Eger - hetilap, 1872
1872-03-07 / 10. szám
77 házi pénztári pénzmaradvány számbavételére s a t. vonatkozó pénzügyminiszteri rendeleteket, előkészítés végett, az állandó választmány pénzügyi s gazdasági szakosztályainak adta ki. 8) A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 1874. számú rendelete, az egri kir. törvényszék két börtönhelyiség átengedése iránti megkeresése, s a Zagyva folyó kiáradása által Hatvan mezővárosban okozott károk tárgyában tett vizsgálatról felvett jegyzőkönyv véleményes jelentés végett az állandó választmány illető szakosztályának szintén kiadattak. 9) Az egészségügy kedvező, a közbiztonság helyzete kielégítő. 10) 1872. január 1-től februái 29-ig a megyéhez mindössze 260 miniszteri rendelet érkezett. A felolvasott jelentés tudomásul vétetett. Az 1870. XLII. t. c. 42§-a értelmében a közgyűlések számának és idejének meghatározása tárgyában kinevezett küldöttség véleményes jelentését bemutatja. A felolvasott javaslat változatlanul elfogadtatván, — az mint a megye szabályrendelete kellő számú példányokban kinyomatni, a bizottság tagjainak, s a tisztviselőknek tudomás a szolgabiróknak és polgármestereknek Mezőtúr városában a főbírónak egyszersmind kö- röztetés végett kiadatni, végre a szomszéd törvényhatóságoknak is szokott módon megküldetni rendeltetik. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya az 1870. XLII. t. c. 46. §-ban érintett ügyrendre vonatkozó javaslatát bemutatja. Egyszersmind javasolja, hogy a bizottság intézkedjék: 1) arra nézve, hogy a jegyzők részére a terem acusticailag legjobb pontján alkalmas módon fölemelt helyek jelöltessenek ki, hogy mindenki által jól megértethessenek ; 2) arra nézve, hogy a hallgatóság részére a terem végén kijelölt hely a célnak megfelelöleg rendeztessék be, s elölről hátrafelé emelkedő padozattal és ülőhelyekkel láttassék el. A felolvasott javaslat, a 3. és 7. §§-okban tett s rögtön a szövegbe iktatott módosításokkal, elfogadtatván, mint megyei szabály- rendelet kellő számú példányokban kinyomatni, s a bizottság tagjainak és tisztviselőknek tudomás és alkalmazkodás végett kiadatni, egyszersmind pedig a szolgabirák és polgármesterek, Mezőtúr városban a föbiró által szokott módon kihirdettetni rendeltetik. Ami a jelentésben a jegyzők és hallgatóság helyeire vonatkozólag javasoltatik, — helyeseltetvén : a terv részleteire s mily módon való foganatosítására nézve még e gyűlés folyama alatt bemutatandó véleményes jelentéstétellel az állandó választmány pénzügyi és gazdasági szakosztálya bizatik meg. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya az 1870. XLII, t. c. 49. §-ában érintett titkos szavazás módjáról készített javaslatát bemutatja. A felolvasott javaslat a 4. §-ban tett s rögtön a szövegbe iktatott módosítások elfogadtatván, — mint megyei szabályrendeletet kellő számú példányokban kinyomatni, s a bizottság tagjainak és tisztviselőknek tudomás végett kiadatni, egyszersmind pedig a szolgabirák és polgármesterek, Mezőtúr városában a főbíró által szokott módon kihirdettetni rendeltetik. Az 1870. XLII. t. c. 79. §-ában érintett fegyelmi választmány választás alá eső két tagjának titkos szavazás utján való megválasztása céljából, a titkos szavazásról szóló szabályrendelet értelmében Altnássy Félix, Ecsedy László, Lipcsey Péter és Mosócy János a szavazatszekrényhez küldöttségül neveztetvén : a szavazás megtörténte után Almássy Félix mint a küldöttség elnöke, jelenti: hogy 135 szavazat közül Majzik Viktorra esett 96, Berec Ferencre 95, Alexy Mikályra 40, Babies Istvánra 39, Puky Miklósra 2, Mosócy Jánosra 1, Bánócy Józsefre 1. Minélfogva Majzik Viktor és Berec Ferenc a fegyelmi választmány választott tagjainak kijelentetnek. Ugyanezen választmányba a megye tőispánja a törvény értelmében, a maga í’észéről Alexy Mihályt és Babies Istvánt nevezi ki. Miről megválasztottak és kineveztettek, s a megye összes tisztviselői tudomás s miheztartás végett, jegyzőkönyvi kivonaton érte- sittetnek. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya a kis és nagy községek elöljárósága kötelességeinek és szolgaszemélyzete létszámának megállapodásáról szóló javaslatát beterjeszti. A javaslat I. és II. fejezete felolvastatván, az előbbi változatlanul, az utóbbi pedig egy rögtön a szövegbe igtatott pótlással elfo- gadtatik, — s az idő elhaladván, a munkálat további tárgyalása a holnapi gyűlésre halasztatik. (Folyt, köv.) Heti szemle. Képviselöházunknak e héten tartott üléseiben az uj választási törvények fölötti általános vita folyt Különösen kitűnt ez alkalommal Szilágyi Dezső, első orsz.gyűlési (úgynevezett ,,szüz“) beszédével, melyben a jobboldali ifjú képviselő fényes bizonyságát adta ama kitűnő tehetségeknek, melyeket a sajtó eddigelé is annyi elismeréssel hangoztatott, s melyek a jeles iíju jövőjéhez annyi szép reményt csatolnak. A baloldal részéről különösen Horváth Sándor és Patay István idéztek elő tréfás mondókáikkal élénkebb derültséget, Az általános vita vasárnap mart 3-án végződött, a zárbeszédek pedig hétfőn tartattak. Az állami s z á m v e v ő s z é k 1870-ik zárszámadása a pénzügyi bizottság megvitatása után legközelebb a képviselőház elé kerül. A z or s zágos baloldali előértekezlet március 9-én délután 5 órakor, a városi redoute éttermében, a pártgyülés március 10-én délelőtt 10 órakor ugyanazon épület nagy termében tartatik. A horvát oszággyiilés ápril 19-ére hivatik össze, s igy épen a magyarországi választások idejében fog ülésezni. Markovics bel- lovári alispán szintén lemondott hivataláról. Trnsky Pestre érkezett. Azt hiszik, hogy reá bírhatják lemondása visszatételére, s igy a nyugalom vármegyéjében helyreáll. Mihalovics zágrábi érsek lemondását bevégzett ténynek tekintik. Az érsek állítólag szathmári püspökké fog kineveztetni. Helyét a nemzeti pártiak Strossmayer diako- vári nemzeti párti püspökkel kívánnák betölteni, az állomás azonban hir szerint egyelőre betöltetlen marad. A költségvetési vita a Reicbsrathban jövő kedden végződik, s azt hiszik, hogy öt nap alatt átesnek az egész vitán. Mart. 23-án az osztrák törvényhozás elnapoltatik, de szünideje csak néhány napig fog tartani. A magyar törvényhozásnál a húsvéti szünidőt négy napra tervezik. A lengyel kiegyezés tárgyalását a Reichsrath képv. házának alkotmánybizottságában a legközelebbi két ülésben befejezhetni hiszik. Még két fontos pont van hátra. Az egyik a kiegyezésnek a galíciai Landesordnungba való becikkelyezésérölj szól; a másik Giskra azon indítványa, hogy a kiegyezés keresztülvitele az egyenes választásokkal kapcsoltassék össze. Az elsőre nézve a kormány egyetért az albizottsággal^ a másikra nézve még nem nyilatkozott. Francia országban a köztársasági kormány állása biztosítottnak tekinthető. A Chambord féle tüntetések teljesen megbuktak. A lillei küldöttséget Antwerpenből v issztértekor a városi lakosság gúnyolva és bántalmazva fogadta. Vadászati törvények. I. Fejezet. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, akinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1) egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 100 holdra terjed, holdját 1600 □ ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók és patakok által hasit- tatik is ; vagy ha a földbirtok 2) száz holdnál kisebb ugyan, de kertileg miveltetik és kerítéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy szigetet képez. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen §. 2-ik pontjában körülirt területek közé tartozik-e, vagy nem, vitás kérdés támad, a felett első sorban a járás közigazgatási szolgabirája, és felebbvitel utján az illető megye alispánja határoz: fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes útja. 3. §. A. 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható : az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokává 1 egyesül, és az igy egyesített birtok egy tagban legalább 100 — 1600 □ öllel számított — holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon gyakorolhatja. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 □ öllel számítandó 100
