Eger - hetilap, 1874
1874-07-23 / 30. szám
XIII. éri folyam. 30. szám. 1S74. július 23 án. Hirdetéseken minden 3 bnsábzott péti' sorhely után 6, bélyegedé tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy páti: sorhelyért 15 kr Siettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket el tógád •• a szerkeszt ős é g ( Széohenyi-utca 84. sz.J J entsc.h G. könyvkereskedése > nőiden k. -postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben. Előfizetési dij: 3gész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. Z ft 50 kr. 1 ft :$« ki . — 45 kr.- 12 kr. Az adó-rendszerröl. Nem régen azt vetette fel valaki a pénzügyministeruek, minek pazarolja idejét a kezelési ügyek aprólékos részleteinek tanulmányozására — inkább azt a pénzügyi műveletekre fordítaná. Sokat hallom emlegetni azt a magas pénzügyi műveletet . . . attól tartok, hogy utoljára minden oly magas lesz, hogy épen a nagy magasság miatt mit sem fogunk elérni. Nem értem, hogyan készíthet valaki célszerű s kimentő törvényjavaslatot, ha a hiányokat a legkisebb részletekig nem ösmeri? Hozhatnak be bárminő rendszert, tapsolhatnak is az uj rendszernek; de ha hiányosan lesz szerkesztve a törvény, ha ki nem terjeszkedik azon részletekre, melyek a bajnak szülő-okai, a végeredmény ugyanaz lesz, mint az elöbbeni, rosznak keresztelt, rendszernél, t. i. panasz, elégedetlenség, igazságtalanság, és végre a rendszer elitélése. Azért csak méltányolni lehet, ha a pénzügyminiszter ur az adórendszer minden legkisebb részleteit tanulmánya tárgyává .teszi, hogy uj törvények hozatala által célszerűbb és igazságosabb’adő- rendszert léptetvén életbe, a sokat emlegetett hiányokat pótolhassa és a sok igazságtalanságokat megszűntesse. Ily körülmények között, a midőn épen az országházában is maholnap az adórendszerre vonatkozó törvényjavaslat fog tárgyaltatni, egy a földadó átíratásánál tapasztalt hiányra vagyok bátor e szerény soraimmal az érdeklettek figyelmét felhívni; némelyek előtt csekélységnek fog ez látszani, de ha meggondoljuk, hogy általa ki- sebb-nagyobb mértékben minden földbirtokos érdekelve van, talán még sem lesz időszerűtlen, ba e tekintetben a következő kérdést megvilágítjuk. A jelenlegi adó-rendszer szerint lehet-e a földbirtok adásvevése alkalmával a földadót kivétel nélkül minden esetben az eladott földbirtokból akként leíratni, hogy se a vevő, se az eladó fél e tekintetben meg ne károsittassék ? Sokan azt hiszik, hogy lehet, mások pedig azt, hogy vannak számtalan esetek, amidőn lehetetlen azt leíratni a birtokról a nélkül, hogy egyik vagy másik fél a földadóval igazságtalanul meg ne terheltessék, mert csak egy pár példát vegyünk fel a gyakorlatból; mindjárt ki fog itínni állításom igazsága. Először vegyük azon esetet, a midőn az adó-leiratás megtörténhetik, egyik vagy másik fél károsítása nélkül, — ugyan is: Pál megvesz, példul, Pétertől 100 hold földet, mely az eladónak többi birtokaitól egészen külön áll, s ezen száz hold az adó-iven is külön tétel alatt fordul elő, s legyen az bár egy vagy különböző osztályú, az adóleinatás ezen esetben igen könnyű, mert egy különálló tagot vévén meg a vevő, melyre az adó is külön van kivetve, tehát ezen külön álló földbirtok után már eleve külön kivetett földadót mind a vevő fogja ezután fizetni. De nem igy áll a dolog azon esetben, ha például megveszi Pál Péternek egy nagyobb tagjából kiszakított 100 hold földjét, oly tagból t. i. melyben az 1—2—3-ik osztályú földek elszórva vannak, mert gyakorlatilag ez esetben nézzük csak, miként történik az adóleiratás: Péter elmegy az adóhivalhoz, vagy pedig a község jegyzőjéhez; kéri az általa eladott’száz hold föld után járó adót leíratni, s Pálra — mint vevőre — átíratni. A jegyző előveszi a birtok ivet s ekként szól: van itt önnek bejegyezve 800 hold földje egy tagban, ebben van 300 hold első, 200 hold második és 300 hold harmadik osztályú föld, melyik osztályú földből adott ön el száz holdat Pálnak? A felelet más nem lehet reá, mint az, hogy: Én uram egyáltalán nem tudom, egy tagban lévő birtokomnak melyik részét tette földbecslő első, második vagy harmadik osztályba, és igy azt sem mondhatom, milyen osztály u lehet az általam Pálnak eladott száz hold föld, hanem mégis úgy vélem, első osztályú lesz azon eladott föld, tessék tehát a nevemről aszerint leírni. — (Hogy is mondaná ö azt, hogy harmadik osztályút adott el, hiszen akkor sokkal kevesebb adót vennének le róla, gondolja magában, hadd fizesse a vevő.) Leveszik tehát a száz hold első osztályú föld után járó adót Péterről és átírják Pálra. Pál fizeti az adót, de panaszt emel az illető adóhivatalnál, aki ezen kérdést intézi hozzá : ön száz hold földet vett Péter tagjából, de azon tagban különböző osztályú földek lévén, az első, második, vagy harmadik osztályú földből vett-e ön ? Mit felelhet Pál most, mint azt, hogy hiszen uram nincs ott se körül sáncolva, se ráírva a földre sehol, hogy önök minő osztályba sorozták ezt vagy amazt a részét azon tagnak, tehát hogy tudhassam én ? Felelet: No ha nem tudja, elmehet isten hirével, én sem tudom. Bizony pedig a vevő igazságtalanul van terhelve, mert a vett száz hold föld nem mind első, de nagyobb része második és harmadik osztályba vétetett a becslő által, de már azt nem képes kimutatni sem az eladó, sem a vevő, sem a perc eptor ur, de még a volt becslő ursem, mert sem az adóhivatalnak, sem a községnek nincsenek térképei, melyekre az osztályozott térségek be volnának rajzolva, s annak segedelmév el a feleknek igazságot szolgáltathatnának. Hogy mily iga zságtalan terhet visel e szerint Pál mint vevő, azt csak az nem érti, a ki nem tudja, mily nagy különbség van az első és a harmadik osztályú földadó között. Itt Pálnak az a szerencsétlensége, hogy elkésett, és nem ö ment előbb a földadót magára Íratni, — különben Péteren, az eladón követtetett volna el az az igazságtalanság; de hogy vagy egyiken vagy másikon meg kellett történni, az bizonyos. Ezen hiányon is segíthetne a törvényhozás, ha nem csupán a magasabb pénzügyi műveletekre, de a részletekre és kezelésre is kiterjesztené figyelmét, és ha nem azért fogja meghozni az uj törvényeket, hogy legyen uj törvény ... de azért, hogy a hiányokat pótolja, a sérelmeket orvosolja és az igazságtalanságokat megszűntesse. A fentebb jelzett hiányon pedig csak a katastrális felmérések által lehet segíteni, de akkor is csak úgy, ha a törvényhozás intézkedni fog, hogy: minden a földbecslök által, a katastrális mérnök közbejöttével, a helyszínén véghezvitt becslésnek eredményét a katastralis mérnökök felmérjék, térképre rajzolják és azoknak mérnöki kiszámítását eszközöljék. Ha ez megvan, akkor Pál, mint vevő, könnyen eligazodhatik, mert a mérnök minden adás-vevés bejelentése következtében, a birtok-változást felmérés nyomán a térképre berajzolja és abból egy tekintetre meglátja, minő osztályú földeket vett a vevő, mivel a térképen már eleve be vannak rajzolva külön az első, külön a második és külön a harmadik osztályú földek, rétek sat. és csekély munkával kiszámítja; hány hold első, második, vagy harmadik osztályú föld vagy rét foglaltatik a vett birtokban. Ennek nyomán aztán a perceptor ur pontosan és igazságosan leirhatja Péterről Pálra a földadót. Ezen földadó leirafásánál tapasztalt hiányról, amennyiben a birtokos osztályt közele bbről érdekli, voltam bátor szerény észrevételemet megtenni. Vajha az adóreformjára vonatkozó törvény intézkednék az említett hiány pótlásáról. LVrinczfy János.
