál, a keresetadónál is az adórepartitio rendszerét alkalmazza lehetőség szerint, mi által az adófizetők hatályos részeltetése maga az adóalap kinyomozásánál kiterjedt módon lehetségessé tétetik. A keresetadónak az iparvállalatok és foglalkozások minden pénzben vagy természetiekben álló bevétele alá lenne vetve, mely testi vagy szellemi munka által egyedül, vagy összeköttetésben tőkével eszközöltetik, azonban csak annyiban, mennyiben az már föld-, vagy éptíletadóval illetve nincs s az austriai államban létező bevételi forrásokból ered. A törvényjavaslat megkülönbözteti a kereső személyeket olyanokra, kik önállóan keresnek és mint önálló vállalat segédmunkásai fizetést húznak, vagy mert más szolgálati vagy bérviszonyban állnak. E szerint az önálló iparvállalatokból való bevétel megadóztatása meg van különböztetve a szolgálati vagy bérviszonyból eredőtől. Amaz az első, az utóbbi a második osztályú keresetadó alá esik. A keresetadót azon physikai vagy erkölcsi személy fizeti, mely az adó alá eső vállalatot vagy foglalkozást gyakorolja, s ez adó jövőben, nem mint ekkorig egy évre, hanem három évi tartamra, mely egy adó-időszakot képezne, szabatnék elő; a fizetés maga évnegyedenkint, előre fogna történni. Csak a házalásnál fogna az, mint ekkorig évenkint és pedig tüstént a házalási jog átadásakor fizettetni. A keresetadókataszter tervezetéről a jövő cikkben. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék részéről 1874. évi augusztus 19-én Egerben tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének részletes kiirása. Olvastatott a m. kir. belügyministernek f. évi március bó 27- röl 6608. sz. a. kelt, az ínség egyhitése céljából felvehető államköl- csönnek, mily feltételek mellett leendő folyóvá tételére vonatkozó rendelete, az ezen rendelet mellett leérkezett kötelezvényi minta, a megyének e tekintetben a folyó évi junius 16-án tartott közgyűlésből a m. kir. belügyministerbez intézett 140. számú felterjesztése. Olvastatott továbbá a m. kir. belügyministernek f. évi julius 25-rol kelt 27509 sz. rendelete, melynél fogva azon feltételek, melyek a 6608 sz. reudeletben kiköttettek, nem módosíthatok, s minthogy ezen feltételek más m egyék által is elfogadtattak, oly indok nem forog fenn, mely a törvényhozásnál a feltételek módosításának kieszközlését igazolná. A belügyminister a rendelet szerint nem is oszthatja a megye aggodalmait, mert a kölcsön a megyének adatik, a tulajdonképeni adós tehát a megye, mely a részletfizetések biztositása tekintetéből pótadó kivetéséhez is nyúlhat, és a kölcsönt megszavazott bizottsági tagok, mint jótálló kezesek, csak akkor kötelezhetők a fizetésre, ha a megye nem akarná e részbeni kötelességét teljesíteni. Kijelenti továbbá, hogy a kölcsön engedélyezését csak rövid határidőn belül
