Eger - hetilap, 1874
1874-07-16 / 29. szám
227 gye területébe leendenek beékelve, amennyiben szabadságukban álland a törvényjavaslatban kijelölt megyei központ m<gváltoztatá- aát, ha ez az ő érdeköknek kedvezá s a megye többi részének is javára szolgál, s administrate nalis, vagy egyéb országos érdekekbe nem ütközik, — a képviselő háznál kérelmezni. — De mi, — úgy vagyunk meggyőződve, — e tekintetben nyugodtak lehetünk. A gyöngyösi kérvény ellen a k épviselőházhoz benyújtott ellenkérvé- nytink kapcsában, 84 község, tehát Heves megyének közel két harmada nyilatkozik a mellett, hogy az alakítandó Heves megye székhelyéül Eger városát óhajtja meghagyatni; s úgy tudjuk, hogy az uj Heves megyéhez csatolandó községek és területek is hasonló értelemben fognak nyilatkozni. Mindezek mellett újra és újra hangoztatjuk óvó figyelmeztetésünket: Résen legyünk. Ne bízzuk el magunkat jogaink, érveink alapossága- s erősségében, mert ellenségeink kezei sokkal hosszabbra terjednek, mint amennyire a mi fegyvereink elérnek, s e tekintetben pessimista lévén, erősen tartunk tőle, hogy a küzdelem, ha gyámoltalanul viseljük, könnyen a mi veszteségünkkel végződhetik. S e veszteség városunkra nézve •— a halál leend. Adja a gondviselés, hogy e tárgyban mi kérdettünk légyen a kerek föld legroszabb prófétája; de félünk tőle, hogy nagyon is igaz jós találunk lenni. Tihaméri. Megyei élet. Heves és' K.-Szolnok t._ e. vármegyék 1874. junius 16-án Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott a m. k. belügyministernek a megyének ínséges ügyben tett 715 és 2239 sz. felterjesztéseire érkezett 6608 sz. leirata, s bővebb felvilágosítás végett ahhoz csatolt kötelezvényi miutázás va- lamiut a leginségesebb megyékhez intézett 55322 sz. ministeri leirat, olvastatott tovább a pénzügyi és gazdászati szakosztály erre vonatkozó véleményezése. A ministeri leiratban a kölcsön megadásához kötött feltételek felette súlyosak, s mondhatni azon oknálfogva, mert a kölcsön kiu- talványozásáboz a megszavazó bizottsági tagok személyes és egyetemleges jótállása köttetik ki nemcsak, de ezen felelősség még su lyosbittatik a közlött kötelezvényi mintában hangsúlyozott 1870 XLII t. c. VI fejezete által, melynek folytán a jótállók esetleg oly végrehajtási eljárásnak tennék ki magokat, milyen a törvényteleu határozatok megszavazói ellen rendeltetik az idézett törvény szerint folyamatba tétetni, de tekintve, bogy a ministeri leiratokban kijelölt kamat és részletfizetési alap a pontos fizethetésre nézve kellő fedezetet nem nyújt, a kölcsön el nem fogadtatik. Mivel azonban a megyei bizottság úgy a kötelességérzettöl áihatva, mint a kölcsön szükségét belátva, módot kiván keresni az Ínséggel sújtott szükölkö- dök felsegéllésére, ennek folytán egy újabb felirat batároztatik intézteim a belügyministerhez, melyben a tervezett két útvonal kiépítésének országos érdeküsége kimutattatván, a minister az e cimen felveendő összegnek az országos útépítési alapból leendő kiutalványozására kéretik meg, a munka-képtelen ínségesek felsegéllésére felveendő összegérti jótállásra nézve pedig a megye összes adófizetőit kéri birtok és vagyon-aránylag kötelezni, s ezen megyei jótállás mellett a szükséges összeget utalványozni, s tekintve a segély elha- laszthatatlan szükségességét a belügy minister gyors intézkedésre kéretik. Végre figyelembe vevén a termések jelen állását s a mezei gazdák azon szomorú kilátását, hogy elegendő vetőmagjuk sem terem, s tekintve a mai nehéz pénzviszonyokat — attól tartván, nehogy jövőre sok föld vetetlen maradva, újabb szükség állna be, s ekkép egy kedvezőtlen esztendő nyomora, több következőkre át- származtathatik, a megrendelt feliratban, e szomorú helyzetet a belügyminister tudomására hozván, aziránt kéretik meg, hogy az előadott termés és péuzviszonyokat figyelmére méltatván, gondoskodjék előre a vetőmag hiányában szűkölködő gazdáknak nyújtandó olcsó kölcsön létesítéséről, melyre nézve a megye bizottsága szinte azon feltételeket ajánlja, melyek az ínséges munkaképtelenek részére felveendő kölcsönre nézve előterjesztettek. (Folyt, köv.) Az egri tűzoltó-egylet alakulása. 1874-ik év julius hó 9-én egy „tűzoltó-egylet“ alakítása tárgyában, Eger város közháza tanácskozmányi termében értekezlet tartatván, mely alkalommal: Dr. Danilovics Pál az értekezletet megnyitván a szép számmal megjelent tagokat üdvözölve előadá, miként egy rég nyilvánított óhajtásnak vél kifejezést adni az által, jha kijelenti, miszerint eljött az idő, hogy Eger városa kebelében a többi hasonló városok példájára egy „tüzolió“ egylet alakittassék, ez eszme nem most fogamzott meg először, több Ízben tétetett e tárgyban inditvány, tartatott taNo de azért mégis csak oda ér az ember Egerből vagy 7 óra alatt, mely utat szegény korán elhalt — talán a világból kiüldözött — E. Pepi barátunk trapperjaival bizony annyi idő alatt kétszer is megtett volna. Mindent mellőzve azonban uraim! megvallom, hogy ámbár remeteségemet nehezen hagyom el, s ha elhagyom is, azt egy ilyen csak a lég madaraival s a vizek halaival s holmi gyökerekkel táplálkozó szegény remete zsebe ugyancsak megérzi, de valahányszor Gyöngyösre kell mennem, már előre örül szivem, nem egészen azért, mert a gyöngyösi casinóban ha nem is kitűnő calabrias-játékosokat, de baráli szivej fogadtatást találok, — sem nem azért, mert aKohn Antal és Barna bácsi boltjaikban magamat minden remetei magá nyomban szükséges cikkekkel elláthatom, s ezenkivül érdekesen is társaloghatok, mindezek és sok mások — miket említeni nem akarok — elég vonzerővel birnak ugyan, de mi a helyi viszonyokkal ösmeröst leginkább vonzza, az a város öszves lakosainak és polgárainak valódi democratiai érzelme, s azon közszellem, melyet a pár- toskodási időszakon túl minden jóra és szépre nézve kifejteni hir 8 azon valóban nemes és lelkesült összetartás, mely a közügy érdekében minden kasztot, minden pártárnyalatot, miaden vallást és a nép minden rétegeit egy kalap alá vonja, a közjó iránti érdekeltség kalapja alá. Mihelyt a választások bevégzödnek, s a küzdelem csekély karcolatai behegednek, nincs Gyöngyösön többé sem jobb sem balpárti, hanem van a közjóért lelkesedni, sőt, áldozni is tudó lakosság. A város egy vagy más ügyében járó küldöttségekben épen úgy ott szerepel a pohos szélsöbali H J. mint a köztiszteletben megőszült bal- bárti B. F. és tisztavizü jobboldali M. A. Ha a közjóért áldozni és fáradni kell, azt csak oly mérvben teszi a gyöngyösi kapás, mint a kézműves, kereskedő, tisztviselő vagy földbirtokos, és pedig ilyenkor semmi különbség nincs kalholikus, protestáns és zsidó között. Különösen bátran állíthatom, hogy műveltebb és felvilágosodottabb zsidóságot mint Gyöngyösön, nem ösmérek. Midőn reggel felé Vámosgyőrkön megérkeztem, egy Gyöngyösvidékén hosszabb ideig tisztviselősködött, s most Egerben lakó úri emberrel találkoztam, ki Gyöngyösről jőve még telve volt az azelőtti napon a Csathó kertben rendezett tombola kerti mulatság élveivel, kitől megtudtam, hogy ezen mulatság 5 kr. belépti dij mellett — ha jól emlékszem— 1800 frtot. jövedelmezett. Épen ezen úr emlékeztetett, hogy legyek figyelmes az azon napon tartandó műkedvelői előadásra, melyben a gyöngyösi műkedvelők egy operettet fognak előadni. Én mint egervidéki, s természetesen Egerhez még is jobban vonzódó remete, s minthogy „Topf won Thon und Topf Eisen Können nie zusammenreifen“ ezenkivül, mint olyan antediluvianus múruiaszerü egyéniség, ki valaha némi joggal elmondhattam magamról, hogy „anch' io sono se non pittore almeno cantore“ már csak azért Is mert „figulus fignlum odit“ jó izüt mosolyogtam az Operette előadási viszketegen, kivált megemlékezvén némely az utóbbi időkben Egert látogaiott szin és Operette társulatok fülhasgató operette előadásaira. Gyöngyösre érkezvén a műkedvelő társulati tagok remete „bácsit" mint „szakértőt“ szívesen hívogatták az esti előadásra. A „bácsi“ titulusra nézve eszembe jutott, hogy: boldog isten! hiszen én még ezelőtt néhány évvel a commune mostani tisztes (?) elnökének kezet pusziltam, s most már holmi 25—30 éves férfiak engem is „bácsidnak bínak, sőt megtörténik hogy holmi 15—18 éves leánykák csupa „tiszteletiből kezet, sőt meg is csókolnak! A műkedvellők által osztogatott „szakértő“ cimet pedig elöleges captatio benevolentiae- nek vettem, s ily érzelmek között indultam a casino kertjében épített, fedett színpaddal ellátott nyári színkörben tartandó műkedvelői operette előadásra. Érdekesnek tartom a sziDlapról a szereplő személyek neveit ide iktatni: Dunanan apó Mátray Sándor1; Patroelus fia Izsépy Béla; Timpanon Jakab Géza; Lespingot Csépány Pál; Astracan Ta*
