Eger - hetilap, 1872
1872-02-29 / 9. szám
68 tegségek eltávolíttatnak, és a meghibált vagyis betegedett borok lehetőleg jóvá tétetnek, helyre igaziuatnak. Pineekezelésünkben már első ott a baj, hogy ahhoz sem értünk vagy nem törődünk vele, mily mélyen és hosszú torokkal építtessék a pince. Jó pincének 6—7 foktól 10 ig tart melegségi mérséklete, inert csak ez képes a kifejlésre s állandóságra szükséges hevet megadni. Tehát nem jók azon pincék — s pedig legtöbb találtatik —- hol bundába takaródzva kell kóstolgatni a borokat, s igy is összevacog a fogunk. Némely gazda az ily pincében kérkedve mutatja fel borait, hogy írn még januárban is zavarosak és forrnak, azt gondolva, hogy azt a bor ereje okozza. Nem eszmél azon sajnos körülményre, hogy hitvány lyukszerü pincéjének nem volt annyi melegsége, mennyi szükségeltetett vala a bor első kiforrásához. Nincs is máskép. Egy régi példabeszéd, mely igy hangzik : a pince teszi és csinálja jóvá a bort, bizonyítja, mennyire függ a bornak jósága a pincétől. Hibás pincékben a legjobb borok is megrom- lanak huzamosabb idő alatt. — Tekintsük sorban a falusi, s átalán a néptömeg pincéit, mert utóvégül mégis csak ez szolgáltatja az országnak a legnagyobb borkészletet. — Borházat ritkán találunk a pincék nyilása felett, mely a kül-levegő rohamait föltartaná, a annak hő vagy hideg voltát mérsékelné, hanem e helyett látjuk, hogy a pincék vagy rövid torokkal (sír, gátőr) vagy épen a nélkül építvék, s egyetlen hasadékos, ajtóval záratnak el a kül-világtól. Jő a téli vihar, s hófuvataggal úgy elborítja az egész sirt, hogy kívülről az ajtót sem látni, s nap-hosszant kell lapáttal elhányni a havat, hogy pincéjébe juthasson a birtokos. S az egy egyszerű ajtó mellett hogyan tartsa meg melegségi mérsékletét az ily pince?! Továbbá gyakran történik, hogy az ily kurta torkú s fedetlen nyílású pincék eső- és hévízzel pár nap alatt annyira megtelnek, hogy a honn foglalt gazda mindunlég meg van mételyezve. Egészség helyett halál vár a betegekre ; mit a lég megújítására elmulasztottunk, azt. füstölés által akarjuk pótolni, de itt nem használ más, mint tökéletes tisztogatás. Nem észsze- rlibb-e óvakodni a baj keletkezésétől, mivel az án nem kellene azt el- távolítanunk. Az iskolák szellőztetése már csak azért is oly nagy fontosságú, mert a gyermekek gyorsabban lélegzenek, és kicsiny létük dacára annyi levegőt szükségeinek, mint a felnőttek. Azért a szénsavval túlságosan megterhelt és telitett levegőnek hatása annál ártalmasabb, mivel a fejlődés fontos korára esik. A szülőknek tehát pontosan kellene gyermekeik kinézésére ügyelni; a friss vagy piros arc- szin biztosítékul szolgál az iskola-termek jó vagy roszaságáról. Nézzük csak, miképen áll a dolog azon termek levegőjével, me- melyeket mi lakunk. Pettenkoffer tanár a legnjabb időben ezen viszonyokat igen nagy figyelemre méltatá. A legbiztosabb alapot, vájjon a levegő egészséges e vagy romlott, ennek szénsav'artalma szolgáltatja ; azzal t. i. a szerves kigőzölgések és vizgbzök elkülönö- dése bizonyos viszonyban áll. Pettenkoffer a levegő szénsavtartalmának kipuhatolását igen egyszerüsité. Lényegeben ezen mód abban áll, hogy azon terembe, melynek levegőjét vizsgálódás alá akarjuk venni, egy nagy üveget teszünk, kevés ideig abba fúvóval léget füvünk, hogy annak levegőjét kihajtsuk, s a teremével töltsük meg, azután néhány kanál vizet öntünk bele, jól megrázzuk s azután a lecsapódott szénsavas meszet mérleg szerint meghatározzuk, miből azután a szénsavtartalmat kiszámíthatjuk. Az által, ha e kísérleteket negyed- óráról-negyedórára ismételjük, önmagunk is közelítőleg meghatározhatjuk a változásokat, melyek a légben egyetlen egy ember lélegzéso folytán létre jönnek. Pettenkoffer számos e nembeli kísérletet tett. így többszörösen vizsgálódás tárgyául vévé fel 3000 köbláb tartalmú szobájának levegőjét, s miután ott négy óráig időzött 0’54 ezredék (pro mille) vagyis 10000 rész levegőben ös/s rész szénsavat talált. Midőn segéde is vele volt a szobában 0’89 ezredéket (pro mille) majdnem 9 rész szénsavat talált 10000 rész légben. Kissé nagyobb szobában ép ily soká időzött két ember; a szénsavtartalom 0’74 ezredéket (pro mille), majdnem 7V3 részt tett KtéOO rész levegőből. Egy nagy 7800 köbláb tartalmú szobában tartózkodott 4 ember 2 V2 óráig, kettő azok közül dohány zott is. A lég 0’87 ezredék (pro mille) szénsavtartalmat mutatott. Közép- számitás szerint ezen kutatások folytán 10000 rész levegő alig tartalmazott 7 rész szénsavat, mig a szabadban 4 részt szokott tenni. A lég olyan volt, hogy senkisem érezte magát abban kellemetlenül, vagy hogy az ablakok kinyitását követelte volna. Liebig műtermében, mely 46000 köbláb tartalmú volt, hébekor- ban esti fél 6-tól 3000 ember gyűlt össze felolvasásra. A fölolvasás vége felé, 7 óratájban a lég nyomasztónak tűnt fel és senkisem szívott volna be egésznap ily levegőt egészségi kár nélkül. Ily estén kétszer tétetett kísérlet, marc. 21- és 23-án, hol tálán ki nem nézhetvén pincéjébe, időhalasztva a hordókat vízben találja, — mi a bornak szükségkép megromlását okozza. Ki kételkedik, nézzen utána és sajnálattal fog meggyőződni. Itt helyben, egyik gazdának legjobb fekvésű hegyen lévén szőlője, kitűnő borokat szokott szűrni, de mert ily rővidtorku s hitvány ajtajú a pincéje, melynek tehát ajtajáig eljut a hó, s a küszöbfán át a viz a pincébe, évről évre megromoinak borai. A romlás okát sokáig nem hitte, mígnem ajánlatomra egy évben pincémben helyezvén el borait, kitűnők lettek azok, s egy áron mentek enyéimmel. (Folyt, köv.)-------------- Párvy Alajos. Vár osi ügyek. 1872-ik évi február 27-én Eger városa részéről tartott képviselői ülés alkalmával következő ügyek tárgyaltattak : A f. év és hó 18-iki jegyzőkönyv észrevétel nélküli hitelesítése után fölolvastatott Jánffy Róbert fogyasztási adó-pénztárnok leköszönése ; mely elfogadtatván, az ez által üresedésbe jött pénztárnoki állomás betöltésére — melyhez 500 ft. évi fizetés van kapcsolva — határidőül f. évi március hó 13-ik napjának d. u. 3 órája tűzetett ki, oly kijelentéssel, hogy az elválasztandó pénztárnok évi fizetésének megfelelő biztosítékot tartozik, hivatalba lépte előtt kimutatni. Ezekután elnöklő polgármester az 1871 -ik évi XVIII. t. c. 35 és 41-ik számai értelmében szükséglendö küldött-égi tagok megválasztása iránti intézkedéstételre hivja föl a testületet. Minek folytán az 1871. XVIII. t. c. 35-ik §-aértelmében teendő intézkedésekkel Fekete Károly elnöklete alatt, Babies István, Burik István, Eisenmann János, Imre Miklós, Petravich Bertalan, Poppel Gyula, Szokolay Lajos és Vancsay Ferenc bízattak meg. 9 órakor 1’08—1T8 ezredék (pro mille) vagy lltizezredék (pro 10000) szénsavat, — 6 óra 30 perckor 2’26—2’32 ezredék (pro mille) vagy 23 t.izez- redék (pro 10000) szénsavat — 7 órakor 3’22—3’23 ezredék (pro mille) vagy 32 tízezredéit (pro 10000) szénsavat tartalmazott. Egy 6000 köbláb tartalmú ivószobában 7 órától 9 iglassauként 21 ember gyűlt össze, kik közül 16 dohányzott. Önmagától érthető, hogy az ajtó többször nyitogattatott s 10 óra körül a levegő 38 tizez- redék (pro 10000) szénsavat tartalmazott. Más estén, midőn ugyanazon helyen 20 ember volt, a levegő roszaságáról panaszkodtak, s ez alkalommal 40 tízezredéit (pro 1Ö000) szénsav tartalom találtatott. Bizonyos várfoglyok 14432 köbláb tartalmú hálószobájában, melyben 57 embernek a kísérlet végett becsukott ablakokkal esti 8 órától reggeli 4 óráig kelle maradni, kik azonban a levegőt igen gyötrő, majd elviseihetlennek találták, mely lég a belépésnél csakugyan be- szivhatlnunak tűnt fel , olyannyira, hogy bizonyos időig ott keile időznie a belépőnek, hogy az itt megkívántaié lélegzést megtanulja. Ezen lég máj 23-án reggeli 4 órakor 12° külső és 15° R. belső hőmér - séknél 99 ezredék szénsavat tartalmazott. Különböző körülmények enyhítik azon hátrányokat, melyeket a légzés zárt térbon előidéz. így gondoskodik pl. akaratunkon kívül az ablakok és ajtók légmentetien becsukása a levegő megújításáról, és gok esetben ezen véletlen szellőzés elégséges, mit főleg télen a belülről fűtött szoba hathatósan támogat ; ezzel azonban jelentékeny hátrány is van összekapcsolva t. i. aránytalan nagy melegveszteség., A fűtő szerek évről évre emelkedő ára már arra kényszerít, hogy ezen veszteségeket is elkerüljük. Ezért az elégésre szükséges levegőt kívülről vezetjük, s a kettős ajtó és ablakok által lehetőleg áthatlan elzárásról gondoskodunk, e mellett azonban nem gondoljuk meg azt, hogy ez által a szellőzés (ventilatio) szükebb korlátok közé van szorítva. A szegény gondosan betapasztja az ablaknyilásokat s az ajtót posztódarabokkal veszi körül, nehogy a^melegség veszendőbe menjen ; tübbet ér ez neki, mint a friss levegő. Épen itt, hol az emberek legszorosabban vannak együtt, hol a lakszoba egyszersmind dolgozó és alvószoba is, hol tehát a tisztátalan s kellemetlen szagu párák fejlesztéséről bőségesen gondoskodva van, s hol a friss levegő legszükségesebb volna: minden gondoskodás hiányzik, hogy ezt megszerezzék. Az egészségtelen levegő eltávolítása s ennek friss levegöveli pótolása már az ajtó kinyitása által is eszközölhető, és még ezt is, amennyire lehet, kerüljük, nehogy valami a túlságos melegből elszálljon. Azon felül legtöbb esetben azon levegő, mely az ajtón jut a szobába , sem sokat ér. Vagy valami szűk közről, vagy szűk udvarról származik s útjában elégséges alkalma van kellemetlen s ártalmas kipárolgásokat magába fölvenni.
