Eger - hetilap, 1874

1874-08-20 / 34. szám

269 leglényegesebb követelményét ott mielőbb meghonosítani s rend­szeresen élétbeléptetni törekedjenek. II. Az érzéki szervek tomászata. Épen tornászat, mint a nönövelés igen fontos ága fölötti előre- bocsátott eszmélkedésilnk megírásával foglalkozánk, midőn épen ez ügyben megyénk egyik kies vidékén ténykedő egy derék neve- lönötöl, Cella urhölgytöl kaptuk az e tárgyra vonatkozó alábbi sorokat. A t. úrhölgv, a nönövelés egyik avatottja, s szorgalmas bú­vára, egy jeles mti tanulmányozása folytán, a következőket irja lapunknak: „Dr. Haurvitz érdekesen beszél egyik müvében az érzéki szer­vek gyakorlati kifejlesztéséről, hol a tornászat hasznosságát fejte­geti, s ennek egy bizonyos nemére figyelmeztet, mit eddig a testi növelésnél csaknem egészen figyelmen kívül hagytak, s mit ő az „érzéki szervek tornászaidnak“ nevez. Az érzéki szervek képességének fokozása — úgymond a jeles tudós — lehetséges, és ennek haszna kiszámithatlan. S ép ezért kívánatos, hogy ;s szülök, tanítók és nevelők erre kiváló gondot for­dítsanak annál is inkább, mivel e tárgyban tudatlanság vagy fi­gyelmetlenség által igen könnyen tévedhetni. Dr. Haurvitz némely szokottabb hibákra figyelmeztet; igy például — mondja — azon érzéki szerveinknél, melyek párosával adattak, minők pl. a szemek, fülek — nem használjuk s fejlesztjük mindkettőt egyenlő mérték­ben. Innét van, hogy számos ember jobban lát egyik szemével, s jobban hall egyik fülével, mint a másikkal. A balkéznek ügyetlen használata is ép oly általános mint természetellenes. Példák tanú­sítják, hogy az úgynevezett seték, vagy balkezüek jobb karjuk használatával ép oly ügyetlenek, mint mások a balkarukkal. Bonc- tanilag, természetes ép oly állapotban a páros szerkezettel s fejlett­séggel, tehát ugyanannyi erő- és képességgel b'ir, mint a másik, s igy azok egyike ép oly célszerüleg használható, mint a másik. Ama szélűben elterjedt ferde szokás tehát, hogy mindent jobb kezünk­kel végzliuk, a test tagjainak arányos kiművelésére, s különösen a balkar izmainak kifejlésére egyátalán hátrányos, és helytelen. Nem nagy értelem kívántatik annak belátásához, mennyivel célsze­rűbb az emberre nézve, ha páros szemeit egyenlő ügyességgel tudja használni, s különösen ha balkeze ép oly alkalmas az illető foglal­kozások telje8Ítésére, mint a jobb. Vegyük fel például azon balese­tet, ha valaki szerencsétlen esély által jobb keze épségét elveszti, s ez teljesen alkalmatlanná leszen a szokott teendők elvégzésére, mily nagy előny volna akkor az illetőre nézve, ha balkeze ép oly ügyességgel s gyakorlottsággal bírna, mint minővel jobbja ép álla­potában birt! ? Ismertünk egy derék, müveit s ügyes fiatal embert, ki foglalkozásánál fogva tollal kereste, kenyerét. Egykor véletlen szerencsétlenség következtében, jobbjára teljesen megbénult. Hu­szonkét évi folytonos és szorgalmas gyakorlatra volt szüksége, mig baljával annyira megtanult Írni, hogy hivatásának megfelelhetett. A balkézzel való természetes menetű Írásnak egy igen ügyes és el­més gyakorlati módja vagyon, melyet ép úgy el lehet sajátítani, s ép oly tökélyre vinni, mint a jobb kézzel való írást. E sorok írója például, a balkézzel való Írást egy pestmegyei tisztviselőtől tanúlta el, ki jobbját a magyar szabadságharcban vesztette el. — s most ép oly gyorsan és olvashatólag ir baljával, mint jobbjával. Igen nagy kár, hogy elemi iskoláinkban a balkézzel való irás módszere s tanítása teljesen mellöztetik. Ott, hol a ferde növelés és szokás a szervek egyoldalú fejlesz- tésétfidézte elő, e bajon s hiányon az okszerű tornászai, az úgyne­vezett szervek tornászata segíthet legalkalmasabban. Önként érte­tik, hogy az ilyesmihez csak szellemileg müveit torna tanárok érte­nek, főleg pedig oly elemi tanitók, kik a tornászat, ezen ágában is teljes kiképeztetéssel bírnak, s azért nem lehet eléggé ajánlanunk, hogy a tanitó-képezdében a tornászat rendszeres tanítására, külö­nösen pedig az érzékek tornászatának módszeres oktatására kiváló gond és figyelem fordittassék. Mily magas fokra lehet észszerű gyakorlás által az egyes ér­zéki szervek tevékenységét fejleszteni s tökéletesíteni : Számos példák tanúsítják. Az indns nők tapintó érzékének rendkívüli fej­lettsége az úgynevezett indiai schawlok készítésénél bámulatra ger­jesztő. Ke rs tin g hannoverai állatorvosról beszélik, — ki később sttketnémává, s vakká lön, miszerint tapintó érzékét annyira kifej­lesztette, hogy a keze felé beszélők szavait tisztán megértette (!). Kétségtelen azonban, hogy ha valahol, épen az érzékek gya­korlati fejlesztésénél van az illető oktatónak a legnagyobb tapintat- é8 óvatosságra szüksége. Szükséges itt mindenekelőtt, hogy az ok­tató tanítványai érzéki teh tségeit gondosan megvizsgálván, értel­mesen kimért haladással menjen előre, mert tudva levő dolog, hogy a sietség, az elhamarkodás és türelmetlenség e téren árthat legtöb­bet. Az érzéki szervek finomítására s fejlesztésük gyakorlására ezer és ezer alkalom, eszköz és mód kínálkozik. Ilyen a látérzéknél a szemmérték gyakorlása, a fellegalakzatok, a távoli tárgyak alak­jának , uagyságnak, színének meghatározása. A hallérzéknél: a különféle állatok s különösen a madarak hangjainak, s a zenehan­gok fölismerése. A szaglás és ízlés szerveinek fejlesztése zárt sze­mekkel eszközöltetik. Legnagyobb gondot és figyelmet a tapintási érzék kiművelése igényel, Dehogy az tulhajtottság által eltompuljon. (Vége köv.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. junius 18 án Isaak László alispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes ér­negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: (Folytatás.) 3) mert felfolyamodók nem bizonyítják, de nem is állítják, hogy a választás lefolyása után csak egyetlen egy szavazó Í3 jelent­kezett volna; 4) mert azon 3—4 választó, ki Kecsey helyett Ezsegyre sza­vazott, minthogy azt mostoha atyja után némelyek igy hívják, szin­tén Keeseyre kívánt szavazni, mely szavazatok egyébiránt ha a Kecseyre adott szavazatok közöl kitöröltetnének is, ennek még akkor is nagy többsége volna. Mely indoknál fogva a választás helybenhagyandó volt. Miről Kaszap Bertalan szolgabiró további eljárás végett érle- sitetik. Marinkás János egri lakos ügyvédnek ügyvédi oklevele kihir- dettetett s a kihirdetés a bemutatott oklevélre szokott módon följe­gyeztetik. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés vé­gett értesitetnek. Dr. Dombay Thádé egri lakosnak orvostudori és sebészi ok­levelei. Kihirdettettek, s a kihirdetés a bemutatott oklevelekre szo­kott módon följegyeztetik. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés s köz hírré tétel végett értesitetnek. Olvastatott Timon Bertalan megyei főmérnöknek f. é. 18 sz. jelentése, az alsó százberki pusztán a tenke téren emelt töltés elvá- gatása, és az emse éren fenállott s elpusztított, illetőleg betemetett bid újra felépítésére nézve, minthogy a Mayer örökösök nevében emelt panasz a viz természetes lefolyását akadályozó épiímények ellen csak ezúton megszüntethető, Olvastatott továbbá a közmunka szakosztály véleményes je­lentése. Hogy ez ügyben érdemleges határozat kimondathassák, mindenekelőtt helyszíni tárgyalás s vizsgálat elrendeltetik, melynek teljesítésével Halasy Kázmér bizottsági tag elnöklete alatt Benkó Albert szbiró és Timon Bertalan főmérnökből álló küldöttség biza- tik meg, elváratván jelentése. Miről az iratok kiadásával a küldött­ség elnöke és a küldöttségi tagok értesittetnek. Olvastatott Okolicsányi Ödön bátori lakos felfoiyamodása, melyben Bátor község képviselőtestületének azon határozatát, hogy a községi utak az azok mentében fekvő földek tulajdonosai által jó karban tartandók, s kötelesek azok árkait kitisztítani illetőleg kie­melni s a kiemelendő földet az úton célszerűen elteríteni, s az ezt nem teljesítők folyó öienkint 50 kr birságban marasztalandók, meg- semmisittetni kéri. Egyszersmind pedig a Bátorból Bocs-felé vezető, s foglalá­sok által rnegszükhétt útnak megvizsgálását és előbbi állapotba való visszahelyezését elreudelni kéri. Ennek kapcsán olvastatott a közlekedési szakosztály elő­terjesztése. Bátor községnek említett 1874 március 15-én hozott s fellebe- zett határozata, mint a törvénybe s különösen az 1871 XVIII t. e. 122 §. ütköző, megsemmisittetik s a község a községi utak tekinte­tében a törvény értelmébeni eljárásra utasittatik. Mert a községi la­kosok kézi és szekeres közmunkára is kötelezhetők ugyan, de ezen szolgálmányok a közmunka szabályozásául szóló törvény elvei sze­rint kivetendök, tehát a még eddig fenálló törvény értelmében ház­tulajdon, meglevő iga- és személy után, nem pedig a földbirtoknak esetleges fekvése után kiszabandó. A Bátorból Bocs-felé vezető útnál tapasztalt foglalások meg­szüntetése végett utasittatik Kovách József alsó mátrajárási szbiró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom