Eger - hetilap, 1874
1874-07-09 / 28. szám
220 Ezeknclfogva utasittatik Siskovics Lajos szbiró, miszerint folyamodó községeket ezen határozatról értesítvén, a feutérintett szabályrendelet értelmében és szellemében a panaszkodó községekben a szükséges intézkedéseket tegye meg. Egyúttal az 1869 évi 1032 sz. rendelet s ezen határozat alkalmazkodás végett a megyei szolgabiráknak és a rend. tan. városok pgmestereinek kiadatni readeltetik. Olvastatott Ktlrthy Ferenc szbirónak 931 sz. jelentése, mely mellett beterjeszti Makiár község képviselő testületének kérvényét, hogy a katonai beszállásolás terhe, mely eddigelé aránytalanul elosztatott, a mig némely község túlterheltetik, más számos község a legcsekélyebb részt sem vesz abból, helyesebben elosztassék, legalább oly módon, hogy a teljesen mentes községek a beszállásolással iáró terhek viselésében annyiban részt vegyenek, mikép a felmerülő s az államkincstár által nem, vagy nem megfelelőleg kárpótolt költségek viselésében részesüljenek s e címen meghatározandó átalányt fizessenek. Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály véle- ményes előterjesztése. A katonaság-elszállásolás rendezése ügyében a megye közönsége által, az országos kormányhoz intézett ismételt feliratok következtében, a m. k. honvédelmi minister kijelenti, miszerint a katona elszállásolási ügy rendezése ügyében a kormány mielőbb intézkedni szándékozik, s az előmunkálatok már a befejezéshez közel állauak, folyamodó Makiár község az eredmény bevárására utasittatik; amiről Kiirthy Ferenc szbiró által értesítendő. Városi ügyek. Eger város részéről 1874. jun. 28-áo tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A f. évi jun. bó 14-én tartott ülés jkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszti, miként, a számve- vőihivat.il a szám vevő betegeskedése,a nyilvántartói állomás pedig Cvek Endre elhalálozása következtében megüresedett; mindkét állomás any- nyira fontos, hogy azokat a közönség hátránya nélkül betöltetlenül hagyni a legrövidebb időre sem lehet; ennélfogva a tanácscsal egyetértőiig akként intézkedett, hogy a számvevői állomásra ideiglenesen Dombrády Lászlót 1 ft50 kr napi díjjal, a nyilvántartói állomásra a Egy kártyás életéből. Egész áldott nap szakadt az eső! Talán az emberek sorsa hatotta végre meg az eget, s azon bánatában, hogy jobb és boldogabbnak nem teremté ökot — sírta el magát oly keservesen. Elgondolá, hogy aligha tisztán az ő teremtménye legyen ezen eilenmondásból összenőtt valóság, s hogy alkalmasint a gonosz Ármány kevert valamely idegen elemei az agyag közé, mig az száradni volt kitéve, mielőtt a lélek belé lehetetett. Mert különben honuét lehetne kimagyarázni, hogy csakugyan egy faj lény az, mely egyszer a félvilágot mozgásba hozza, keresztes hadat indit, szembeszáll a terger viharaival és meghal idegen földön távol övéitől egy puszta kézzel foghatlan eszmeért, melyet mégcsak kenyér mellett sem lehet elkölteni! — mig másszor rendszert alkot abból, hogy mint lehessen felebarátainak bőrét legszeretetreméltóbb modorban lenyázni? Egyszer hidegen megy el ében- baló embertársa mellett; máskor ökölnyi könyeket hullat a lovak és szamarak fátuma felett, és társaságot alakit, bogy ezentúl csak a boa tón legfinomabb illemével szabadjon végig ostorozni őket.“ Ebből magyarázható, hogy újabb időben annyi uri-ember szánta el ko- csisságra magát. Csoda volua-e, ha ily gyarló lények felett az ég csakugyan sirva fakadna ? „Oh nagy egek, tudhatjátok, hogy soh’sem epedtem hozzátok hivatalért ; hanem most adjátok meg azt a tisztességet, és tegyetek csak rövidke huszonnégy órára Purgermajszterré!“ kiáltá Epésy barátom, szitkozódva vonván eDgem maga után a sáros utcán végig. „Talán azt hiszi ön, hogy e nagyméltóságában még a tengerek viharainak is parancsolni tudna, és megszüntethetné az eső hullámait ?“ „Azt nem ; hanem megtenném, hogy minden Hausherr paradicsomi kosztümben álljon ház t ereszötc alatt mindaddig, mig csatornákat nem készített a födél alá. Mert irgalmatlan dolog az esőn felül még az eszterhajról is hullatni az áldást az ember nyaka közé! Oh mért nemlehetek polgármesterré! — De hála az égnek itt vagyunk valahára ! Jöjjön fel ön, megismertetem Kártyásyval. Klasszikus eimrendszeres fizetés mellett Gmitter József számvevőségi írnokot, az igy megüresedett irnoki állomásra pedig 1 ft napidij élvezetével Sebük Károlyt helyettesité, mely eljárását jóváhagyatni kéri. Az elnöki előterjesztés tudomásul vétetvén, helybenhagyatik; a nyilvántartói állomás betöltésére batáridőül f. év jut. hó 26 ik napja kitüzetik, közhírré tételével a k. i. tanács bízatván meg. Felolvastatott özv. Czvek Endréné kérelme, melyben néhai férje három havi illetőségét kintaiványoztatni kéri. Az eddigi szó kás és gyakorlathoz képest, Czvek Endre volt nyilvántartó három havi illetősége 125 fiban kiutaiványoztatik. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a f. év mart. 12-én alkotott szabályrendelet értelmében a szöllöpásztorok felemelt 150 ftnyi évi fizetésük élvezetébe f. év apr. 1-töl lépnek; és igy a f. év máj. 17-én kelt 1792 számú határozat, mely szerint a pásztorok csak f. év jun. 1-töl lennének jelzett magasabb fizetésben részesitendők, tévedésen alapúit; ennél fogva annak megváltoztatását kéri eszközöltetni. Tekintettel azon körülményre, hogy a szőlő-pásztorok oly feltétellel fogadtattak fel, miként f. év apr. hó l-sö napjától kezdve, 150 ft. évi fizetéssel lesznek ellátva; tekintve továbbá, hogy a pásztorbéri kivetés is ezen felemelt fizetés szerint törtéat, ennél fogva a f. évi 2792 számú határozat ide vonatkozó része megsem- mi ültetik, s a házi pénztár ntasittatik, miként a pásztorokat a felemelt 150 ft. évi fizetésben f. év apr. hó l-sö napjától részesítse. Olvastatott a f. évi 1740 számú küldöttség jelentése, a „portörő“ helyiségnek, dologházzá leendő megvétele iránt. Ezen jelentés tárgyalására az 1871.évi81. c. 26,illetőleg 103-ik §-ához képest, határ időül f. év julius hó 26-ik napjának d. e. 10 órája tűzetik ki ;a vételár megállapításával, illetőleg az alku megkötésével pedig Tavasy Antal polgármester,Babits István és Fekete Károly képviselők bí zatnak meg. Felolvastatott Sugár Samu és Vilmos testvérek ajánlata, mely szerint a város 4-ik negyedben lévő sz. a. házukat, dologháznak leendő megvételére felajánlják; miután az ajánlatba hozott ház e testület tudomása szerint a célnak nem felel meg, ennél fogva az ajánlat el nem fogadható. Amennyiben azonban a Sugár testvérek, az által, hogy épület-falaikhoz az útca felöl több rendbeli támoszlopokat csináltattak; továbbá hogy az utcára egy ott nem létezett kaput nyitottak, önkéntes foglalást követtek el; ennek megvizsgálása, s a szükséghez képesti intézkedéssel a városi tanács megbizatik. bora — nincs több oly cinicus fél Európában — mindenre kész élcei vannak; a szegénységből épen úgy gúnyt üz, mint ismeri a legpaza- rabb fénynek nevetséges oldalát, a nyomor és szenvedésre épen oly pikant megjegyzései vannak, mint aminövel a gyönyör és élvek felett kacag! Klasszikus fickó! Képzelje, most azon bizarr gondolatra vetemült, hogy hacsicsot hozasson Törökországból! Nem győzi eléggé dicsérni annak istenitő hatását. Jöjjön lel; meglátja, nem bánja meg, ha megismerkedik vele !A szoba, hová beléptünk, elég tágas volt arra, bogy a háromnégy fiatalember mellett, kik benn valának, minket is elegendő kényelemmel befogadhasson. Az asztal rakva volt nugár palackokkal, melyek úgy tündököltek elő a szivarfüst közül, mint őszi ködben egy közeli jegenye-sor sárgás-zöld sudarai. Természetesen, képzelet-káp- ráztatóbb, nemesb nedvtartalommal mint ezek. Ah mért nem is válik minden jegenyefa egy óriási champagnei butelliává! fEgy kor- hely-hang a népből.) A gazda udvariasan fogadott. Johnnak kikiálta, hogy tegyen fel még egy pár gém-orrú poharat a mi számunkra is! Epésynek igaza volt. Kártyásv úrban egy szellemdus fiatal embert ismerénk meg, sajátságosán idomultak eszméi minden tárgy körül. Jaj volt azon dolog- vagy személynek, mely nyelvére került, ki volt az satyrizálva menthetlenül! Ötletei annál nagyobb hatással birtak, mert váratlanul mintegy oda dobálja szórta beszéde közé élceit; ilyenkor megállt, élénk vonásai elkomorultak, s mintegy gúnyosan, megvetőleg nézte a kacagókat, mintha mondaná: kacagjatok ostobák, ha magatokban nincs annyi szellem, hogy szikrázni tudjon ; kapkodjátok fel mohón a fejetekre szórt pénzdarabokat, úgyis kol- dusabbak vagytok, minthogy üres zsebeitekben egyetlen garas kon- gása hallatszanék !“ Tehát, mint látszik, nem azok közé tartozott, kik tréfáikkal a csörgősapkát önfejükre teszik. (Folyt, köv.)
