Eger - hetilap, 1872
1872-12-19 / 51. szám
404 te alatt Babic» István, Fekete Káro’y, Fillöp Jósef, Mészáros István képviselők, Kempelen Béla ügyész és Dusárdy Jószef főjegyző bízatnak meg. Fölolvastatott az egri csizmadia-testület kérelme, mely szeriut az áruló helyeik kiköveztetését kérik. Tekintettel azon körülményre, miként kérdéses helyiség kiköveztetése közrendön, s szépészeti tekinteteknél fogva közérdekű lévén, annak kiköveztetése elvileg kimondatik ugyan, amennyiben azonban szükséges tudni azt, vájjon nevezett helyiség mi költséget igényel, s ezen költség mennyiben lenne a város, és mennyiben netán más érdekeltek által fedezendő; a fölolvasott kérvény oly fölhívással adatik ki a szépészeti bizottságnak, miként kérdés alatti helyiséget szemle alá vévén, az arról felveendő terv és költségvetést, további intézkedés végett e testülethez mutassa be. Fölolvastatott az ország honvédegyletei által kiküldött épitési bizottságnak Pesten, f. év május havában kelt fölhivása, melyben — miután az 1848/9-ik évi rokkant és kereset-képtelen honvédek men- háza elkészült — ezen évbeli rokkant honvédek ellátása iránti ada kozásra hívja fel e testületet. E város közönsége áthatva azon kegyelettől, melylyel az 1848/9 iki honvédeknek tartozik, ezen időbeli rokkant és keresetképtelen honvédek részére 1873 ik év januártól kezdve évenkint 50 forint segélyt mindaddig, meddig ezen összeg a kitűzött eredeti céljára fordittatik,— biztosit, oly hozzáadással azonban, hogy a menházba felveendő rokkantak felvétele alkalmával, — ha a szabályokba nem ütközik — Eger városa is meghallgattassék. Fölolvastatott Kiss Verőn néhai Urbán Jósef volt külvárosi tanító özvegyének kérelme,mely szerint magát eddigi nyugdíj-élvezetében továbbra is meghagyatni kéri.Az 1873 ik évi közköltségelőirányzat tárgyalásánáli figyelembe vétel végett az I. szakosztálynak kiadandó. Főiolvastatott Murányváry János rendőr-kapitány és Bénisz Lajos városi mérnök véleményes jelentése Csóka Éliás által megvásárolni óhajtott 7 □ öl terület iránt. Miután azon 7 □ öl helyiség melyet Csóka Éliás megvenni óhajt, és mely a hatvan II, negyedben az úgynevezett Csépány-parton van, egyesek tulajdonát képezi, a város részéröl át nem engedhető. Azon területre pedig, mely a véleményt benyújtó kü'döitség által javaltatik, és a mely a hatvan Il ik negyedben a Kökép közelében levő üres tér egy részét képezi — magának a városnak szüksége lévén, el nem árusítható. Végül elnöklő polgármester előterjesztése folytán, — tekintve a számvevő osztálynál elintézést igénylő,^munkálatok nagy mennyiségét — egy napi-dijasnak 1 frt napi dij mellett 3 hóra leendő félfogadása engedélyeztetett. Egyveleg. * (Az egri papnövendékek egyházirodalmi társulatának) szokásos évi „Mária ünnepé 1 y ,“-e múlt vasárnap, f. hó 15-én mentvégbe. Az ünnepélyen szép számú közönség volt jelen, melynek diszét különösen emelték megjelenésökkel : érsek ö exja, főispán ő mlga, az egri főkáptalan képviselői, s városunk számos tekintélye. Az érdekes ünnepély következő programmal folyt le : Üdvözlő dal, Zsasskovsz- ky Ferenctöl; zengé a papnöveldéi férfikar. Megnyitó beszéd, tartá Bartók István, IV. évi hittanhallgató. Virgo Virginum .... Kloss J. F.-től, éneklé a panöveldei férfikar. A bold. Szűz temetése, Tárká- nyitól ; szavalta Demkö László, II. évi bölcsészethallgató. Mariahilf, von, Ferrand; szavalta Mildner Béla, I. évi hittanhallgató. Ave ru- bens rosa, Seydler Károlytól; óneklé a pap- és finöveldei vegyeskar. Az egyházi és viiági hatalom. Értekezés, tartá Szmrecsányi Lajos, IV. évi hittanhallgató. 0 Maria Virgo pia, Zsasskovszky Ferenctöl ; éneklé a papnöv. férfikar. De B. V. Maria in temlum deducta, a S. Tarasio ; előadta Cserha József, III. évi hittanhallgató. Egy hang a pusztában, Mindszentytől; szavalta Petheö József, II. évi hittanhallgató. Az Ur kegye .... Zsasskovszky Ferenctöl ; éneklé a papnöv. férfikar. Zárszó, tartotta Bartók István, IV. évi hittanhallgató. Ave maris Stella, Horáktól ; zengé a pap- és finöveldei vegyeskar. Az előadások, szavalat és énekben egyirá nt kivétel nélkül sükerül- tek,mit legjobbantanusit az,hogy érsek főpász tor ő exja meleg,buzdító szavakban, a közönség pedig lelkes éljenekben adott teljes megelégedésének kifejezést. A társulat nemes céljáról beléletéről, valamint sükeres tevékenységéről lesz al kalmunk bővebben szólani. * (Grtifl Gabriela urhölgy), kit egyik költői kedélyű barátunk oly találólag szokott ,,a tiszavidék tündérének1' nevezni, — mint Poroszlóról lapunknak Írják — közelebbről váltott jegyet B o b o r y honvéd-föhadnagygyal. * (Séta-hangverseny) fog a jövő vasárnap, dee. 22-én, szokás- szerint a lyceum dísztermében, délut. 3% órakor a Wasa-ezred ze- kara által rendeztetni. Belépti dij 20 kr. A jövedelem az egri szegényeké. Ajánljuk e jótékony s a mellett élvezettel járó hangversenyek buzgó pártolását müveit közönségünk becses figyelmébe. * (A heves megyei orvos-egylet érd ekében) közelebbről szerkesztőségünkhöz beküldött következő közleménynek, az igazság érdekében, szívesen adunk helyet: „T. szerk. úr! Becses lapja közelebbi számaiban már két Ízben volt méltatlanul megtámadva a hevesm.orvosegylet, s aunak néhány tagja, az orvosi dijak normativumának az egylet által történt megállapítása miatt. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindezen megtámadások, ha nem rósz akaraton, akkor bizonyára erős félreértésen alapszanak. A dolog lényege röviden ez: a budapesti kir. orvosegylet által megállapított, és későbben a közegészség- ügyi tanács utján a minisztériumhoz fölterjesztett orvosi díjszabály o z á s~ügyét feladatához képest a hevesmegyei orvos-egylet is tárgyalás alá vette, s erre nézve, az orvosi dijaknak az itteni viszonyokhoz mért, s az egylet egyik, ez ügyben megbízott tagja által indítványba hozott szabályzatát elfogadta s jegyzőkönyvbe vette azon célból, hogy „az a bírónak szolgáljon zsinórmértékül, ha törvényes utón kell az orvos diját meghatározni" — mint ezt az e lapok 45 számában közzétett jegyzőkönyv szavai világosan tanúsítják, — s hogy e szerint ne legyen az orvos munkája s fáradsága megragadott dijának bírói megállapításánál egészen a biró tetszésének, vagy netalán még a múlt századbörtönrendszer szigorú és következetes kivitele okvetlen megkíván : azonban szilárdsága s elszigetelt helyzeténél fogva mégis sok előny - nyel bir, — talán nem hibázunk; ha azt mondjuk, hogy — hazánk összes megyei börtönhelyiségei között, vatry legalább azok között, melyekről tudomással birunk, — kivéve a b a 1 as sa-gy a r m a ti t mely sok tekintetben mintául szolgálhat ily épületek épitési herendezésénél. Egy figyelemre méltó épitési tulajdonát azonban nem hagyhatjuk említés nélkül. Ez abban áll, hogy a földszinti és a harmademeleti két udvari börtönt kivéve, a többi valamennyi börtönökből ablakok nyílnak a kath. kápolnába, és pedig az ezzel egy oldalon levő börtönök közvetlenül, a folyosó tulrészén fekvők pedig a folyosó közvetítésével, s igy, helyes beosztás mellett, a rabok a börtönökből hallgathatják az isteni szolgálatot, mely alkalommal az ablakokat elzáró fatáblák a kápolna belsejéből fölnyittatnak. Jelenleg az egész harmadik emelet dolog háznak van berendezve. Ra b-d o 1 o g h á z ! —e nagyfontosságú szó ismételve felköl- té börtönrendszeri eszméimet — s feszült vágygyal, mondhatnám, lázas ingerültséggel siettem, égtem, annak megtekintésére. Eddigelé is láttam már néhány rabdolgozóházat, s mert e tárgyról sokat olvastam, és még többet elmélkedtem, — be kell vallanom, hogy nálunk célszerű berendezést s helyes munkafeloszhelyiséggel s munkaerővel rendelkeznek. — Másutt, hol rabmunka- házak nincsenek (s öt mondhatom : vannak helyek, hol az effélének még sejtelmével sem birnak 1) a rabokat bérbe szokták kiadni valamely mesternek, például — többnyire — szabónak, ki aztán igy szerzett rabszolgáját minden további teketória nélkül a varró asztalhoz ülteti. Elképzelhetjük már most, hogy például az a korlátlan szabadsághoz, mozgáshoz szokott alföldi cfikós, mÍDŐ gondolatok között öltögeti össze a durva vásznat szalmazsákká, katona-kitlivé stb. ! Minő lelkiharcot viv benne lenyűgözött szabadságának érzete, s ama gondolat, hogy talán évek hosszú soráig e test-és lélekö ő, iszonyú munkára van kárkoztatva — naponkint legfölebbötkrajcár- nyi bérért ! S csoda-e, ha ily gyilkoló munka, mely a testet, a vért tespedésbe hozza, elébb elkedvetleníti, majd elkomoritja, végre bus- komolyságba sülyeszti az illetőt— az alföld szabadsága-vesztett fiának kebléből az emberi nemesebb érzetnek még utólsó szikráját is kiöli?! Részemről a szabó-foglalkozást fogházakban oly intézmény- nok tartom, mely a kis gonosztevőkből nagy zsiványokat alakit. (Vége köv.)
