Eger - hetilap, 1874

1874-01-15 / 3. szám

20 tum leges in codice,“ ne úgy méltóztassanak alkalmazni, hogy a fa- vor-t a fegyencek, az ellenkezőt pedig a békés polgárok érezzék. Adjon isten ez uj évben több örömet,, kevesebb bút és bánatot, minden jóban egyetértést, hogy borúra derű viradjon ránk. P. p. Hirfüzér. (Érsekünk ö exja) Ligethy Antal jeles tájtéstész hazánkfiánál három nagyobbszerű festményt rendelt meg. E képek tárgyai: Sze- pesvára, a püspöki ódon templom- és residentiával. Kilátás Szepes- Váraljára a branyiszkói magaslatról. Savnik, püspöki nyári-lak. A két első 5*/a iábnyi, mig az utolsó 3 lábuyi széles kép leeud. „Re­mélem, — úgymond jeles művészünk, egy közelebbről kelt s egyik mtipártoló polgártársunkhoz intézett levelében, —hogy mindahármat a tavasz vége feié Egerbe szállíthatom. Midőn ezen tárgyak fölvéte­lét cszközlém, szerencsés valék érsek ö nmlga körében több napot tölthetui, mely idő alatt azon meggyőződésre jutottam, hogy ö exjá- ban nemcsak Eger városa nyert egy kitűnő főpapot, hanem egyszers­mind a hazai művészet is egy lelkes rnübarátot.“ * (A zirc-cisterci Rend Névtára) az 1874 ik évre közelebbről megjelent. Közöljük belőle a következő adatokat; A rend tagjainak összes száma 92. Ezek közöl 1 apát, 6u áidozár, 9 egyszerit fogadal­mat tett növendék, lő ifjabb növendék és 7 újonc. Községlelkészi hi­vatalt visel 12; a tanári pályán működik 44 (köztök egy tanker, fő­igazgató). * (A katonai zenekar reuniója) az ó kasinó nagy termében, f. hó 16-án fog, kővetkező műsorral megtartatni. 1. Norma nyitánya. Bellini. 2. Jellem képek, keringő. Pleininger. 3. Egyveleg „Nabuko- donozor“-ból. Verdi. 4. Angot-négyes. Lecocq. 5. Zene-tárca. Egyve­leg. Hamm. 6. Újvárosi csárdás. Moróczy. -— E reunio a jelen idény­ben utolsó leend, miért is — a jótékony cél érdekében — nagy mér­vű pártolásra hívjuk fel t. közönségünket. — A múlt heti zene-előa­dás tiszta jövedelme, 24 frt 32 kr. szokott utón fordittatott az egri házi szegények fohegéllésére. * (Személyzeti.) Párvy Antal volt nyiradonyi lelkész feldeb- röi lelkészszé neveztetett ki * (A helybeli fögymnasium önképzö-körében) közelebbről két igen derék indítvány vitattatott megs lön elfogadva, melyek újabb fényes bizonyítékai ez itjusági egylet életrevalóságának. Az első ez: Taka­rítsa meg a kör minden fillérét, s év végével a begyült összegen sze­rezzen szótárakat, hogy ez által egyrészről a nyelvek tanulása befolyásuknál fogva rajta lesznek, megértetni elvtársaikkal, hogy a torna-intézmény nem párt-clubb,s a torna-csarnok nem kortes-tanya, hanem igen is minden józan embernek egyik fő nevelési factora. Hanem mindez mitsem fog lendíteni, ha működő részvét fog hiányozni. Ez szükséges itt leginkább; ezzel az anyagi jobblét is be fog,köszönteni az egylet helyiségébe. 0, pedig fiatal hölgyeink ! ha tudnátok azt, mily varázszsal tudja magához csatolni férjét egy oly nö,ki valahaezen nemes test-gya­korlatot '.'ultivál'tájés mily bámulatosan szeretetreméltó egy férfi minden tekintetben, alti valaha tornász volt, — akkor magatok is rajta len­nétek ezen tulajdonságok elsajátításán, de erkölcsi pressióval oda is hatnátok, hogy a léha fiata aiság a jobb jövő reményében, és szivei­tek hajlamaőrt feláldozná k nyelmét — és eljönne a torna csarnok­ba, hogy felavatná magát egykor leendő hű, forrón szerető férjnek, erős, rettenthetetlen hazafinak, és ragaszkodó barátnak! Csak elő­re, fiatal hölgyeim! — Most pedig menjünk a jogászbálba! Balambér. Tizenhat év, és szerelem. (Egy barátom naplójából.) (Folytatás.) Nro. 3. Egy rettenetesen hencegő juratus, középtermetű, kövér­ségre hajlandó fiatal ur, mindighánytaveíette magát, viccelni szerfe­lett igyekező, deuem tudó; élcei azon neműek közétartoztak melyek sértenek anélkül, hogy a tövisért a humor rózsáját nyújtanák. Ajkai mindig illetlen kifejezésekkel telve, miket tpirultam hallani; de leg­főbb hibája az volt, hogy nro. 1-nek szemtelen bátorsággal udvarolt, bár ez rá sem tekinteti, még is fennen dicsekvék a böigj7 kegyeivel. Mindezen sok förtelmes tulajdonait csak azon vastag arauyláuc, mely balzsebében egy órában végződéi;, és azon nagy pecsétes gyű­rű, mely mutáló ujjának mintegy tokul szolgált— eílensúlyozák né­mileg. Későbbi ismeretségünk folyamában ezen jő tulajdonait a zá­megkönnyittessék, másrészről a szegéuyebb sorsú tanulókon is se­gítve legyen. Az eszme kellőkép megvitattatváu s határozattá emel­tetvén, a tanári kar is azonnal sietett annak támogatásához járulni, nevezetesen az intézeti igazgató Szvorényi József, továbbá Horváth, Kiss, M iyer Sajóssy, Szabó és Szobek tanárok azonnai kijeieuték hozzájárulásukat, s egyelőre egész évi használatul 12 itju között szó­tárakat és egy történelmi atlasz! oszlottak ki.—A másik indítvány ab­ból állott, hogy a jobb sorsú ifjak azon iskola-könyveiket, melyeket többé nem használnak, szegényebb sorsú gymnasiumi tanulók javára, az év végén összegyűjtve, az intézet könyvtárának adományozzák. Az indítványt nemcsak lelkes elfogadás, hauem mindjárt nyomon tett is követte, midőn Lupkovics J. VIII. o. tanuló az év végével minden iskola-könyveit az intézet számára ajánlotta fel; s példáját még többen is követték. * (Báli jelentés.) A hevesmegyei nöegylet saját, árvaháza javára 1874-ik év január 24-én az ó kaszinó nagy termeoen kisorsolással egybekötött táucestéiyt tartand, melyre a t. c. közönség tisztelettel megbivatik. Kezdete '/.2 9 órakor. Belépődíj: személyenkint 1. fr. Feltilfizetések köszönettel fogadtatván, illető helyen nyugtáztatni fognak. Gál János. e. jegyző. * (Ritka érdekes hangversenyre) lebet kilátásunk. Mentor Zsó­fia, az európai hirű zongora-művésznő, és férje, a kitűnő got’donkász, Popper, közelebbről szerkesztőségünkhöz intézett levelükben ér­tesítenek, miszerint a közelgő martins hó folytán városunk­ban is száudékoznak hangversenyt rendezni. Mi részünkről rajta le­szünk, hogy ez igéretök teljesedésbe menjen, s müveit közönségünk részére e ritka mű-élvezetnek eszközlöi lehessünk. * (Az egri o casinó) a cholera-járvány által árvaságra ju o'íak fölsegéllésére, saját nagy termében f. évi febr. hó 7-én polgári tánc­vigalmat fog tartani. Kezdete 8 órakor. Belépti dij 1 frt, E odra aláírási ivek is vannak a re ndezőség által kibocsátva. E nemes célú táncestélyt melegen ajánljuk t. közönségünk pártfogásába s rész­vétébe. * (Köszönet-nyilvánítás.) Az egyesült földmives, ács, kovács, csizmadia, szürszabó, bodnár és magyarszücs társulatok céljaira főt. Begov csevi eb Róbert kanonok ö nsga 10—10 frtot volt kegyes adományozni; miért is az illető testületek a nagylelkű adakozó iránt hálás köszönetöket a nyilvánosság utján is kifejezni kedves kötelessé- göknek tarják. * (A hevesmegyei nö-egylet) árváinak karácsootajára adakoztak': Érsek ö exája 25 ft, Szabadhegyi Mihályué 1 ft, König Endréné 1 frt, Deák Anna 1 frt, Lettlinger Matild 50 kr, Weisz Makay Cornélia logházi szükségletek felemésztvén, nagyon szánandó állapotban tűnt fel szemeim előtt. Olyan volt, mint azon kép melynek rámájáról az arany 1 kopott, melyen a színek összefutottak, s teljes értékében csak a vászon maradt meg. Minek tagadjam ! Nro. 1. mindinkább nagyobb foglalást tett szivemben; — szerelmes lettem bele. Azou anyagi emberek kedvéért, kik az isteni szerelmet bohó­ságnak tartják, megjegyzem, miként nincs elegendő okuk kárhoztat­ni engem, mert az én vonzalmamnak nem hiányozlak anyagi hasznai sem. Midiin az étel majdnem az ehetetlenségig kozmás vala, a nem szerelmes nro 2. zúgolódva idézte Sekszpirt, s ellökte magától az élelmi szert, mig én az evés alatt szemeimmel nro 1. szemeibe merül­vén a legroszabb eledelt is elragadó kéj között csemegéztem fel. Az ily szerelem a deákembernek nagyon üdvös és egészséges. Való­ban sok szülő hibái követ el, midőn készakarva oly helyet kérés ki fiának, hol a szép leánykák heh ét vén fösvény, kicsinyeskedő gaz- dass/.onyok pótolják. Mennyi éhezésnekjvan kitéve az ily szegény fiú! Nro 2. mindenkép ellenezni látszott az én szerelmes állapoto­mat; a világ ravaszságáról beszélt; s kért, hogy látogassam meg, ott majd bővebb tanácsokkal látand el. Én tehát összebeszéltem magammal egyezetés elrándultam hozzá. Ha nem ismerem szokásait,meg kelivalaijednem töle,midőnbenyi- támajtaját. Egy ingre vetkezve, kipirult arccal öklelő kezekkel éske- gyetlenül rugdalózva jött elömbe. Ez a vérforgatás kúrája volt, meg­előzve sok évekkel a később oly nagy hírre jutott svéd gimnasztikát. Megpillantván engem felém közeledett, ökleit félelemgerjésztő se­bességgoi nyujtá el füleim mellett, kettőt harmat rúgott keményen oldalvást, szemeit merően rám szegezte, s miután én mindeen ke­mény próbáit a rettenhetetlenségnek hős I "lekkel kiállottam, megrá­zott kapuiomnál fogva, s fejével eiry isten hoztát biccentett. Azián még mind szótlanul betet e az ablakot, felvette kabátját, letörölte ar­cáról az izzadságot, és panaszkodni kezdett, hogy rettentő meleg uralkodik. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom