Eger - hetilap, 1874
1874-06-18 / 25. szám
194 rtilni. Azóta méginkább fokozódott bámu'atom, midöa a napokban haliám, miszerint az előzetes próbák oly élvezetes előadást ígérnek, mely a válogatóbb müizlést is méltán kielégitheteudi. E kilátásba helyezett fényes slikerbeu, az előadók nemes buzgalmán kívül — mint mondják — a legnagyobb elismerés kétségkívül Berkó Aladárt illeti meg, ki az összes műkedvelő társulatot az említett dalműre ama fáradhatlan szorgalommal s ritka ügyességgel tanitá be, melyről Berkó úr, minta zongora ifjú, művészi kezelője, itt Egerben, mint városunk lakója, évek során át ismeretes vala. Ehhez járul ama nemes buzgalom, meiylyel Gyöngyös vállalkozó szellemű lakói eme műkedvelői előadásokra egy csinos nyári szinkört is emeltek. Annál elszomorítóbb e hir reánk egriekre nézve, midőn tudjuk, hogy itt annyi az erő és tehetség, mennyivel, hasonló körülmények között ritka provinciális város dicsekedhetik ; hol azonban minden nemesebb ügyekezetet a jóakaratot megöl az indolentia, s főleg a pártoskodásból a társas élet mélyébe, s minden rétegébe csökönyö- södött, s még mindig kiirthatlan gyűlölködés és ellenszenv. Mig Gyöngyösön a jótékonyság eszméje, minden párt- és nézet-különbséget leszorítva, testvéri egyetértésbe fűzte össze a nemes célokért lelkesült város lakóit: addig itt, nálunk, a férfiakat legtöbbnyire a politikai nézetkülönbség, míg a nőket — a jótékonyság angyalait, — épen e jótékonyság ürügye: az egy célú, de különálló két nő-egylet versenye állítja egymással kibékithetlen ellentétbe! Szomorú dolog; de igy van! Egerben az értelmiség, a müveit közönség kétségkívül tekintélyes számot képvisel. Kitűnt ez különösen a lefolyt téli idény alatt az egri zenekedvelők társulata által rendezett két társase3tély s a legutóbb tartott elegáns hangverseny alkalmával is, melyekből nyilván kiderült, hogy városunk intelligentiája nemcsak számos és tekintélyes produktiv s executiv erőkkel bir, de a nemesebb műéivé zetek iránt fogékony, igen szép számú néző közönséggel is rendelkezik egyszersmind. S mégis — csudálatos, — egy-egy jobb vidéki színtársulat csak elvétve, félve, s mintegy kényszerűségből keresi fel, olykor, nagy ritkán, városunkat, hol csak nehezen tengődve tarthatja föl magát; a gyöngébb, de egyszersmind kevesebb igényű színtársulatok pedig rendszerint keserű csalódással, s erős bukással végzik be itteni pályafutásukat! E megfoghatlan közönynek kell tnlajdonitanunk, hogy a lefolyt téli idény alatt — egy igen gyarló színtársulat rövid, s általán élvezhetlen működését leszámítva, — a jóravaló társulatok messze kerülték városunkat, s ha az említett egy pár zene-estélyünk nincs, — minden nemesebb müélvet nélkülöznünk kell vala. S mégis mindennek dacára, a legjobb akaratnak és ügyekezetnek, mely a lefolyt télen egy műkedvelő színtársulat létrehozásán fáradozott, a leküzdhetlen részvétlenségen meg kelle vala t örnie! A kérdés megoldása : hogyan lehetne elérni, hogy városunkat időnkint müveit közönségünk igényeit kielégítő színtársulat keresse föl előadásaival, —- azt hiszszük— nem jár nehésséggel. Erősen meg vagyunk győződve,hogy ha nálunk asziu-ügyet egy az értelmiség kebeléből s különösen a nemesebb müélvek iránt szívvel lélekkel érdeklődő polgártársaink köréből alakult, tekintélyes, ugymondott színi bizottság veendené kezébe, könnyen elérhetnök, hogy alkalmilag mind a derekabb vidéki színtársulatok, s koronkint, a színházi szünidők alatt, — mint az jelenleg Miskolcon történik, s miként az illetők bennünket biztosítottak, nálunk is könnyen kivihető lenne,— a pesti nemzeti színház tagjaiból alakult társulat is, fölkeresnék, mind, pedig, ily garantiák mellett,közönségünk is nagyobb lelkesült- séget nyerne, s erősebb részvétet tanúsítana a szinügy, s illetőleg a szinház-látogatás iránt. E terv kivitelére, nézetünk szerint, legalkalmasabban vállal- kozhatnék ama szá nos és tekintélyes tagokból áll ó bizottság, mely — ha jól emlékszünk — a mait évben, Isaák László, kettős megyénk buzgó és tevékeny alispánjának elnöklete alatt, egy egri állandó színház létesítése céljából alakult, mely azonban megalakulása után többé semmi életjelt nem adott magáról. Tagadhatlan, hogy a mondott cél létesítése körül kifejtett, vagy netalán erőszakolt tevékenysége a bizottságnak, a csakhamar bekövetkezett, s még most sem javult pénzválságos idők és viszonyok között hasztalan fáradság s erőlködés lett volna. Azonban e bizottságnak, amennyiben nem akarjuk hinni, hogy halva született, sem fel nem oszlott, s igy tényleg fenáll, feladata életéről időnkint jelt adni, a kitűzött cél érdekében, egyelőre, ha mást nem, a sukerülhe- tés tervezetét eleve megállapítani, s addig is, még az állandó színház létesítése körül sükerrel működhetik, városunkban a színészet ügyét, fölkarolni, a közönséget a szinügy pártolására buzdítani, elegendő számú bérletek szerzése által egy jóravaló s a közönség igényeit kellőkép kielégítő társulat itteai tisztességes existentiáját biztosítani, s azután egy derék színtársulatról már a jövő ősztéli idényre eleve gondoskodni; vagy pedig — ex professo színtársulat hiányában—műkedvelői társulatot szervezni, s műkedvelő szini előadásokat rendezni. Azt hiszszük, hogy a bizottság, addig Is, .mig tu-<§ T Á. R G A.. §►Ha rám mosolyg ... Ha rám mosolyg bűvös szemed, Fénynyel hintvén be lelkem, S ajkad félig nyiladva szét------Azt gondolom: a hajnal-ég Ekkor nyil meg felettem ! Ha érintesz, ereimben Viilanydelej fut, árad ; Mámor szédít, ragad . . . küzdők, Szemem, mint pattogó tiszkök, Szór csillagos szikrákat. Ha rám bo'Ulsz, ha átölelsz — Oü bűbájos igézet! — Mintha a menny hajolna rám, S az üdvösség szent hajnalán Szednék hymetti mézet! Ragyogj, érints, ölelj tehát, Szép csillagom, virágom! Delicének virágkeheíy, Nekem szived szerelme kell, Fuladni abba vágyom! Öt nap alatt, vagy Menyus bácsi. Érdekes beszély 1861-ből. (Folytatás.) — No no .. . lassabban ... az Istenért, még a falaknak sem szabad ezt meghallani. — Soha! — és a derék ur ajkai reszketnek. Akkor magad vagy kitéve mindennek. — Öljetek meg engem ... de cn azt nem teszem ... a nagy grófot ... oh, még gondolni is rettenetes! — Menyus, légy férfi ! ha te nem akarod-------tudod hogy ő szinte barátod vagyok, s tűzbe megyek éretted . . . Nekem nincs családom, nincs birtokom . . . — Oda adnám én egész birtokomat, ba elkerülhetném e borzasztó bűnt. . . — Nekem nem kell bir okod ... és mégis megszabadítalak e rád nézve rettenetes megbízástól, ha nekem adod leányodat. — Mit? leányomat tegyem szerencsétlenné ! — Ez a feltétel. Ha nem tetszik, sies lóhalálban Pestre, vagy légy elkészülve arra, hogy pár nap alatt megszűntél élni, egyetlen, szép leányod pedig, ha életben maradna is, mint koldus fog elveszni gonoszul. — Adj határidőt, — két napot. Jszter. — 24 óra előtt a parancsot végre kell hajtani. Menyus bácsi keblében kiuos érzelmek tusáznak; szeme vérbe borul, izmai rángatóznak. — Itt a kezem. — Én tehát sietek . . . holnap elvégzem, holnapután este megn
