Eger - hetilap, 1874
1874-08-13 / 33. szám
XIII. év-folyaui. 33. szám. 1874. augusztus 13-án. Előfizetési dij Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft kr. 2 ft ><* kr. I ft 3« kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petí» sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, uyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lycemni nyomda. Kléllietesfket elfogad : ti »serke axis »ég (Széehenyi-utca 84. az.) J e n I se h fí. könyvkereskedése a minden k. poataMvctal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MOSSC R. Bécsben. Szerkesztői nyílt levél, Visontai Kovach László úrhoz. A „Gyöngyös“ 32 ik számában hozzám intézett „Nyilt- levél“-re a következőket válaszolom. Midőn én az „Egei“ lap szerkesztésére vállalkoztam, átérez- tem azon kötelességet, melyet a lap iránya és szelleme nekem, mint szerkesztőnek, kijelölt. Az „Eger“ vidéki politikai lap, s mint ilyen kötelessége képviselni a helyi érdekeket s terjeszteni azon politikai elveket, melyeknek a lap szolgálatában áll; — személyeket vagy személyes érdekeket védeni egy lapnak sem lehet föladata, legfeljebb tért nyitni az igazolásnak, — s erre bárki irányában is mindig készek vagyunk. A mi azon kérdéses, szörnyű neheztelést keltő cikkben Deákpárti álláspontunkkal és meggyőződésünkkel ellenes volt, azt megjegyzés nélkül úgy sem hagytuk; a mi a személyes aggressiot illeti, noha azokra nézve sem osztja a szerkesztő cikkírónak nézetét; de egyrészről azért, mert ezen nézet ct-ak a szerkesztőnek, mint magány egyénnek nézete, nem vonható be a lap határozott elv* ken alapuló szellemi keretébe; másrészről, mert a felhozott állításokról s azok kőrüményeiröl nem bírtunk határozott tudomással, nem tehetünk a compromissió risicoja nélkül semmi megjegyzést,— de végre sem tartjuk kötelmünknek a gladiatori szerep átvállalását. A mi loyalitásuokat illeti, arra nézve mi azt hisszük, hogy azon kétkedni csak a felindult kedélynek lehet; mi mindig készek vagyunk mindent közleni, mii olvasóink irámi deferentia megenged, s közlöttük volna a „Gyöngyösinek szánt s egyenesen személyünk ellen irányzott cikket is, — melyre e pár sorral reflccfálunk, — közlöttük volna annál inkább, mert nem azon elvek és éidekek ellen, melyeket lapunk képviselni van hivatva, voltak irányozva, hanem saját szerény személyiségünk ellen, — ezt pedig ama mellett úgy is csak másod vagy ha tetszik, század rendű érdekűnek tarijuk. Mi szükségesnek láttuk Földváry Kálmán cikkét közleni azért, mert azon általáros meggyőződésnek, miszerint a székhely kérdése csak szerkesztői időtöltésből a „Gyöngyös“ által cursusba hozott humbug, az ő cikke adott kifejezést. Arról, hogy F. K. miképen — és valódi vagy valótlan állítások segedelmével származtatta le a székhely kérdését kortes fogásnak, — arról feleljen ő,ki nevét leplezetlenül irta a cikk alá, — s ha cikke az ön vagy bár ki önérzetét sérti, ám tessék őt felelősségre vonni, a szerkesztőt pedig, ki a lap közönségének érdekeivel összeütköző utat nem követhet, céltalan szemrehányásoktól megkímélni. Hogy Kovách L. úr egy „régi jó barátja“ — Földváry Kálmán urnák lapomban megjelent kérdéses cikkére érdemlegesen felelni fog, vagy talán méltóságához mértebbnek tartandja nem ignorálni: egyiket, ngy másikat vártam. Dehogy ezek helyett Kovách L. úr az ille’ő cikk miatt, melynek tártain áert egyedül a cikkíró felelős, bölcsebbnek látta engemet, még pedig oly modorban és hangon megtámadni, melyet Kovách L. úr jelleméből, s „szerény éleiének nyilt könyvéből“ sehogy sem tudok magamnak kiolvasni: erre nem vollam elkészülve. De még igy is sokkal igazabb és őszintébb tisztelettel viselt« tem Kovách L. úr irái t, sem hogy őt a polémia e darabocabb, s hozzánk épen mm illő terére követni tapintatlannak ne tartanám. Szabó Ignác, az „Eger“ szerkesztője. Az „egri egyházmegyei róm. kath. tanitó-egy- let“ képviseleti közgyűlése. Ezelőtt másfél évvel az egri érseki főegybázmegye területén megalakult a katb. néptanítók egylete, mely főleg három nemes célt tűzött zászlajára; első sorban a tanügy s tanítók műveltségének előmozdítását; továbbá a tanítók anyagi helyzetének javítását, tekintélyének emelését s jogainak megóvását, s végre a szükségben, nyomorban sinlődö, vagy munkaképtelen tanítók, azok özvegyei és árvái helyzetének javítására szolgáló segély-egyletek alapítását. Ezen egylet tanszerkiállitással egybekötött nagygyűlését f. hó 4 és 5 én tartá városunkban, a lyceum egyik termében Zsendo- vics József kanonok s egyházmegyei tanfelügyelő, mint a nevezett egylet elnökének elnöklete alatt. A gyűlés prngrammja következő volt: aug. 4-én reggeli ’/28 órakor a lyceumi kápolnában sz. mise, 8 órakor a képviseleti gyűlés megnyitása a lll-ad évi képezde termében. Tárgyai: a) elnöki beszéd, b) jegyzői jelentés az egylet működéséről. c) pénztárnoki jelentés. Ezután a következő tételek tárgyalása: d) „Kiküszöbölendők e népiskoláinkból a testi büntetések egészen, s ha nem, milyenek legyenek azok, s miképen alkalmaztassanak?“ e) Az „egri egyházmegyei ktanitói nyugdíjintézet“ szervezése. Délután 3—5 ig a tansz« rkiállitás megtekintése és tanulmányozása. Ezután: a) A méter rendszer és méter mértékek ismertetése. b) Földrajzi oktatás az első órákban. — Aug. 5-én reggel 7—9-ig a tanszer-kiállítás és több a lyceumban elhelyezett érdekes dolgok, mint képcsarnok, muzeum, könyvtár, csillagda,nyomda megtekintése,9órakor a képviseleti gyűlés megnyitása. Tárgyai: a) A múlt napi jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése, b) Értekezés a felnőttek oktatásáról, c) „Melyek a rendetlen iskoláztatás akadályai s mi módon hárithatók el azok ?“ d) indítványok, e) A legközelebbi képviseleti gyűlés napjának megállapítása i) Uj képviselők választása, g) Az alapszabályok módosítása. h) A hivatalos lap ügye. — Két órakor társas ebéd. Jólesett látnunk az egyhá zmegye minden vidékéről összegyűlt néptanítókat, kik a megye tertiietén létező néptanítói önképzőköröket képviselték e gyűlésen ; jól esett őket látnunk s üdvözölnünk ez eiső gyűlésen, mely bizonyára magvát képezendi a többi egyházmegyékben alakítandó ilynemű egyleteknek ; de még jobban esett látnunk amaz érdeklődést s higgadtságot, melylyel a programúiba föltett tárgyak megvita taítak. A katb. tanítás és nevelésügy barátai nemcsak a távolban kísérték figyelemmel e gyűlést, bauem többen jelenőtökkel tisztelték mí g azt. Jelen volt a kát. tanügy egyik nagytekintélyű és buzgó bajnoka Kubinszky Mihály, kalocsai kanonok s pápai prae- latos nmltsága, továbbá Seidel Pál a „Nevelrszet,“ Zafléry Károly a „Népiskola“ szaklapok szerkesztői s Györffy Iván, az „Esztergommegyei kath. tanitó-egylet“ titkára. A jegyzői jelentés az egylet nagy számú pártolói közt első helyen emeli ki a lánglelkü Zsendovics J. kanonokot, ki keblének egész melegével csiigg az egylet elömenete'én s mint elnök, minden alkalmat megragad, hogy az egylet ligy< it emelje, fölvirá- goztasss, s bogy főleg az ö buzgalmán; k köszönhető, miszerint az egylet tagjainak száma az alapító és pártoló tagokkal együtt négy száznál több. A pénz árnoki részletes kimutatásban is első helyen Zsendovics J. kanonok nevével s áldozatkészségével találkozunk. A 230 írt bevételhez 187 forinttal járult. N *m szólunk a jelesen kidolgozott 8 ügyesen előadott szak- értekezésekről s az ezek» fölött fölmerült tanulságos eszmecserékről,
