Eger - hetilap, 1874
1874-04-02 / 14. szám
XIII. évi tótjain. 14. szám. 1*74. április 2-án Előfizetési dij: >..^yv érre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egye« »rém "> ft - kr i ft 50 kr. t ft :J(> ki. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért. minden 3 hasAbzott péti* sorhely után 6, bélyegad tejében minden hirdetést« 30, nyilttérben egy péti: sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden cstttftrtökftn. tladi-htvatal: a tjCeUlUi nyomda. Klénzrtévrkrt fitosad : a * z * r ■«- *■ i ■■ -• í> » áa (SzMwayi-Mca 84. *s.; J « i ■ a c n 0. köni/vkervskr.dése * minidm k. port ah ivott i Hivatalos hirdetésekért előre íketeudö : egyszeri közzétételért 1 öt. So kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Masse H. Béesben. A pénz- és bankügy. Legtöbb ember. — aki suba életében pénzügygyel nem foglalkozott, — azt hiszi, hogy az önálló pénz- és bankügy mindössze is abból áll, és az által mindjárt meg van alapítva s valósítva: hogy ha egy pénzjegy-kiadó bank felállittatik, és ennek végzetsv.e- rü működése minél elcbb gyorsan boréoUcztetik. Bankjegyetet gyártani mindössze is müiparos dolog; — a bankjegy elvevését az ország határán belül lakókra, a belforgalnm- ra rá lehet parancsolni; -- de hogy abankjegyekuek az ország határán kívül is meglegyen az értéke: erre már nem elégséges a bankjegy-nyomó sajtók felállítása. Az önálló pénzügy az által érhető el és valósítható meg: ha annyi sok mozgó tökepénz van benn magában az országban, hogy u tökepénz bősége miatt az üzletforgalom számára kínálatban álló tő- bepéDzek sokasága következtében, a normális pénzügyi állapotok közepeit, nem igen kell a kül pénzpiacok gyámolitására szorulni, hanem meg tudunk az itthon kapható és folyvást kínálkozó tőkék által önálló]ag élni. tízen önálló pénzbőség azonban csak akkor jön létre, ha az export á I I a d d 6 s ág a és nagymérvű,égé által a bel vagyonhoz a külföldről folyvást (oly he a pénz. Hanem,fájdalom, nálunk az export esélyei annyira ingatagok, és a külföldi viszonyoktól feltételezőitek, hogy tetemes exportra csak akkor számíthatunk, ha a nyugot-europai tartományokban Ínség, szükség uralkodik, s e miatt azok ránk vaunak szorulva.— Mihelyt pedig az export Nyugot-Európa felé eláll: akkor azonnal beáll hazánkban a pénzszorultság ; és úgy a gszdászati, mint az üzleti élet körében átalános elerőtlenedés és pénzügyi sz.orongatottság terjed el ! Mindezen körülményeket csak aton jóakaró ábrándozók számára soroltuk elő, akik azzal hitegetik magokat és hitegetnek másokat: hogy az önálló pénz- és bankügy azonnal létre jön, mih-dyt egy olyan bankintézet állittatik fel, amely pénzjegyeket nyomat. Az, hogy v laki gazdag ember és pénzügye minél kedvezőbb legyen: első torban az illetőnek pénzkeresési s vagyonkezelési ca- pacitásától fiigg és legföképen annak minőségétől feltételeztetik. — Igen sok emberre nagy vagyon marad, és még is ama nagy vagyon kezeik közt vajmi hamar elgőzölög, elfoly, elenyészik ; mert nincs pénzügyi s vagyonkezelési képességük; s nemhogy keresni tudnának, sőt nem tédnak bánni még csak a vagyonnal sem. Épen igy vannak az egyes államok és ezek lakossága is. Egyik államnak a lehető legkedvezőbb a vagyonszerzési helyzete, azért még sem képes megvagyonosodni ; nrg a másik államnak mindén tekintetben a iegmostohábbak a talaj, fekvési és életviszonyai, mégis felvirágzik s meggazdagszik. A kedvező magán és állami pénzügyi állapotot nem lehet kurtán törvény által decretálni, hanem azt az állam lakosságának saját életrevalósága, üzleti leleményessége és vállalkozó szellemeáltakell kivivői, kinevelni és felfokozni. Például azért s az által, hogy egy 30—50 millió töke vagyonnal biró jegybankot létrehozunk : Magyarországon a magyar pénzügy önállóságát és függetlenségét soha sem fogjuk kivívni, megteremteni, kifejleszteni, és erőssé s hatalmassá felnevelni tudni, annál inkább, mert azon 30—50 millió bankalapot is, nem a maguk zsebéből hiszszllk és tervezzük összekerithetDi. A pénzügy kedvező, vagy kedvezőtlen állapotának tehát leg- bb és első rendű tényezője nem egy korlátolt jegybank létesítése, (hiszen ez 1815 óta van Ausztriában,azért még sem független pénzügye,) ham in. 1- ör az állam pénzügyeinek minél helyesebb elvek szerinti rendezése, fejlesztése és kezelése; 2- or a lakosság zömének minél batalmasb szorgalma, n.unka- és vagvon-tzeizési képessége. A bankok legfeljebb olyan segédeszközök, melyék gyámolitó módokat szolgáltatnak : egy felöl az államnak, más felől az iparos és üzleti világnak a végett és arra hogy az államháztartási és a magán vagyonszerzési műveleteket minél könnyebben, előnyösebben és kedvezőbb berendezéssel lehessen tervezni, vezetni, megcsinálni és fejleszteni, vagy pedig hogy a szorultság esetében,az üzleti és termelési conjiiíicturák kedvezőién s nyomasztó viszonyai közepeit, a gvámo- litás és kisegi és eszközeiül alkalmaztassanak. Fájdalommal kell beismerni: hogy a magyar pénzügy önállósága és függetlensége kivivhatásához épen a két tulajdonképi valódi fötőnyezö hiányzik, t. i. A kedvező és virágzó állami pénzügyi helyzet, s jóllét, az a brillant állapotban lévő államháztartás ; tís hiányzik még a jó állam-háztartás és az áilam lakosságának magasfoku vagyonszerzési képessége, létesítvén és tudván folytonosan kiilebb terjedöleg fen- tartani az önálló állami s magán pénzügyet. Fájdalom, azon az életfeltételt képező két legfőbb tényező nálunk magyaroknál, nagyon, nagyon hiányzik ez ideig. Ismetelve hangsúlyozzuk tehát, miként az önálló pénzügynek legelső s múlhatatlan feltétele a tőke-bőség, ami által lehetséges legyen az, hogy a pénz nálunk ne legyen drágább, mint a legközelebbi szomszédban, és rendes viszonyok közt mindig kapható legyen itthon annyit olcsó töke, amennyit az üzleti élet szüksége1. Ez okon a pénz- és bank ügy rendezése körül minél kevesebbet kockáztató ovatottsággal és ábrándozás és tulhajtás nélküli nyilteszüSéggel kelt eljárni, hogy ekként sokat ne rontsunk és kiszámíthatatlanul sokat ne kockáztassunk. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. martius 16-án Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésének lefolyása. „Az országos képviselők választása, minden alkotmányos államnak legelső feladata, s mint ilyen az annak keresztit! vitele s felügyeletére törvényszerűen hivatott testttlet, kétségtelenül, az állami közigazgatás közvetítésével megbízottnak tekintendő, miután pedig, — mint, minden egyéb az állami közigazgatást közvetítő eljárás — a képviselő választás is némi kiadással van egybekapcsolva, mert költség nélkül sem helyiséget, sem választási eszközöket, sem végre világítási, fűtési és szállítási szereket előállítani nem lehet, ennélfogva a szükségkép felmerülő költségek, feltétlenül az államkincstár által viselendők, mert már maga a választási tény függetlensége iránti törekvés,kell hogy tanácsolja ily alkalommal egyesek, vagy testületek áldozat készségét igénybe nem venni, hanem a felmerülő költségeket, még- a netalán meglevő törvény hatósági vagyon mellőzésével közvetlen és kizárólag az államkincstárból fedezni. Ezen szempontból kiindulva, kerestük meg ismételve a ni. k. belügyministert, hogy azé címen felmerült költségek fedezésére alapot rendeljen ki, s miután ismételt, leirataiban s utoljára 1873 évi 16412 sz. rendeletében kijelenté, miszerint a képviselő-választási
