Eger - hetilap, 1874
1874-05-28 / 22. szám
172 Egyleti élet. in. Hoves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1874-ik év febr. hó 8 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. (Folyt.) Ez alkalomból ti szteletteljesen jelentjük, bogy a kiállításra fölküldött cikkek, az azo k iránti rendelkezésre történt fölszólitás folytán az egyesület által mindenestől a hazai ínségesek javára ajánltattak föl. Továbbá egyik érdekes eljárása volt az egyesületnek az any- nyira sürgetett, s végre valahára a m. kormány által megküldött belgiumi minta ntán készült s kőszénre alkalmazott kenyér-sütő kemencével tett kisérlet, mely különösen azon gazdaságok részére, hol a tüzelő anyag hiányzik igen, célszerűnek és előnyösnek bizonyult, miről az e tárgyban kiküldött bizottság szakértői avatottság- gal kidolgozott véleményes jelentése némely megjegyzésekkel s azon még teendő kijavítások fölemlitésével az illető ministeriumhoz fölterjesztetett; a kályha pedig a meghagyás folytán további kisér- lettétel végett a k.-szolnok-megyei gazd. egyesületnek el küldetett. Többféle ügyekben tett még az egyesület szolgálatot, jelesen az országosan pusztító rozsda betegség okainak kipuhatolása tárgyában küldött s kérdő pontokkal ellátott ivek az egyesület tagjai közt kiosztatván, azok kitöltés után az illető ministeriumhoz fölküldettek; melyeknek beérkezése után a m. kormány által Budapestre egy szakféfiakból álló bizottság hivatott egybe tanácskozás, illetőleg a baj okainak megáliapitása végett; hol az egyesület is magát a történt fölszólitás folytán Hanisz Imre kiküldött tag által képviseltető. A tanácskozás eredményéről szóló jegyzőkönyv később az egyesületnek több példányban megküldetvén, azok az egyleti tagok közt kiosztattak. Szokott ezen kívül a m. kormány évenkint több ízben, igy a jelen évben is a termény állapotát elöttintetö rovatos lapocskákat küldeni, melyek mindig a már e tárgyban fölkért egyleti tagokhoz elküldetvén, azok kitöltés után egyenesen az illető ministeriumhoz juttatnak. Megbizatott továbbá az egyesület a területére egynémely tér melőnek kisérlettétel végett kiosztott több rendbeli vetemény-mag- vak beszedésével, oly célból, hogy azok ismert más termelőknek osztassanak ki; mi meg is történt; azonban a lefolyt mostoha év ezen kisérlet eredményét egészen meghiúsította. Fölszólittatott továbbá az egyesület a m. kormány által a magyar korona-ország és ö felsége többi országai közt fönálló vámszövetség tárgyában kötött szerződés átvizsgálására: ha nincseuek- e azokban oly pontok, melyek Magyarországra nézve károsak volnának? miután mindenik félnek szabadságában áll öt év elteltével azok megváltoztatására alkudozást kezdeni, minek teljesítésére az egyesület kebeléből egy bizottság küldetett ki, fölkéretvén egyszersmind a helybeli gabna-csarnok igazgatósága is, hogy ez alkalomra kebeléből szintén néhány tagot küldjön ki, hogy az érintett szerződést együttesen átvizsgálván, arról véleményt adjanak; mi meg is történt. Nem különben fölszólittatott az egyesület vélemény-adásra az iránt is, hogy a Vas megyei gazd. egyesület által kidolgozott alapszabályok nyomán célszerűnek találja-e egy országos méhészegylet alakítását, mit az egyesület több szakférfiak meghallgatása nyomán halyes nek és üdvösnek találván, annak megalakulása esetére az egyesület magát 12 írttal mint alapitó tag bejegyezte; sőt ezenkívül az ügynek még 2 alapitó és 3 rendes tagot is szerzett. Fölszólittatott az egyesület továbbá, hogy adjon kimutatást arról: vájjon találtatik-e az egyesület területén olyan határ, hol a búza-termés teljesen rozsdamentes maradt? s ha igen: melyek azok, s mennyit lehetne azon helyeken ily rozsdamentes búzát a szükségleten felül ö8sze-vásárolni? mire az egyesület a nagyobb uradalmakat s jobb módú birtokosokat nyilatkozatra egyenkint fölszólittotta; fájdalom azonban minden felől azon szomorú .választ nyerte, miszerint nemhogy vetésre alkalmas eladó búzájuk lenne, hanem ők maguk is a szükséges vetőmagot készpénzen vásárolni kénytelenek, mely értelemben az illető ministerium értesittetett. Fölszólittattunk továbbá az orsz. statistikai hivatal által, hogy az európai szőlőszeti és borászati statistika elkészítéséhez az egyesület. területéről gyüjtsünk biztos adatokat, s azokat hozzá küldjük be. Az egyesület területeit négy kerületre osztva azoknak összeállítására tagjaiból minden kerületben egy-egy tagot fölkért, kik a fölhívást — kivéve az egri kti. tagot ki többszöri fölszólitás dacára mai napig sem felelt, — híven teljesiték, mely adatok az illető hivatalnak azonnal be is küldettek. Az egyesület felügyelete alatt eszközölni szokott lótenyésztési állami jutalom-dijak kiosztása helyéül ez évre Gyöngyös, határnapjául pedig aug. hó 24-ke volt kitűzve 8 hirdetve, az ez időtájban nagy mérvben uralkodott járvány miatt más időre halasztatrán, ez évről elmaradt. Mindezeken kívül a m. kormánynak még számos kibocsátott értesitvényei és hirdetményei tárgyaltattak az ülésekben, s azok közül a melyek elintézni valók voltak elintéztettek, amire pedig közhírré teendők voltak, közhírré tétettek. Megktildettek továbbá a m. kormány által az-egyesület részére több hasznos gazdasági munkák egyes példányai, azok között a Ke- nessey által kiadott: „A trágya-kezelés“ cimü munkája is, mely munka miután az ig. vál. által igen korszerű műnek találtatott, a m. kormány fölkéretett, hogy ha lehetséges ingyen, ha pedig ez nem szakittatik néhány darab, mely lenyelés végett azon intéssel nyuj- tatik át a vádlottnak, hogy ezen papírdarabok lenyelése után, ha vétkes, a legégetőbb testi és lelki kínokat fogja érezni mindaddig, mig a neki tulajdonított bűntényt be nem ismeri. Ha ezen kisérlet is sükeretlen maradt, következik a harmadik, a hibázhatlan vagyis t U z-p r ó b a, mi következőleg megy végbe. Több lábnyi hosszú vermet ásnak, melynek közepére egy kitűnő s rendkívüli ájtatossága miattaz istenek társaságába fölvett eremitának képe állitattik. Ekkor behányják a vermet izzó szénnel, melyen a vádlottnak meztelen lábakkal háromszor fel és le kell lépdelnie. Most a pap meglocsolja a szerencsétlennek lábát, megvizsgálja az égési sebeket s egyéb következményeket és kimondja az ítéletet. Puszta megégés nem elegendő jele a vétkességnek, egy telt vizhólyag azonban cáfolhat- lan bizonyitékául tekinteték az elkövetett bűnténynek. Ugyanezen szokást találjuk Siam lakóinál, hol 1649-ben 300 nál többen vettettek alá a tüz-próbának. E szerencsétlenek a királyi család egyik leányának raegmérgezésével vádoltattak.— Azefajtaitélésmódok közt egyike a legkegyetlenebbekuek a japánoknál az úgynevezett krokodil-próba, melyet a szomszéd Malabártól vettek át, miután ezeknek erős hitök, hogy a krokodil a Rhadamanthus végrehajtója vagy az isteni igazságosság bosszúlója. A hajók, melyeken Siam lakói halottjaikat temetkezésre viszik, világos bizonyítékai ezen nép hitének, mely itt is a Malabárban divó babonákon alapul, miután hajóikat, ezen szörnyeteg megen- gesztelésére, krokodil alakjára építik, melyeken az elörész annak fejét, a hátrész pedig annak farkát képezi; a hajó gazdagon van megaranyozva s kiékesitve. Templomaikat zászlókkal diszitik, melyekre a krokodil ragyogó színekkel van festve, mint jelképe az örömnek s diadalnak az égben. A krokodil-pró,ba következőleg történik : mihelyt elhatározatott, hogy a vádlott istenítélet által kisértessék meg, két bramin megy hozzá, kik tudtára adják az említett szomorú határozatot s ezzel járó borzasztó halált; az igy gerjesztett félelem által igyekeznek azután a vádlottat vétkének bevallására bírni. Ha ez eddig nem sikerül, a következő reggel a tenger-parthoz vitetik a vádlott, s ekkor— a bűntény beismerésére ismételt de eredmény nélküli fölhívás után — a túlsó partra s onnét vissza úszni kényszerit- tetik. Ha ez veszély nélkül sikerül, miután épen akkor vagy nincsenek ott krokodilok, vagy az úszó esetlegesen nem vétetett észre ezen szörnyetegek által, visszatéréskor az egybegyült népsokaság öröm- rivalgása üdvözli, diadallal vezetik a törvényszékhez, mely öt ártatlannak nyilvánítja. Néha azonban súlyosbi’tátik ezen kísérlet következőleg : a vádlottak a viz közepéig úsznak; itt meg kell álla- podniok, mert törvényszolgák által, rudak segélyével viz alá merit- tetnek; aki ezt csendes türelemmel elviseli, s legkisebb mozzanatot sem tesz a fölemelkedésre, mig a rúd róla le nem vétetik, azt a biró ártatlannak nyilvánítja;— ellenkezőleg, aki türelmetlenkedik, nem lévén képes a lélekzést addig visszatartani, mig a lemeritö rúd róla levétetik, s fölemelkedni igyekszik, az mint bűnös törvény elé állittatik s rajta a kiszabott büntetés végrehajtatik. Mi nevetünk vagy boszankodunk a pogány nemzetek eme babonás kegyetlenségein s nem jut eszünkbe, hogyelödeink gyakran nem kevésbbé kegyetlen s legkevésbbé logikai rendszabályok által Ítéltek az ártatlan vagy bűnös fontos Kérdése fölött, s vájjon a ma is annyira divatos „párbaj“ nem a nyers kor ferde intézményeinek kiirthatlan maradványa-e? M. 'i TT
