Eger - hetilap, 1872

1872-11-21 / 47. szám

372 közelednek a nélkül, hogy valaki arra is gondolna, hogy mily kiet­lenek lesznek e helyek ezen fasorok nélkül s közbe-ültetés által oda törekednének, hogy a vén fák kihalását erőteljes fiatalok váltanák föl, de mi úgy látszik nem sokat törődünk azzal, hogy századdal ezelőtt még volt kar és akarat, mely az utódok kényelmére és hasz­nára előrelátókig iatézkedett, mert mi még azt sem akarjuk ápolni, mi a jövőről gondoskodó atyákról ránk maradt, sőt lanyhaságunk azt is kiveszni hagyja, mit öröklénk. Tereink szemetesek,utcáink sárosak és roudák, itt-ott gyéren ké­szült kövezetünk romlandóban, fáink kiveszendőben s ezekkel polgári characterünk is megrovandóban van. A vasút ide-jötte városunknak szemlátomást gyarapodó élénkséget kölcsönöz. Megkönuyittetvéu ezál­tal az ide juthatás,módunkban van, sőt kötelességünkben is áll mindent elkövetni, hogy termékeink s cikkeink jó minősége által városunkkere- setté, iparunk s kereskedelmünk virágzóvá legyen. Mennyire célszerű volna tehát ha az ide érkezők, nyakig sáros, özönvíz előtti kövezetti s eldisz:elenitett utcák s térek helyett, alkalmas ülő-helyiségekkel ellátott, iiditö fasoros sétányokat lelhetnének. Ezáltal mind városunk dísze emelkednék, mind egészségügyi, mind kényelmi és szépészeti tekintetben legohajtottabb igényeinknek egyike volna elérve. Mig más városok, teszem : Győr, Kassa, Fehérvár, Debrecen és Nagy-Várad stb. polgárai mindent elkövetnek, hogy városaik rend és tisztaság tekintetében egymást fölülmúlják, addig az emlittettekkel egy rangban álló Eger polgárzata nemcsak nem törekszik sajátját tisztán tartani, sőt azoknak gazos vásárterekké alacsonyitását is eltű­ri. Ajánlatos volna e tekintetben a fa-vásárt a sertés-vásárral alkal­masabb helyre tenni s e célra nem a város központját fel­használni. Telhető erőnkkel igyekezzünk tehát városunk emelésén, elkö­vetvén e részben mindent, mi azt a müveit városok színvonalára emelheti. Különben minthogy az egész részekből áll, az egész tisztá­zása és rendezése is csakúgy lehetséges, ha az alkatrészek jóakarata is oda hat, miszerint kezetfogva ^kölcsönösen buzdúl a cél kivitelére nem tévesztvén szem elöl azt, hogy valamely város polgárzata qua- lificaíiojánaklegerősebb nyilatkozata annak rendezettsége és tiszta­sága, mivel nem ritkán az alaki külsőről a szellemire is következte­tést vonhatunk. Az utcák a városok arcvonásai. 2X2=4. Megyei élet. (Folytatás.) Olvastatott az alispáni jelentés 2-ik pontjában említett, Bakos Mihály és társai hatvani lakosok panasza s az illető szolgabiró je­lentése folytán Rozmaring Mihály hatvani biró s Homonnay Szi lárd A vágy-teremteui, szerezni és élvezni, mi Bécset elragadta, a küszöbön álló világtárlat által, hihetetlen lázzá fokozódott. Jól jegyzi meg egy bécsi lap,’hogy ha „Le Sage* repülő ördöge most a házak födelét leemelné, mily különös színjátékot nyújthatna nekünk. Mennyi terv nem sztilemlik most naponkint, sőt óránkint. - Mindenki a legnagyobb hasznot akarja húzni a rövid időből, mig Bées az iparvilág központja lesz; mindenki gazdag, hires, kitün­tetett akar lenni; mindenki kincsről, érdemrendről, nemesi diplo­máról álmodik. Nem is hasonlítható, hogy mennyivel nagyobb itt a rangkórság, mint nálunk. Ha itt valaki Isten kegyelméből nemes­nek. vagy lovagnak született, el nem hagyná titulusát a világ min­den kincséért sem. Milliomosok, kiknek három-négy palotájuk van a Ringen, ezreket áldoznak egy kis érdemrendecske megnyeréséért. Van itt egy üzlet, mi csak folyamodások gyártásával foglalkozik, mik a leggyönyörűbb kalligraf írással és aquarellekkel diszitvék. Ez üzletet személyesen megtekintettem ; minden a legpazarabb ki­állítással van itt. Ez üzlet feje dr. Edler von Déváid, és még vagy három rőfös titulus ; ki harminckét titkárt tart. Egy-egy folyamo­dás kiállításáért ezer, kétezer forintot, de sőt többet is fizetnek itt. A nagy hajtóvadászat, — mi pénz- és rang után a jövő tavasz- szai fog megindulni, — kürtjei már megszólaltak. Minden a világ­tárlatért történik most; úgy látszik, mintha Bécsnek nem is volna semmi más célja, mint a világkiállítás. Ha most Becsből kirándulunk, Paris körű tárolásánál képzel­hetjük magunkat ; mindenütt pnskaropogástól hangzik a környék. Különösen a felsőbb körökben a vadászat most az egyetlen társal­gási théma. A rákosi vidám róka-hajszák nagyon érdeklik Bées főurait ; s kik ezelőtt legföljebb a wágrámi nyúlvadászatokról, vagy a cseh fácán-pusztitásokról cseveglek, most azon helyre fordítják szemöket, mirulelegikus költőnk dalolta, hogy : ugyauotlani jegyző ellen eszközlött vizsgálatról fölvett je gyzőkönyv s annak alapján a t. főügyész által beterjesztett véleménye» jelentés. A felolvasott iratok nyomáu, a t. főügyész véieményes jelen­tésében kifejtett indokoknál fogva, Rozmaring Mihály Hatvan mező város bírája ellen tisztikereset rendeltetik el s ez idő tartamára hi­vatalától felfüggesztetik, — Homonnay Szilárd jegyző ellen pedig a további eljárás abban hagyatik. Miről a t. főügyész az összes iratok kiadása mellett s hason­lókép Kaszap Bertalan szolgabiró is további eljárás végett értesittetnek. Olvastatott az alispáni jelentés 2-ik pontja alatt említett, a központi választmánynak felhívása folytán az alispán által 3788/a. 87s sz. a. elrendelt s Kaszap Bertalan szolgabiró által GyöDgyös-Tar jánban eszközlött vizsgálatról fölvett jegyzőkönyv s annak alapján a t. főügyész által bemutatott véieményes jelentés. Mielőtt a t. főügyész véieményes jelentésében a gyöngyösi kir. ügyész eljárására vonatkozólag indokolva javaslóit fölirét a m. k. igazságügyministerhez fölterjesztetuék, szükségesnek látja a bizott­ság, hogy a t. főügyész által szintén javaslatba hozott pótvizsgálat rendeltessék el, minthogy a tanúvallomásokból az tűnik ki, hogy az elfogott és megvasalt polgárok megyei közegek (pandúrok) által Uldöztettek, fogattak el s vasaltattak meg, mely tényállás tekinte­tében a vizsgálat hiányos. E hiány pótlása, illetőleg annak kiderítése végett: kinek uta­sítása s felhatalmazása folytán eszközöltetett ez eljárás? a járási csendbiztos és pandurai kihallgatandók. Mely kihallgatások, illetőleg pótvizsgálat eszközlésével, az összes iratok visszadása mellett, Kaszap Bertalan szolgabiró bizatik meg, elváratván, mielőbbi hivatalos jelentése. Az alispáni jelentés 4. pontjában föltett azon kérdésre: hogy a képviselő választásokhoz beszerzett szavaz ási eszközök megtar­tassanak é, vagy pedig elárvereztessenek ? Kimondatik, hogy azok különbség nélkül mind árvereztesse- nek el, mert megöriztetésök, mint a tapasztalás mutatta, nem esz­közölhető oly módon, hogy értékökben ne csökkenjenek ; s az ár­verezésből bejövendő összegek ugyanazon pénztárnak, melyből e célra a pénz eiőlegeztetett, visszaadatni rendeltetnek. ®Miről az alispán tudomás és alkalmazkodás végett értesittetik. Az alispáni jelentés 5. pontjában föltett azon kérdésre : hogy vájjon jövőre a költségelőirányzat — s illetőleg a zárszámadás — egész terjedelmében, mellékleteivel együtt, kinyomattassék, s kéz- besittessék-e a bizottsági tagoknak ? vagy csak a pénzügyi szak­osztály arra vonatkozó véieményes jelentése? „Rákos, Rákos ! hová lettél, Szép hiredböl be ki estél!" A rákosi szép napokból Andrássynknak is kijut a magáé; mióta hős tábornokunkat és furfangos diplomatánkat kedves pari­pája és a még furfangosabb róka úgy megtréfálták, hogy a rákosi homokban maradt zsinóros fotográfiája, — a bécsiek nem tudnak kifogyni csipös érgyártásukból. Hja! a bécsiek nagyon szeretika magyarokat — kikarrlkirozni ! A teheráni követség, mihez sok ifjú tiszt és diplomata önkén­tesen csatlakozott, már elhagyta Bécset és reményű, hogy karácson táján eléri hosszú és fáradságos utjának célját. Az elfogadásukra Perzsiában rendezendő ünnepélynek lesz egy pontja, mi bennünket, magyarokat igen kellemesen érinthet ; a perzsa kormány ugyanis kérelmet intézett az itteni kiiliigyministeriumhoz, hogy a Radetzky es Rákóczy indulót megküldeni szíveskedjék, mit a nevezett minis- terium a legnagyobb készséggel teljesített. így tehát a megérke­zendő diplomatákat hazánk legnépszerűbb indulójával fogják fogad­ni Perzsia fiai. Bécsben ugyan már megáradt a hangverseny-ár, de azért ma­gyar zenét elvétve se haliunk. Strauss és a sok katona-banda tán még hírből sem ismeri a magyar zenét ; de hisz minek is, mikor egész Bécsben alig akad negyven-ötven ezer matryar, kik az igaz, hogy mind a miveit osztályból valók, de kik szinte beérhetik a „Höcber és tiefer Péter“-féle zenefércelményekkel. Igaz, hogy ha mi hasonló eljárást követnénk Pesten a németekkel szemben, az egész világ sem fogná be a bécsi sajtó kofa-száját. De mikor es giebt nur eine Kaiserstadt — és az Bécs! hát Berlin? De a költő megírhatta és a bécsi nép hiheti, mert pictoribua atque .... pardonnez, pardonnez! már bevégeztem levelemet. Erdélyi Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom