Eger - hetilap, 1872
1872-06-20 / 25. szám
196 törte ama sejtelem, hogy hát ha Csiky megbukik, mi lesz ö belőle Sanyi bácsi nélkül, midőn már „Estánt" is elvesztette ! .... Még egyet, annak illustrálására, mily türelmes és nemes szivü a mi ellenzékünk, mely örökké a jobb párt terrorizáló, jogfosztó eljárása fölött jajgatózik. . . . Valami Kubik András nevű, mint mondják, hevesmegyei főmérnök, az öreg Bojtost, ismert egri utmestert, ki a megyét több mint egy évtizede, ritka hűség- s becsületességgel szolgálja, ki előbbi főnökeinek elismerése szerint, egyike a legtevékenyebb szorgalmasabb s értélmesebb utmesterek- nek, csupán azért, mert Bojtos a jelen képviselő-választás alkalmából jobbpárti jelvényt tűzött ki, állomásából elűzte, miáltal e becsületben megőszült embert és számos tagból álló családját kenyerétől fosztotta meg. Midőn megjegyezzük, hogy ily közmegvetést érdemlő lelketlen eljárás csak oly embertől kerülhetett ki, a ki magát a Bachrendszer alatt „császári válalkozónak" címezte, ma meg a Kossuth- Csiky forradalmi pártnak legtarajosabb vitéze, — megyei közigazgatásunk vezértisztviselőjének nemes lelke- s igazságszeretetében bízunk, hogy ily ocsmány basáskodást a megye hü és hasznos szolgái ellenében nem fog tűrni. Sincerus. Gyöngyösi dolgok. Jun. 17. 1872. A helybeli törvényszék fenyitö osztálya f. hó 14-én mondott ítéletet Földváry Kálmán, mint a „Gyöngyös4' szerkesztőjének ca- susa felett. Állott pedig az a következőkben. Földváry K. itt egy lapot indított, mely bevallott programmja, de cime szerint is csak „vegyes tartalmú" és igy nem politikai heti lap leendett. E szerint az illető cautiót sem tette le. — A lap mindazonáltal, hol con amore, hol meg — épen erősebb szenvedéllyel politizált. A kir. alügyész e miatt az 1848-ki sajtó törvény III. feje zetének alapján ellene vádat emelt. A pör jun. 6-ára letárgyaltatott, s a kir. alügyész vádlottat említett törvény III. f. 31. §. szerint egy évi fogság és 500 ft birságban kérte elmarasztalni. Vádlott ekkor halasztást kért, különösen azon okon, hogy védelmére egy ügyvédet állíthasson. A végtárgyalás jun. 14-ére tűzetett. Megjelent vádlott és ügyvéde Rády Endre. A tárgyalás nyilvános és közönség által teljesen megtelt teremben ment végbe. Rády ügyes és terjedelmes védbeszédet tartott, melyben mindenekelőtt a kérdéses vétséget — sajtó utján elkövetett lévén — mint esküdtszék elé tartozót nézi, s igy a törvszéket illetéktelen bíróságnak állítja. Azután — magyarázza, mi a politika ? Vádlott önvallomásában maga beösmeri, hogy az első 3 számban politizált — ezt Rády igyekszik menteni azzal, hogy a cautio — szerinte 2 hónap alatt bármikor letehető lévén — ezen időközben jója volt politizálni — ez által mégis akarván tudni, azon esetre, ha a lap politikai lenne, mennyi előfizetőre számíthatna. És miután csak 320 előfizető jelentkezett, s azért a nagy cautio letétele érdemesnek nem találtatott — ekkor a lap a politikai térről visszalépett. És igy első 3 száma nem esnék imputatio alá, törvénysértés szempontjából. Miután azonban még a 15 szám is vádoltatik e pontban, a többi minden számra igyekszik kimutatni, hogy az, mi benne foglaltatik, mind nem politika. És igy védencét fölmentetni kéri. Megjegyzendő, hogy Rády ur védbeszédét olvasta és az alatt ült. Beszédére Ficere Sándor, kir. alügyész fölállva és — természetesen scriptum nélkül — minden szép tactussal és talpraesetten felelt, még egy viszon válasz után a törvszék visszavonul és egy óra múlva, következő Ítélet lett kihirdetve. Az illetékesség az 1848. törv. III. f. 31. §. értelmében megálla- pittatik. Földváry Kálmán a „Gyöngyös" felelős szerkesztője két hónapi, napját 5 fttal megváltható fogságra Ítéltetik. Ezen Ítéletet, lapja legközelebbi számában, hivatolt törv. szerint, 100 ft birság terhe alatt — közzé tenni tartozik. Ha a fogságot választja, 3 nap alatt szerkesztőt köteles bejelenteni, kinek neve alatt a lap megjelenni fog. Földváry a fizetést választotta — és e szerint a „Gyöngyös" háboritlanul folytathatja tovább pályáját. Folyó jun. 15. Pulszky Ferenc ismét választói körébe jött. Györkön kiszállván a vasútról, Kovách László vendége volt, honnan délután 5 óra tájon, mintegy 20—25 eléje ments választókkal, zászlókkal megrakott kocsi kíséretében elindulva — egész csendben s csak véletlenül az utcákon levő Deákpárti választók által éljenez- tetve, 6 órakor érkezett meg Gyöngyösre. Másnap d. e. 11. órakor volt a Deákpártnak nagy gyűlése, melyen Pulszky Ferenc is megjelenvén, miután a választók nagy tömegét a vaskorona termei be nem fogadhatták — ezek a tágas udvart foglalták el; és Pulszky az erkélyről egy — ösmeretekkel, alapossággal teljes népszerű és azt mondhatni társalgó beszédet mondott hozzájok, melyben, egyoldalról, mint az 1867-diki kiegyezés és ennek folytán a fejedelem és nemzet között létrejött bizalom gyümölcseit, más oldalról mint a kormány folytonos munkálkodásának áldásos eredményeit mutatta fel a legközelebbi kpt hét történetét: a ludovica akadémia nemzeti rendeltetésének való visszaadását, a kolosvári egyetem okt. 1-én történendő megnyitását, a határőrvidék teljes polgárosítását. Elmondá a ludovicaeum történetét, keletkezésének adatait, nem különben rendeltetésének a nemzetre kiható jelentékeny horderejét. — Különös érdekeltséget keltett $ határőrvidék történetének elbeszélése és lelkesedést azon örvendetes, hazánkra nézve csakugyan históriai mozzanat, hogy ezen határőrvidék polgárosítása által, voltaképen hazánknak 300 év előtti határai és igy az ország teljessége, integritása állittatik helyre. Mert ki nem tudja, hogy különvált katonai szervezete mellett e vidék — nekünk idegen, sőt az ott uralkodó befolyások miatt — ellenséges ország volt. Minden órán megmozdítható s ellenünk felhasználható hadsereg volt. Láttuk 1848-ban e keserű s a dühösségig fölvert határőröket, — kik nem az országot őrizni, de minket felfalni indultak meg. Most e vidék Magyarországgá lett. Polgárai magyar állampolgárok. Mi hozta ez örvendetes eseményt létre? Az 1867. kiegyezés alapján létre jött bizalom a nemzet és koronás királya között. így fejtegette,behatólage legújabban történteket egymásután — körülbelöl 3U óráig tartott beszédében — melyet folytonos érdekeltség, közben lelkesedés, éljenzések — sa miniszterek állási calamitásainak fejtegetésénél, magvas, természetes humorát követő kedélyes örömnyiívánulások és tapsok között vitt végére, a hol is magát választóinak bizalmába ajánlván, miután mindenkivel egyenkint kezet nem foghat, a mellette álló Dr. Kálazdy, — a Deákpárt derék elnökével szőrit kezet. Beszédét általános elégedettség és Öröm kisérte. Délután voltak, mindkét párt részéről, a tüntetések. Már t. i. zászlós menetek a város utcáin keresztül. Mi részünkről ugyan nem nagy súlyt fektetünk hasonló demonstratiókra — mert végre is az többé-kevésbbé ugyancsak komédia; de hát megteszik Pesten is, meg mindenütt. Itt is megtették. Kincs ellene kifogás. Még azt az igazságot is kiszolgáltatjuk, hogy ha a tömeget tekintjük, a baloldal nagyobb számmal volt — felölelvén az összes asszony- és gyermek-sereget. Ha választókról van szó, azt hiszszük ők is megengedik, hogy a jobboldaliak voltak többen. És ha ezt sem engednék meg, ezzel sem törődünk. A cifrája már úgyis lejárt a dolognak — most már maga a d o- 1 o g következik, és jun. 22-ike, vagy 23 ika majd megmutatja annak miben létét, ha ugyan még addig meg nem eszszük egymást. Mert hogy zajongás, akaszkodás, hetz nélkül a balpárt meg nem lehet, azt a tegnapi menet alkalmával is bebizonyította. Mi nyugodtan várjuk a jövendőket. Cassius. Levelezés. Mező-Túr, jun. 9. 1872. (Jobbpárti képviselő-jelölt diadalmeneté. Egy protestáns pap, mintkoi tes-vezér.) A mezőtúri választó kerület jobboldali követjelöltje, t. Polgár József ur t.-sz.-miklósi birtokos, Mező-Tur városába ma tartotta fényes bevonulását. Mező-Tur, Dévaványa, és a puszták birtokosainak nagy része a T.-Sz.-Miklósról jött kísérethez csatlakozván, reggeli 9 órakor többnyire négyes fogatokon (számra 63) zászlókkal diszitve leghosszabb utcáinkon húzódott keresztül. Ily diszmenet valóban megtiszteltetés közszeretetben álló követjelöltünkre, ugyszinte lelki örömére hatott számtalan tisztelőinek, s elvtársainak. Itt lehetett együtt látni a három város intelligentiá jának és a közbirtokosságnak imposans nagy részét ; az elfogulatlan szemlélő ez alkalommal meggyőződhetett arról, hogy a mezőtúri választókerület jobbpárti képviselő-jelöltjének fogadtatása oly diadalmenet volt, melynek nagyszerűsége a múlt idők fényes jeleneteibe varázsolt bennünket vissza. De mivel a diadalra jutottnak örömérzelmeibe rendszerint a múltnak szomorú emlékei is vegyülnek, a mai nap dicsőségében osztozónak kebelén egyszersmind azon fájó gondolat vonult át : miszerint a mturi választókerület jobbpárti honpolgárainak alkotmányos joggyakorlata — a világosi szomorú napok óta — csak a mai naptól kezdődik, mert Hevesmegye ellenzéki pártjának vas keze allatt a jobb párt mindez ideig saját megyéjében mintegy szegény üldözött vad volt, s különösen a mturi kerületben követválasztási jogainak gyakorlásától teljesen megfosztva, hazaárulónak gúnyolva, — meggyőződése szerint haza
