Eger - hetilap, 1872

1872-08-22 / 34. szám

268 hozzon. A fölolvasott miniszteri leirat az összes iratok kíséretében beható tárgyalás és véleményadás végett a Il-ik szakosztálynak kia­datni határoztatik. Fölolvastatott Plank Anna néhai Pavlyák János volt hatvan­külvárosi nyugalmazott tanító özvegyének kérvénye, melyben magát férjé által élvezett nyugdíjban részesittetni kéri. Tekintve azon körülményt hogy folyamodónő elhunyt férje külvárosi tanítói minőségben 35 éven át folytonosan működött, ennél­fogva a férje által élvezett 210 ft készpénz és 12 pozsonyi mérő két- szer-buza fele része vagy is 105 í't. készpénz és 6 pozsonyi mérő két- szer-buza évi nyugdijképen folyamodónö részére megszavaztatik, s folyóvá tételével a községi tanács megbizatik. Az 184%-ik évi volt egri nemzetőrök részéről, f. év és hó 15 én, az elől jelzett években nemzetöri célokra összeadott pénzösszeg hová for­dítása tárgyában tanácskozmány tartatván ez alkalommal Lefevre Antal városi tanácsos, mint ez alkalommal helyettesített polgármester, előadá : miként Eger városa képviselő testületé múlt 1871-ik évi September hó 14-röl kelt végzésével elhatározta, hogy az 1848/9-ik évben nemzetöri célokra összeadott, s jelenleg a heves-me­gyei takarékpénztárban kezelt pénz-összeg hová fordítása iránti intézkedestétel végett az 1848/9-ik évi volt nemzetőrök, mint ezen pénz-összeg fölötti intézkedésre kizárólag jogosítottak, egy közta- nácskozmányra összehivattassanak, az összehívás foganatosításával a polgármesteri hivatal bízatván meg ; ennél fogva a szép számmal megjelent tagokat üdvözölve a tanácskozmányt megnyitottnak nyil­vánítja, s egyszersmind fölkéri, miként a tanácskozmány vezetésére egy elnököt és jegyzőt választani méltóztassanak. Minek folytán elnökül Csiky Sándor, mint 184%-ik évi volt nernze őri ezredes, jegyzőül pedig Dusárdy József városi főjegyző egy­hangúlag megválasztattak. Ezt követve elnöklő Csiky Sándor a benne helyezett bizalmat megköszönve előterjesztő, miként 184%-ik évben nemzetöri célokra illetőleg azon időbeli nemzetörök felfegyverzésére magánosak általi adakozás utján 1200 pengő forint gyűlt össze, mely összeg a közbe- jöti szomorú emlékű viszonyok miatt, a kitűzött célra többé fölhasz­nálható nem lévén, megőrzés végett a hevesmegyei takarékpénztárba helyeztetett, hol is folytonosan gyümölcsözvén, jelenleg már mintegy 4000 forint tökét képvisel; a midőn ezen körülményt bejelenti, egy­szersmind elérkezettnek látja az időt arra nézve, hogy ezen összeg hováforditása iránt rendelkezés tétessék, és miután erre hivatottnak egyedül az 1848/9-ik évi nemzetőrök életben levő tagjait tudja és is­meri: a megjelent bajtársakat ez érdembeni intézkedéstételre fölhív­ja; — minek folytán határoztatott: Tekintve azon körülményt, hogy az 184%-iki években nemzetőri célokra adakozás utján begyült 1200 forint, mely takarékpénztári kezelés következtében jelenleg már mintegy 4000 forintra szaporodott, eredeti céljára ez idő szerint már fölnem használható ; figyelemmel azonban arra, hogy kérdéses összeg felett magas rendeltetéséhez méltó intézkedés tétessék, e köz- tanácskozmány egyhangúlag elhatározta ezen összeget az Eger váro­sában létesítendő dologház alaptőkéjének szaporítására fordítani, s kezelésével a városi tanácsot megbízni, oly utasítással, hogy ezen összeg „mint az 1848/9-ik évi nemzetöri alapítvány*' rendes számadás mellett kezeltessék, s kamatai kizárólag a kitűzött célra, vagyis a létesítendő dologház költségei fedezésére forditassanak. — 'Utasittat- ván ez úttal nevezett városi tanács, hogy a mennyiben kérdéses ösz- szegről szóló, s köztudomás szerint eltéveledett takarékpénztári köny­vecske megsemmisítése iránti intézkedések meg téve nem volnának, a kellő lépéseket azonnal tegye meg. Végül jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Alevy Mihály, Csiky Sándor, Fülöp József volt 184%-iki nemzetőrök, és Dusárdy József jegyző bízattak meg. Felhívás Eger város összes iparosaihoz. Miután az uj ipartörvény az eddigelé fenállott, igen sok tekintet­ben tarthatlan, és az uj korszellemmel szemben elavult céhrendszert eltörli, s ennek kasztszerü korlátái helyett iparszabadságot állít : mig egyrészt a régibb társulásmódot megszünteti, addig annál sokkal szabadelvűbb, célirányosabb szövetkezésre hiv föl bennünket, ipa­rosokat. Ugv hiszem tehát, hogy közohaju eszmét pendítek meg, midőn az önök becses figyelmét kikérve, egy helyben alakítandó általános iparegyesület létesítésére hivom föl, annak az alakitó gyűlésen bő­vebb megvitatásra és részletes kidolgozásra szám alapszabály-terve­zetét a következőkben bemutatván : A társulat neve : „Egri általános iparegyesület,“ székhelye Eger, rendes tagjává lehet minden becsületes, bármely iparágat ta­nult egyén nem- és vallásra való tekintet nélkül. Céljá a helyi kéz­műipar és kereskedés célirányos fejlesztése és emelése. Mi végből : Iparversenyeket rendez és a kitünőbb készítményeket erszé­nyéhez képest jutalmazza. Ipar-raktárt nyit, melybe minden tagtárs beadnatja eladás vé­gett készítményeit, miért bizonyos megállapított százalékot fizet — eladás esetén — az egyesület pénztárába. Minden taggá avatkozott társ egyszersmind köteleztetik lega­lább egy önsegélyző-egyleti részvény-könyvecske megvételére; az öns. egylet újból alakítása alkalmával pedig — mi 3 év múlva törté­nik — minden egyes családtagja számára ily könyvecskét vásárolni.*) Az ipar- és kereskedésre vonatkozó lapokat és folyóiratokat járat, célirányos könyvtárt rendez be, olvasó termet nyit; tért és al­kalmat nyújt felolvasásokra, vitatkozásokra, és eszközölni fogja, hogy netalán járatlan tagjai az irás- olvasás-, számolás, könyvelés- s efé- lékben oktattassanak, mely utóbbiért mérsékelt havidijat fizetnek. Az egyesület gondját képezné a vándor-segédek- és tanoncok- nak — szükség esetén — szállás- s egyebekeli ellátása. A helybeli „Irgalmas Rend‘*-deí szerződésre lép, miszerint a szegényebb sorsú tagtársak kórházokban — betegség esetén — ápo­lást s gyógyítást nyerjenek. A tagoknak zálogbiztositék vagy jótállók mellett telhetőleg pénzkölcsönt ád csekély kamat mellett. A szükségbe jutott tagtársakat tehetsége szerint segélyezi, mely segélyt azonban az illetők sorsuk javultával kamatostul vissza tartoz­nak fizetni. A munkaképtelen és elaggott tagtársakat nyugdíjjal látja el, melynek nagysága és tartama a pénztár állásától függ. Végre köréből minden politikai vitát avagy tüntetést határozot­tan kizárottnak nyilvánít. Eger, 1872. augusztus 18-án. Bucher József. Gyöngyösi dolgok. Gyöngyös, aug. 12. 1872. — Föispáni látogatás. — Még egyszer a bazár. — Képviseleti gyűlés. — Dal­estély és a megszűnt ködobálás. — Kubinyi Rudolf főispán ur törvényhatósági hivatalos körútját Gyöngyös városával kezdő meg. Aug. 4-én érkezett ide. A vasútnál egy küldöttség élén a város polgármestere által üdvözöltetett. „Ez üdvözlet — mint szónok kiemelé — ezúttal lényegesen többet jelent a magas vagy szeretett vendég szokásos üdvözlésénél. Ugyanis: politikai súrlódások miatt annyit hányatott megyénkben e hivatalos körút már az állandósítás kezdetét, a közigazgatásnak kellő medrébe való helyezkedé­sét jelenti egyrészt, és a főispán ur tevékenysé­gének irányát jelezi másrészt. És mind e körülmények is különösen fokozzák az elfogadás örömét. “ A városháznál az ösz- szes képviselő-testület fogadta ö méltóságát, hol a kölcsönös bemuta­tások történtek. Délután 4 órakor az összes tisztikar jelenlétében tartotta hiva­talos szemléjét — a hivatalok felett, elkezdve a város birtokait áb­rázoló térképeken, egészen a napi iktatókönyvekig. Meglátogatta a város leégett részét és a nyilvános közkórházat, melynek ismeretes rendezett volta és tisztasága mellett, különösen az illető föurnak azon jelentése hatott reá kellemesen, hogy az itt gyógykezelt betegek közt a halálozás nem haladja a 6%-et. Másnap reggel a főispán Hatvanba ment. A bazár tiszta jövedelme, illetőleg utánvételekkel való teljes eredménye 1170 frt. S e szerint nagy örömünkre jóval halad­ja az általunk látásból praeliminált összeget, mégis a közönségre vo­natkozott megjegyzéseinket ezúttal is fentartjuk. Különösen a város leégett részének rendezése ügyében aug. 7. képviseleti gyűlés tartatott. Először lévén szerencsém az uj képviseleti-testülethez, szívesen szóllottam volna némelyeket phisiognomiájára vonatkozólag, hahogy már a múltból elmaradt, s most újból is felhalmozódott egyéb köz­lendők nem vennék úgy is talán már túlságosan igénybe e lapok ha­sábjait. Azért röviden csak annyit jegyzek itt meg, hogy e testület mostani compositiójában tagadhatlanul sok értelmiséggel bir ; — de a *) Az e pont alatt érintett terv mindenesetre igen célszerű intézkedés lenne. Vegyük fel. pl., hogy egy ily könyvecske is 10 év lefolyta alatt 63 ft., 10 pedig 630 ftot tenne minden kamat nélkül : ezzel bizonyosan kitenné az 1000-et ; s ily esetben, ha az egyesület csak 100 tagot számlál is, 100,000 frttal rendelkezendnék. Mily társas vállalatot lehetne már ezzel is kezdeni ? !

Next

/
Oldalképek
Tartalom