Eger - hetilap, 1874

1874-04-16 / 16. szám

124 Hirfüzér. * (Érsek ö nagyméltósága) folyó hó 13-án pár napra a fővárosba utazott. * (Személyzetiek.) Thóber Ferenc baktai plebiuo; az egri keiület alesperesévé,—D olánszkyAlajos piáig felső- tárkányi lelkészszé neveztetett. * (Köszönet-nyilvánítás.) A. hevesmegyei takarékp inztári rész­vényiársulat f. évi március 25-éa megtartott közgyűlésében az egri irgalmasrend kórházának egy kórágy-alapitvány kiegészítésére, újólag 120 ftot adományozott; mely kegyes adományért, a szenvedő beteg emberiség nevébin bálás köszönetét mond. Egerben april t3 1874. Jakobovits Rupert, az egri irgalmas rend hizfőnöke. * (Az egri általános ipar-társulat) részéről, folyó hó 19-én dél­után 4 órakor, a városház nagy termében közgyűlés fog tartatni, — melyben: a) a társulat eddigi működése eredményéről, s a pénztár állásáról jelentés tétetik; b) a megerősített alapszabályok folytán a társulat tisztviselői és a választmányi tagok megválasztandók lesznek. * (Uj szakmü.) Az egri érs. lyc. nyomdából -legújabban került ki: „Tanulmányok a börtön ügy terén, 4 irta T uh Mir egri kir. ügyész. Tartalma következő: Első rész. Gyakorlati ösmeretek. A börtönrendszer története. A törvényhatóságok börtönkezelési rendszere. A börtönügyi irodalom. Tájékozás. Rendszer. Szolgálati utasítás a fog­ház-felügyelő részére. Szolgálati utasítás a börtön-mester (kulcsos bör­tönész) számára. Szolgálati utasítás a börtönőrök számára. Börtön­szabály. Mosókonyha. Tisztaság. Rend. Élelmezési felügyelet. Rab- dologház. Szerződés. Börtön-iskola és erkölcsi tanítás. Könyvtár. Kór­ház. Szokásos visszaélések a börtönöknél. A fogház-felügyelők részéről. Börtön-mesterek és börtön-őrök részéről. Rabok, részéről. — Második rész. Börtön-felszerelési reformok. Dologház. Élelmezés. A börtön­helyiségek egészséges állapotba helyezése. Fűtési rendszer. — Har­madik rész. A bűn-vizsgálatokról. A vizsgálati rab elhelyezése. Bá­násmód a vizsgálati rabbal. Vallatás. A vizsgálati szigor. Szabadlábra helyezés vagy elbocsájtás. Kerületi fogház. A mintegy 11 ivre ter­jedő s c»inos kiállítású munka ára 1 frt. Nemsokára tüzetesebben fogjuk ismertetni. * (A legutóbbi katonai séta hangverseny) az ó-casinó nagy ter­mében oly szomorún ütött ki, hogy az összes bevétel csak 12 írtra rúgott. Hasonló részvétlenséget tanúsított közönségünk a múlt évben oly közkedvességben részesült, s a jelen idényre a mait szom­baton, f. bó 11-én újra megindított uj-casinói táncestélyek iránt, úgy annyira, hogy ez estélyre csak 4 nö jelenvén meg, zene- az meg sem tartathatott. Müveit közönségünknek ez élvezetes társas gányban ismét meg fogjuk találni a szivnyugalmat, melyet — félek — bogy már félig elvesztettünk. A tiszta, üde légben feledni fogjuk a rideg, összeszoritott városi életet: minti egykor szép napjainkban, ismét egészen szerelmünknek fogunk éln. . . — Édesem, — szakitá félbe öt újra Tivadar, a leguagyobb kedvetlenség kitörésével, — kimélj meg engemet, kérlek az ily üres, ködös szólásmódoktól. Gyakran úgy tűnik föl előttem, mintha eféle érzelgős kifejezéseiddel bizonyos benső, gyötrö ürességet akar­nál elrejteni. Emilia erre semmit sem válaszolt. Tivadar e szokatlan hall- gatagságon megütközve, hozzá fordult. Látta, hogy szép neje a leg­közelebbi támlásszőkbe ereszkedett, fejét finom kezecskéjére haj­totta, fehér karját gazdag hajfürtéi fedték el s félig csukott szemei­nek bosszú pilláin egy köny rezgett. A férj haragja rögtön elmúlt, aggódva iilt neje mellé. A nö felnyitotta szemeit s annak nedves csillámából leirbatlan kérelem beszélt. Az első köny kristály- tiszta cseppje lassankint legördüle a halvány arcon. A nö4 még min­dig hallgatott. Tivadar szivét mintegy megfordulni érezte testében. Csendes remegéssel fogta meg Emilia kezét. — Kedves Emíliám, — monda ellágyult hangon. — Tudod, hogy érted mindent megteszek s ebben az esetben is. . . A nö reményteljesen nézett férjére. — Ebben az esetben is teljesíteném kívánságodat már holnap, ha lehetséges volna. Tudod, vagyoni állásunk elég kedvező, de nem fényes. —Hársasnak magas ára van, s ahelyett hogy jövedelmezne, évenkint sok kiadást igényel. Mindenesetre szép mezei lak s Emíli­ámhoz egészen méltó; de az csendes tö nkrejutásom alapja lenne. Fájdalmas rángás vonaglott Emilia vonásain, a köny köpenyé­re csordult alá s a sötét bársonyon mint tiszta gyémánt csillogott. Tivadarnak eszébe jutott nagybátyja intése s az Ígéret, melyet és táncestélyek iránt tanúsított , megfoghatlan közönyössége s folyvást csökkenő részvéte oly lehangolólag hat az ezen estélyeket rendező derék testületre, hogy ha a közelebbi estélyek is az eddi­giekhez hasonló részverlenséggel találkozandanak, azokat okvetle­nül be fogja szüntetni azon meggyőződésben, hogy ezen estélyek, — melyek által az egri közönség, tűig egy részt csekély áldozat mellett alkalmat nyer a jótékonyság gyakorlására, más részt ugyanazokban nem mindennapi müélvet, pangó társas életünk pedig hatalmas len­dületet nyer, — nem találkozik az egri müveit közönség hajlamai­val, sőt ez estélyek irányában határozott visszavonulást, ellenszen­vet tanúsít. Nem akarjuk hinni, hogy müveit közönségünké súlyos vádat érzéketlenül szenvedné el, s teljes okunk van remélni, hogy úgy a holnap, pénteken, f. hó 17-én az ó casino termében tartandó séta-hangverseny, valamint a holnapután, szombaton, f. hó 18 án az lovicsné 1 fr. Nánásy Fereacné 1 fr. Lévayné 1 fr. Szele Gábor, k. Okolicsányiné, Szuhányiné, Beruekkerué, Sir Lajosáé, Chalupek, Gál Józsefné élelmi szereket. Fogadják a nemeskeblü adakozók az árvák nevében hálás köszönetemet. ujcasino helyiségeiben rendezendő társas táncestély, közönségünk­nek minden nemesért méltán fellángoló buzgalmával s tömeges részvétével fog találkozni; mi ha nem történnék, föl vagyunk hiva kijelenteni, hogy ez esetben 8 ez úttal mindkét estély utol­só leend. — A holnap tartandó séta-hangverseny műsora követ­kező : 1. Stradella dalmű nyitánya, Fiotow. 2. Bérlőt 7. sz. változata magán-hegedűre. 3. Le miroir de la coquette, valse. Missler. 4. Áb­ránd „Traviata“ dalműből. Verdi. 5. Verseny-polka két hegedűre. Mildner. 6. Ábránd „Faust“ dalműből. Gounod. 7. „Pöröly és kala­pács“ polka francaise. Rheiathaler. * (Bessenyeiről') lelkesült tudósítások érkeztek lapunkhoz, me­lyek költői iblettséggel magasztalják a lefolyt husvét ünnep alkal­mával az ottani kaíb. templomban tartott istentisztelet alatt mű­kedvelők által igen szép szabatossággal s összhangban előadott, lé- lekmelö egyházi négyes dalokat. A közreműködők közöl különösen kiemelik dormándi lakos Szabó Ignác ur kedves leányát, Szabó Ilona urhölgyet, ki bájos hangjával nemcsak áhítatra ragadta az egybeseregletteket, de gyönyörű s átható előadásával még azokat is meglepte, kik a k. a. énekét müitészi szempontból hallgatták. — É tudósítás bennünket is kedvesen lepett meg, s azon obajt támasz- tá keblünkben: vajba a t. urhölgy szivességéböl ama szerencsében részesülhetnénk, hogy az egri zenekedvelők közelebbi hangverse­nyén bájos énekében mi is gyönyörködhessünk. * (A hevesmegyei jótékony nöegylei) általi, hó 6 án tartott érsek­kerti mulatság összes jövedelme 145 fr 72 kr, melyből a költséget, azaz 57 irtot levonva marad az egyletnek mint tiszta jövedelem 88 annak tett. — S a jó nagybácsinak ugyan nem volt-e igaza? — kérdő növekedi aggalommal. Emilia még mindig nem beszélt, keble fájdalmas sóhajtól emelkedett s szemeit kezeivel födte be. Tivadar úgy félt, mint az, ki becsukott szemekkel egy kike- rülhetlen mélységbe ugrik. Állhatatossága viaszként olvadt el. — Na, csak légy nyugodt, — mondá — s gyöngéden álla alá szorította nejének fejecskéjét; légy nyugodt , szeretett Emiliám. Ne sírj, nem nézhetem könyeidet. Megteszek mindent,a mit megtehetek. Homlokon csókolta nejét s szobájába ment, mert magányra s megfontolásra volt szüksége. Nyugtalan léptekkel járt a kockapa- dolaton s határozata vég-megállapodás nélkül ingadozott ide s oda. — A végzetteljes pillanat, melyről nagybátyám beszélt, eljött; — mondá magában. Ha követem tanácsát, s kiviszem Emíliát hozzá, akkor talán elfeledi szeszélyét s fájdalmát is. De ugyan bizonyos-e ez is? Én vonakodásomat talán kissé nyersen is terjesztettem elébe, s ez gyöngéd lényét talán örökre megsértette. Szomorithatom-e ez angyaljó teremtést? Szabad-e egy kis pénzáldozatot számításba hoznom, mely végre sem lesz oly jelentékeny, miut amilyennek látszott ? Tivadar minden pillanatban egyre hajlandóbb volt engedni. Emíliát először látta fájdalmában, sö most sokkal szebbnek tetszett neki, mint valaha. A nők könyekkel bájosabbak, épen mint a virágos táj a májusi eső után. A védelmünkre és gyámoluukra uta­sított nö ily néma kérésének fórfisziv nem képes ellentállani. Két nap múlva Tivadar Emilia kezébe tette a hársasi mezei lak adásvevési kötését. (Vége köv.) Milesz Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom