Eger - hetilap, 1872
1872-03-21 / 12. szám
90 hogy az érdekeltekkel eredményről vett tanácsokat nyilván közöljünk; ők olvasnak, hogy tanuljanak birtokuk célszerűbb kezeléséből minél több hasznot huzni, más részről bizonyos, hogy szőlőtermelésünk hat- hathatós lendületet csak az értelmesb és vagyonosb középosztálytól várhat. A dolog természete hozza ezt magával. A nagy birtokos áta- lában kicsinyli a szőlőt, s mindazt a mi ahhoz kapcsolatos. A kapás vagy paraszt birtokos ellenben értelmiség tekintetében ma még sokkal hátrább áll, semhogy attól valami átgondolt haladást várni lehetne. Hogy ezen állítás helyes, mutatja a tapasztalás. A csekély birtoku urak komolyan veszik a szőlőt, holott nagybirtokosaink — csekély kivétellel — vagy teljesen elhanyagolják azt, vagy pedig, a mi szintén igen gyakran észlelhető, oly nyűgnek és tehernek tekintik, hogy attól minden áron szabadulni törekszenek. Vannak egyes kivételek, például emlegetik gr. Zichy Ferencet és Ranolder János veszprémi püspök urat, kik dacára annak, hogy nagy birtokok felett rendelkeznek, mégis a szölö- mivelés terén is dicséretes eszközléseket tesznek ; ezek és mások azonban, mint kivételek, csak a felhozott állítmányt erősítik. Zöme a culturalis eszközléseknek szölömivelésünk terén a hazai középosztály keretében fekszik. Minden valóban gyökeres és átgondolt haladás csakis ezen osztálytól fog kikerülni ezentúl is, mint eddig történt, és ez természetes. Ezen osztálynál — anyagi állapotánál fogva — megvan az érdeklődés kellő mértékben; meg továbbá a kellő értelemmel párosult anyagi képesség is. Tőle várhatni tehát leginkább bőriparunk fejlesztését szőlőben és pincében egyaránt. A tavaszi szőlő-munkák elsőjét, a nyitást illetőleg némelyek ezen szabályt akarnák fölállítani : ideje a nyitásnak akkor van, ha már az időjárásból Ítélve, nagy hidegtől félni nem lehet, ha már az alma- s barack-fák virágzásra fejlődtek, s ha már a szölővesszö nedvessége kezd ugyan fölfelé indulni, de még a működés nem erős, a bimbók (szemek) nem kezdenek dülledni. (Folyt, köv.) Párvy A. Megyei élet. (Folytatás). Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya a szolgabi- rák által használandó hivatalos pecsétre nézve véleményes jelentését beterjeszti. Az 1871. XLII. t. c. 61. §-a szerint a pecsét a megye címerével s e körirattal lesz ellátandó : „Heves-Szolnok megye (következik az illető járás neve, amint az a megyének szbirói járásokra osztásáról szóló szabályrendeletben foglaltatik, példáúl) felső tar- najárási s zo 1 g a b i r á j a.“ Ezen pecsétnek a most jelzett módon való elkészítésével s a szolgabirák közti kiosztásával az alispán bizatik meg, mely végből e határozat számára, tudomás s alkalmazkodás végett, kiadatik. Az állandó választmány közigazgatási osztálya a katonaságnak nyári elszállásolására vonatkozó véleményes jelentését bemutatja. A szakosztály javalló véleményével beterjesztett azon alispáni tervezet, mely szerint a Hevesen és Erdőtelken elhelyezett szakaszok Kápolnára, Tófaluba és Kompoltra —, a Gy.-Halásziban elhelyezett katonaság fele Gyöngyös városába — sa Gyöngyös városában — sa F.-Abonyban, Besenyőn és Dormándon elhelyezettek Horthra és Csányra tétessenek át a nyári idényre, — annak kijelentése mellett, hogy átmeneti hely Kápolna helyett ezentúl Kaál legyen, — helyeslő tudomásul vétetik s erről az alispán jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya az árva- széknek általa átvizsgált ügyrendtartási szabályait helyeseknek találván, jóváhagyatni s az árvaszéknek alkalmazkodás végett kiadatni javasolja.-4 T A R C A. IA lázbeteg.*) Oh, mint szeretlek, forró testi láz! Te véremből egy Yezuvot csinálsz ; Te a szív és lélek szent harca vagy : Zajongva forr tüzgránátod — az agy. Bengali csóva gyűl az ég ivén S bíbort lövel, miként az égi fény. Minő világos, im, a láthatár! Az 01 v á r o s, öt érzék lángban áll... Mily izgalom, sustorgó zaj belül ! És Lóth családja futva menekül... És hull a kén ... csepeg a veríték, Csodát terem körültem a vidék. Szent látomás órája ez nekem : Keresztüllátok minden föliegen. Benépesül a puszta levegő, Minden parány világot hoz elő. És lábamnál száz üstökös forog, Gehennákat, mennyeket alkotok. Titok? Mi az ? Vaksors, élet talán?! Herculesnek mindez gyermektalány. Nem, nem titok semmi a láz előtt, Mely izzóvá delejzi a velőt. Jelent, jövőt ... mindent látok, tudok : Értelmezem Hornért s a Thalmudot. Ez a gyönyör, ez a walhalla-éd, Hol mindenen tündérek csókja ég ! Hol vértanuk verik a citherát, A homlokon verejték és — cserág. Csatára föl ! Riad a menny dala, Pallost emel a boszú angyala. ... Ab, testi láz ! Gyötörj, amint lehet : Utálom én a csöndes életet. Mit ér az éj, ha villám nem ropog? Hadd verjenek szümben a Cyklopok ! Babyloni kemencét gyújts fölém, Jehovát úgy mindig dicsérem én! Répássy Jánosi Lehetséges-e valamely üstökösnek összeütközése a földdel, s mik volnának ezen eseménynek következményei ? megfejtve Dr. Albert Ferenc egri csillagásztól. A hírlapok nemrég felriasztó tudósitást hoztak egy üstökösről, mely állítólag a folyó évi augusztus 12-én oly közel jönne a földhöz, hogy azt először is tikkasztó kiállhatlan hőséggel árasztaná el, későbben pedig, futása folytában, magát laktestünk létét is veszélyeztetné, s hogy e nyugtalanító hír annál hihetőbb színben tűnjék fel, a jövendölést a derék genfi csillagász, Plantamour szájába adták. A dolog oly feltűnést okozott, hogy Ön, kedves barátom szerkesztő úr ! indíttatva érzé magát engem becses lapjában forruaszerint interpellálni, azt kérdvén tőlem, hogy mit tartok én e dologról? Sok más elbalaszthatlan teendőkkel túlhalmozva, nem felelhettem azonnal baráti felszólítására; de nem is tartottam szükségesnek sietni a felelettel, mert a kérdéses tudósításon a hírlapi kacsa természetét azonnal felismervén, mindjárt meg voltam győződve, miszerint Plantamour, a jeles szakférfiú ilyesmit nem mondhatott, hanem hogy valamely tudósító, ismervén a t. olvasó közönség egy részének vágyát hatásos és feltűnő hírek iránt, a koholt hírnek lehetségét azzal iparkodott fokozni, hogy nem átallott jeles, és európaszerte ismert szakférfiú nevével visszaélni. Sőt azon sejtelem is támadt lelkemben, hogy valamely könnyelmű irkász, örvendvén azon, ha a szegény nép lelki nyugalma félelem által megzavartatik, és meg nem elégedvén azon sok aggasztó eseménynyel, mely korunkban vajmi gyakran úgy a politikai, mint a társadalmi téren elöfordúlt, csak hogy embertársait nyugtalanítsa, félelembe, aggályba ejtse. Plantamour iránti meggyőződésem csakhamar igazolva lön, mert ö nyilvánosan kelt ki a, szájába adott jövendölés ellen, melyet ö csak a hírlapokból tudott meg. A másik sejtelmet illetőleg pedig ezer örömest győzetném meg magamat arról, hogy az tévedésen alapszik. Ha mindamellett most mégis megragadom a tollat, hogy inter- pellatiójára feleljek, azt azért teszem, mert nem tartom fölöslegesnek oly kérdéssel foglalkozni, mely minden esetre nagy érdekkel bír, s azt azok számára megfejteni, kik sem kellő alkalom, sem szükséges idővel nem rendelkezhetnek, e kérdésről önállólag határozni, vagy erről a szakmunkákban felvilágosítás után kutatni. Hála a csillagászat messzire haladott kifejlésének, minden e*) Mutatvány tehetséges ifjú költőnk sajtó alá rendezett müveiből.
