Eger - hetilap, 1874

1874-05-21 / 21. szám

162

Találtattak benne különféle szinti zöld, vörös, kékes, szürke gyöngyök, lapos oválalakusk is, arany nő-kapocs, apró gyűrű-nagyságú, s szétnyíló bronzkarikák, s deszka-korhadványok.

Ekkép sennyit mond a szemtanú; mi a fenebbi adatokkal elég arra, hogy ez Ö3 sziget halmait is úgy tekintsük, mint az ös történelem megbecsülhetlen emlékeit. Tariczky Endre.

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. martius 21 én Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő tigyek tárgyaltattak :

Olvastatott Okolicsányi József m. föpénztárnoknak kérvénye, melyben egészségi tekintetekből hat heti szabadság időt kér.

A kért hat heti szabadság-idő megadatik; s azon időre, mig Okolicsányi József m. főpénztárnok szabadsággal távol lesz, a megyei, házi útalapi, nemesi s minden egyéb megyei pénztárak kezelésével Bozsik János m. alpénzrárnok bizatik meg; miről most nevezettek valamint Isaák László m. alispán értesiteudők.

Olvastatott a m. k. közmunka s közlekedési ministernek 1873 évi 2838 számú, a megyei 1873 évi 300 számú határozatnak felfolyamodás következtébeni felülvizsgálat alkalmából keletkezett rendelet alapján küldött jelentése; és a közmunka s közlekedési szakosztálynak előterjesztése.

Az érintett ministeri rendelet értelmében aziránt kellett volna határozatot hozni, miként volna a Repecky Pál által bepanaszolt, a mátrai bánya-egylet által emelt vizimü olykép megigazítandó, hogy az többé károkat ne okozzon, mivel azonban a panaszlott tó-gát időközben a víz által elsodortatott, a kárkövetelésre nézve pedig a megye a múlt évben 300 sz. a. már hozott határozatot, mely fellebbez- tetvén a m. k. közmunka s közlekedési minister által is helybenha- gyatott, a kérdéses tó-gát, mely a küldöttség véleménye szerint el- vitázhatlanul káros volt, ily módon többé felnem állítható; hanem ha a mátrai bánya-egylet a kérdéses helyen a víznek bányai szükségletre leendő felhasználás végett újabb építményt emelni szándékoznék, azt csak a küldöttség által javasolt módozatok valamelyike értelmében készítendő s bemutatandó tervek alapján eleve kinyerendő hatósági engedély mellett eszközölheti. Miről Repeczky Pál recski lakos, valamint a mátrai bánya-egylet képviselője Ivády Miklós szbiró utján jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők.

4 T Á

Valahányszor rád gondolok . . .

Valahányszor rád gondolok:

(És ez mindennapi dolog)

Elvész előlem a világ . . .

Nem látok, csak egy égi fényt,

Azt bámulom, lesem, miként Reg csillagát a szybillák.

Fényes csillag — hű szerelem! . . .

És lantomat fölszerelem,

ÍJs ihlet jő . . . tűzben vagyok! . . .

És lesz szívem egy érc-huta:

Cseng bong, reng-zúg minden zuga . . .

Folyó arany — forró dalok !

0, ha lelked, e mű-alak,

Melyen nincs még semmi salak,

Ilyenkor itt vagyon velem ;

0, ha megoldván ekkép,

Izzón belémömölhetuék------B

oldogságom mily végtelen! Iszt&r.

Emlék beszéd

dr. Bariba Endre fölött

tartotta dr. Schwartz Dávid,

(a Heves és Szóin. vm. orvos gyógysz. egylet évi nagygyűlésén május hó 18-án 1874,)

Tisztelt nagy-gyűlés! Emlékbeszédet valaki fölött tartani azon pietásnak kifolyása, melylyel oly egyének irányában tartoOlvastatott a Kerecsend község kérelme folytán a „Nagyaszó“ folyás által okozott károk megszüntetése, illetőleg a viz szabad lefolyását gátló akadályok megvizsgálására kiküldött küldöttség jelentése ; és a közmunka és közlekedési szakosztály véleméDyes előterjesztése.

A Nagy-aszó folyás által okozott károk részben onnét származván, hogy az államuton a Nagy-aszó hídja és Kerecsend községe közt mintegy közcptájon lévő áteresz alatt lefutó viz nem egyenes s a legrövidebb vonalon vezettetik a Laskóba, ennek ily módoni levezetése elrendeltetik ; továbbá előmozdítja a kiöntéseket azon körülmény, hogy azon folyás, mely a vizet ennekelöttea községen át vezet te le, eltöltetett, ennek visszahelyezése ezennel elrendeltetik olykép hogy a folyás, úgymint ennekeiötte az államúttól Román András örökösei és Keczmár Mihály beltelkeik hosszának éjszaki oldalán egyenes irányban a vizet a Kéczmár Mihály háza előtti utcára vezesse, honnét a 16 számú beltelken keresztül a 15-1 be»telkek déli végeinél egyenes irányban a Laskóba lefolyik.

Egyébiránt, annak szükségessége, bogy a Nagyaszó folyás, mely jelen állapotában határozottan káros, szabályoztassék és pedig úgy, hogy az anya meder a Nagyaszó völgyben összefolyó valamennyi vizet befogadhassa, tagadhatatlan lévén, minthogy azon földterület melyen a folyás találtatik, s az is melyet a kiáradások értékteienitík, kizárólag Kerecsend községi lakosok tulajdona/utasittatik nevezett község, hogy saját jól felfogott érdekében a szabályozás vitele iránt az 1840. X. és 1871 XXIX t. c. a szükséges intézkedéseket tegye meg és annak idejében a szabályozási terveket megvizsgálás s helybenhagyás végett mutassa be. —

Kerecsend község azon kérelme, hogy a szabályozási munkák teljesítésével közmunka erő engedélyeztessék, mint a közmunka rendeltetésére s a fenálló szabályokkal ellenkező nem teljesíthető, miről Kürthy Ferenc szbiró az illetők értesítése végett tudosittatik.

Városi ügyek.

Az 1874-ik év máj. hó 17-én Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, következő

ügyek tárgyaltattak:

A f. év april 12-iki ülés jegyzőkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése után felolvastatott a kebelbeli számvevői htnak f. évi 58 számú jelentése, mely mellett az 1874-ik évi pásztorbéri költségvezunk, kik a nyilvános téren való mtiködésök által, szellemi képzettségük folytán a humanitásnak, a közművelődésnek, a tudománynak Schiller „nie ermüdet stille stehen" jelszavával szentelt élete, a közfigyelmet magára vonja.

És midőn a t. nagygyűlés bizodalma folytán ez alkalomra én bízattam meg egy körünkből nem rég a senkit meg nem kímélő halál által kiragadt egyleti kartárs és barát fölött nekrológot tartani: teszem azt azon fájdalmas érzettel, melylyel mindenkor kedves elhunyt barátainkról megemlékezni szoktunk.

Nem oly egyén lefolyt életét rajzolom itt, ki szerencsés és kedvező körülmények közt Fortuna védszárnyai alatt kezdte és végezte pályafutását; vagy aki rendkívüli tehetségei és lángelméje által a világ előtt figyelmet ébresztett (ruert hiszen csak igen kevesen vannak ilyenek!). Sem olyanét, kinek nagy érdemei vannak, melyek hazája határán túl is kihatnak és nevét a tudomány történetében megörökitik, nem, henem oly férfiúnak, ki mint közönséges napszámos, az orvosi téren ernyedetlen szorgalommal, kitűnő buzgósággal, fáradhatlan erélylyel, működött a nemes célt szem előtt tartva, embertársai segélyére lenni ; és kit a halál is e működése közben a küzdtérröl ragadott ki az élők sorából.

Bartha Endre 1826. évben született Egerben szegény sorsú polgári szülőktől. Atyja korán elhalt és özvegységre maradt édes anyja Bartánkon kivtil még két kiskorú gyermekét egyedül saját kézi munkája után tartá és növelte fel. Azonban a gondos anya szegénysége dacára minden kitelhetöt elkövetett, hogy Endre fiát iskoláztathassa, ki is szorgalma által kitűnvén, s már mint gymnasiumi tanuló is tanítással foglalkozván, megszerezte azon anyagi erőt, mely további iskoláztatását lehetővé tette.

Elvégezvén Egerben a 6 gym. osztályt jó sükerrel, a zirc-cis terei rend növendékeinek sorába vétetett föl; a szerzetből azonban

R G A.

Jl