Eger - hetilap, 1874
1874-06-18 / 25. szám
196 Városi ügyek. Eger város részéről 1874. jun. 14-éu tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó év május 17-iki jegyzőkönyv hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszti, mikép legközelébb a helybeli cs. kir. katonai parancsnokság részéről megkerestetett, hogy a „trinitarius“ féle kincstári épületben elhelyezve levő 88 egyénnek azonnali kiszállásolásáról intézkedjék ; azonban ismerve a beszállásolási szabályokat, és tudva azt, hogy a város részéről ezen egyének elhelyezőre két rendbeli scbemál kaszárnya felajánltatott, a kiszállásolásba csak oly feltétel mellett egyezett be, hogy az 8 napi idő-tartamra történjék, mely idő alatt ezen eljárás további intézkedés végett a képviselő testületnek előterjesztetni fog, minthogy pedig ezen 8 nap f. hó 15-én lejár, azonnali intézkedést kér tétetni. Tekintve hogy Eger más hazai városokhoz képest túlterhelve! van katonasággal, ennélfogva ezen terhek könnyítése s aránylagos megosztása végett a honvédelmi ministeriumhoz kérvény intéztetni határoztatik. — A 88 egyén jelenleg az eddigi helyen meghagyatik s a júliusi vásár után, a vásári fasátorokba lesznek elszállásolandók. Olvastatott a f. évi 1778 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, mely mellett a megyei székhelynek Egerben leendő meg- hagyatása iránt szerkesztett feliratot bemutatja. A bemutatott s felolvasott felirat egész terjedelmében elfogadtatik, s az országos képviselő-házhoz felterjesztetni, egyszersmind a megye bizottságához pártolás vegett megküldetni 500 példányban mellékleteivel együtt — az ajánlati pénztár rovására — kinyomatni határoztatik. Végül Zalár József ktildöttségi jegyzőnek a felirat szerkesztéséért, úgy Lip- kos József ktildöttségi tagnak a térkép, s a távolsági kimutatás készítéséért jegyzőkönyvileg elismerés szavaztatik. Olvastatott a városi kiadó hivatal jelentése, mely mellett Nagy György volt házi pénztárnok számadását 1857—8-ik évről egész 1867-ik május 31-ig bezárólag, az arra keletkezett észrevételek, s védfeletekkel együtt azzal mutatja be, miként azok a törvény rendelte 15 napi közszemlére kitevé voltak. A bemutatott számadások az arra keletkezett észrevételek és védfeleletekkel együtt, az 1871-ik évi 18-ik törvénycikk Vili. fejezetének 129-ik §-a értelmében a t. megyei bizottsághoz felülvizsgálat végett felterjesztetni határoztatik. Olvastatott Makiár mezővárosának megkereső levele, mely szerint a testület beegyezését kéri arra nézve, hogy az országos vásárok uapján az eddigiek helyett január 19, junius 14, és október 12 ik napjaira helyeztessenek át, miután ezen áthelyezés Eger város vásártartási jogaiba semmi tekintetben sem ütközik a tanács a kívánt beegyezési nyilatkozat kiállítására felhatalmaztatik. Olvastatott Czvek Endre nyilvántartó kérelme, mely szerint az 1873-ik évi újonc felülvizsgálat alkalmával felszámított napi dijaiból az állam által törült, s tőle visszafizetni követelt 12 ftota házi pénztárból fedeztetni kéri, miután az ily felülvizsgálatokból felmerült költségeket az illető községek tartoznak fedezni; ez alapon folyamodó kérelméhez képest a kéri 12 fr a házi pénztárra azonnal fo- lyóvá tétetik. A méter-mérték. 187-%. évi VIII. TÖRVÉNYCIKK a métermérték behozataláról, b) Térmértékek. 1 négyszögméter annyi mint 0-27804 huszonhétezer nyolcszáz- négy százezredrész bécsi négysz. öl. 1 négyszög méter annyi mint 10-00931 tiz egész kiiecszázhar- mincegy százezredrész bécsi négyszög láb. 1 ár annyi mint 27-804 huszonhét egész nyolcszáznégy ezredrész négyszög öl. 1 hektár annyi mint 2 317 két egész háromszáz tizenhét ezredrész magyar hold (1200 négyszög ölével.) 1 hektár annyi mint 1-738 egy egész hétszázharmincnyolc ezredrész katas téri hold. 1 négyszög miriaméter annyi mint 14 33 egy egész négyszázharminchárom ezredrész magyar négyszög mfd. A két fogoly szemeiről levétetnek a kendők. Kohl rettenve tekint körül, — urambátyám szintén kezdi magát roszúl érezni a mellék-üregben. A kő-asztalt fekete köpenyes alakok állják körül, s egy elfoglalja a trónt. — Kahl Domitian Eduard ! tudja ön hol van ? kérdi a trónon ülő bo8ZUS hangon. Kahl remeg és hallgat. — Tudja meg tehát! A bécsi páholy, értse meg jól, a szabadkőművesek bécsi páholya tart itt jelenleg itélöszéket. Kahl borzadva kap láncolt kezével nyakához, mintha fejét már inogni erezné. — Kahl Domitián Eduárd, ön mint a szabadkőműves név bitorlója áll előttünk. — Kegyelem! kegyelem ! rimánkodik az ttgyefogyott. — Vádló lépjen elő. — Flóri! kiáltaná urambátyám, ha őrei közül az egyik szájára nem nyomta volna kendőjét, mert az előlépő vádló én vagyok. — Halljuk a vádakat! — Először: Magát szabad kőművesnek adta ki, tanúskodik ez Írás, mely alatt vastag betűkkel áll e szó „szabadkőműves.“ — Pedig közónk felvéve nincs! zugnak az alakok s egyenes kardjaiba: emelik.-- Irgalom uraim! én nem vagyok szabadkőműves! — Tehát e pont igaz! Tovább! Urambátyám csodálkozásában mintegy megkövül. — Másodszor: A páholyt oly vétekről gyanúsítja, melyben az nem részes. Bizonyiték e hamisított távsürgöny, mely Klotusnak szól, s gróf Teleky meggyilkolását parancsolja. Uram bátyám nagyot lélekzik, arca fényleni kezd. — Védje magát! — Kegyelmes nagymester ! igen, az a hamisított sürgöny az én müvem. De méltóztassék megnézni a dátumot-------nemde 9-ről s zól, holott a gróf 8 án már megszűnt élni. — S mi vitte önt e hazugságra? — Mindent megváltok ! Van nekem egy barátom Sohai Menyhért (uram bátyám a kendő nélkül ismét kiáltani akarja, hogy „Eb a te barátod !“), annak van egy szép lánya, s ami rám nézve több, van neki kétezer hold földje és szép tökepénze, erre fájt az én fogam — (uram bátyám kezd figyelni). Barátom megengedé leányának,hogy tetszés szerint váiaszszon, és a leány, amint észrevettem, választott is egy 23 éves csinos föld- birtokost . . . igy tehát egyenes utón nem nem nyerhettem volna meg az óhajtott hozományt, elhatározám tehát Sohayt kényszeríteni. Bízva valamely véletlenben, kiadtam magamat szabadkőművesnek, ég öt is beesketém. A véletlenül közbejött szerencsétlen halál segítette tervemet. Lefoglaltam az ö lapjait s mielőtt azokból olvashatta volna a gyászhirt, egy állítólagos parancscsal mentem hozzá, melyben meghagyatik neki, hogy 24 óra alatt gyilkolja meg Telekyt. Tndtam, hogy inkább koldussá lesz, miut arra válalkozzék, azon feltét mellett tehát, hogy lányát hozzám adja, magamra vállaltam a rendelet teljesítését, és siettem Pestre menyegzői ruhát venni. — A többit tudjuk. Ön egy alávaló ember, s Ön akarta nőül venni Sohay Ilonkát? — Az utolsó béresem leányát se adom, te hitetlen! tör elő uram bátyám feltartóztathatlanui — hát ez az emberség? barátság színe alatt befurakodni azon házhoz, melyet meg akartál rabolni ? A színhely egyszerre változik, a fekete köpenyek eltűnnek, és a vidék ismerős ifjai sietnek uram bátyámmal kezet szorítani. — De hát hol vagyunk tulajdonképen? kérdi Mimyus bácsi. — Az én pincémben — felel Gyuri, — de fejezzük be a komédiát, mely majdnem tragoediává fejlődött. — Az ur — folytatja Kahlhoz fordulva — tudja meg, hogy lépéseit ismerjük . . elégedjék meg e kis ijedséggel—most pedig Isten hírével!—Kahl eltántorog. — Derék gyerek vagy öcsém, nem hiába szántam én neked Ilonkámat! A menyegző csakhamar megtörtént. Én voltam a násznagy. Tehát mégis valami voltam, habár nem vőlegény is. Kohl elbujdosott a vármegyéből, eladta a gálaruhát és vett egy vén feleséget, akiről azt mesélte a világ, hogy valóságos Cleopatra, pedig csak egy Xantippe volt. Ez a feleség — amint hallom — felsőbb engedély nélkül megváltoztatta német Kahl nevét magyar Kopaszra, adván mellé „kutya“ epitetont. E szerint ő is megkapta a magáét. így történt ez, vagy legelább történhetett volna az 1861-ik esztendőben. Kürthi Jenő. TI
