Eger - hetilap, 1872
1872-02-15 / 7. szám
X. évi folyam. 7. szám. Február 15-én 1872. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . - 45 kr. - 12 kr. EGER. Hirdetésekért : minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Siadó-hivatal : a lyccumi nyomda. Előfizetéseket eilogad : a szerkeszt a aég (Széchenyi-titca 84. az.) J en t s eh G. könyvkereskedése 8 minden 1c. pcstakiva aL Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Béesben. Középitészeti viszonyaink. Ha városunk mind ama hiányait s hátramaradásait kellene e sorok folytán megbeszéllenem, melyek a fönebbi cim alá sorozhatók, hihetőleg hosszabbra nyúlnék cikkem, mint a közmondás sz. Iván éneke. Ezúttal azonban azoknak csak egyik, elhanyagolt s a legsürgetőbb intézkedést igénylő ágáról, tudniillik utcáink építészeti s egyéb szomorú állapotairól akarok egyetmást elmondani. Ha a korunk igényei szerint fejlődő városokban gondos figyelemmel. körültekintünk, könnyű meggyőződnünk, miszerint azokban mindazon tényezők megvannak s közrehatnak, melyek valamely város egyetemes művelődésének s anyagi jólétének előmozdítására okvetlenül szükségesek. Ily fontos tényezökül tekinthetők egyebek közt: 1) az utcák jó karban tartása; 2) célszerű járdák tervszerinti alkalmazása ; 3) a szükséges csatornarendszer megépítése ; 4) vizve- zetés és becsületes utcai világítás ; 5) a házak rendszeres és a szép- tani ízlésnek megfelelő épitése; 6) a város tisztántartása; végre 7) a kellő rendőri s szépitö szabályzatok szigorú alkalmazásaHa azt kérdezzük : e pontok közül hányat és mily mértékben találunk Egerben foganatosítva? könnyű rá felelni annak, ki városunk ebbeli körülményeit közelebbről ismeri. Midőn tehát a fönebbi pontoknak az egri állapotokhoz viszonyított taglalásába ereszkedve, ide vonatkozó gondolataimat e sorokban kissé szellőztetni akarom, eleve ki kell jelentenem : miszerint ezt minden személyes célzások, vagy egyéni érdekek érintésének szigorú mellőzésével, csupán a jó ügy szempontjából, tájékoztató fölvilágositásul, s némi buzdításul teszem. Utcáink sanyarú állapotairól nemcsak mi, városbeliek szerzünk naponta bosszantóbb meggyőződést, de —- szégyenünkre, — furcsa színben tüntetik föl ezek közműveltségünket azon idegen előtt is, ki Egerben csak egy napig is kénytelen járni, hogy utcát, várost örökre megátkozzon. Száraz időben bokáig érő por, nedves évszakban térdig terjedő víz és sár. Sajátságos komikus módja van nálunk az utcai sár eltávolításának. Mikor már annyira felnőtt, hogy a járás-kelést egyátalán akadályozza, úgy, hogy például a főutcán a város atyái sem járhatnak, összehordják nagy nehezen garmadákba, buckákba hányják az utca egyes pontjain, s azután szépen — ott hagyják. S mert az elhordást a jó istenre bízzák, egy eső újból szétmossa, s az utcákon egyenletesen szétosztja a sárhalmokat. Ily szánandó állapotban van két országút is, melyek a várost lagnevezetesebb irányaiban metszik keresztül ; egyikök a makiári külvárostól Bakta felé ; a másik pedig a hatvani külvárostól Felnémeth felé irányul. E két ut megyei kezelés alatt állván, nem mondható, hogy fentartásuk érdekében a megye időről-időre nem intézkednék ; de nem intézkedik oly mérvben s oly időben, melyet az utfentartási szabályok megkívánnak. A rájok használt kavics nem csak nem elegendő, de többnyire vagy a sártengerben enyészik el, vagy pedig a réteg peldányszerüleg takarékos vékonysága miatt porrá válik, Igaz ugyan, hogy a megye gondjának sok más hasonló útra kell még kiterjeszkednie; de mégis úgy vélem, hogy a megye fővárosa e tekintetben némi különös figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel szigorú kezelés és műszaki eljárás mellett maga Eger városa is eszközölhetne saját közmunka-erejéből részben kavicsolást és főleg többszöri sáreltisztitást elfuvarozással együtt. Nem mellőzhetem azonban dicséret nélkül a speciális és rózsautcák átalakítását és több más utcáinknak 3—4 év előtt eszközlésbe vett átjavitását; de nézzük meg ez utóbbiak jelen állapotát s meg kell győződnünk, hogy mig kellő csatornák hiányában, a fölösleges házi folyadék és szemét az utcára öntetnek, — addig jó s illetőleg tiszta utcákról szó sem lehet. Az utcák rendezésében megállanunk nem szabad; nincs-e még elég munka hátra ? Ott van a sárba merült mecset-utca, ott van a lábtörö kövezetü piactér, melynek egy budai látogató müértö élces megjegyzése szerint még Dobó korából kellett fenmaradnia, stbAzon ellenvetés, hogy a város nem rendelkezik e szükség fedezésére elegendő pénzerövel, állhat ugyan ; de nincs-e joga kövezetadó szedésére ? Szerintem ezt mindenkor teheti, ha a körülmények szükségessé teszik. Az utóbbi években kiváló gond fordittatott járdáinkra; ugyanis kiépíttettek az érseki palota előtt, a lyceum körül s a káptalan-utca majdnem egész túlsó oldalán; sőt egyes polgárok is alkalmaztak járdákat saját házaik előtt a közönség kényelmének tekintetéből. Ezalatt a szécsényi utca azon része, mely az érsek- és sz. János-utcák közé esik, kövezetlen maradt mindaddig, míg a város azt önköltségén ki nem köveztette. Nézetem szerint ez alkalommal jogában állott a városi hatóságnak az illető háztulajdonosokat a járdák kiépítésére utalni, de nem, — az által, hogy önköltségén hozá helyre e járdákat, — őket oly kedvezményben részesíteni, melyre minden más basonlókép adófizető polgár ugyanoly igényt tarthatna. De ezeket csak mellesleg akartam megjegyezni; most áttérek a járdák állapotának vizs- gálására. A járdák csakis az említettem helyeken állanak kőlapokból, különben tört köböl épitvék. Mig az előbbiek újak, igen jók ; de elkopván roszabbak az utóbbiaknál. Mert az e vidéken legkeményebbnek ismert berki kékes kő járdáknál használva még sem bir kellő tartóssággal. Tudjuk, hogy P. J. úr háza előtt a járdakövek rövid idő alatt teknö-alakban koptak ki ; szintigy a lyceum körüli járda is, mit itt, hol különben a forgalom is nagy, a lecsurgó ereszviz nagyban elősegített. A prágai járdák kezdetben a legszilárdabb kőzetből készültek, különösen az ottani köhidon ; de az évenkinti koptatás helyrehozatala nagy költségbe került. Ekkor a járdákat kocka-metszetü vaslapokból kezdték készíteni ; de ez sem bizonyult célszerűnek, mert nyáron át izzott a járók-kelök talpa alatt, télen pedig sok balesetnek volt oka. Végre újabban a vasjárda helyébe mozaikot alkalmaztak, mely mint legcélszerűbb járdaanyag ma már széltiben el van fogadva. Nem mondom, hogy Eger városa is ily járdákat építtessen — noha egy kísérlet nem ártana — de azt tudom, hogy égető szükségünk van járdákra, legyenek bárminők, csak járhatók legyenek. Ki- válólag szükségesek pedig a járdák a leendő pályaudvarba, a 3 temető- s a 4 külvárosba vezető utcákon. A járdák építésére nem elegendő, hogy azokat kiki saját tetszése szerint építtesse; mert az ily módon alkotott járdák közöl az egyik, tapasztalás szerint, alig 2 láb széles, a másik szélesebb, a harmadik magasabb, a negyedik ismét alacsonyabb. A járdáknak az egyes utcák viszonyaihoz mért terv szerint kell készittetniök, s ez alkalommal a járda föniveaujának a kapu-küszöbök és elölépcsök fölé kell emeltetnie. De nem elég a járdákat csupán elkészíteni 8 minden gond nélkül hagyni ; azoknak tartósságát s járhatóságát lényegesen elősegíti tisztán tartásuk. Esős időben járdáink vízzel vannak borítva 8 a lecsurgó ereszviz a járót zuhanyként mossa. Azért ha a járók érdekében nem is — kiknek talán az esernyő használatát fogják gyógyszerül ajánlani, — legalább a járdák épentartása tekintetéből szükség a tetöcsatornák alkalmazása, főleg a keskenyebb utcákban, hol a
