Eger - hetilap, 1872

1872-11-21 / 47. szám

374 — nyagságok elnézése által, arra akarja a közönséget kényszeríteni, hogy minden küldemény, mint gyors szállítmány (Eilgut) adassék fel? Ez a közönségre nézve kétségkívül nagy adózás, de a vasúti igazgatóság részéről még nagyobb méltánytalanság lenne, mi épen nem volna alkalmas eszköz a hazai kereskedelem előmozdítására, s egyáltalán nem felelne meg a vasutak intentíóinak, mik első sorban az olcsó és gyors szállításban állanak. Óhajtanám, hogy e sorok ne kerüljék el az illetők figyelmét, azért kérem a t. szerk.urat, azoknak becses lapjában helyet adni. Eger nov. 18 1872. Deák Lajos m. k. nyug. százados. * (Szerdahelyi Kálmán), nemzeti szinházunk egyik legtehetsé­gesebb tagja, f. hó 14-éu Nagy-Bányáu meghalálozott. * (.Botrány a képviselö-liázban.) Csernátoni Lajos közelebbről az iránt interpellálta, az igazságügy-minisztert: van-e tudomása arról, hogy egy felsőbb törvényszéki biró (Battagliarini, ki a fiumei ügyek tárgyalására a horvát bán javaslata folytán alkalmaztatott a legf. törvszékhez számfelet i biróúl), miniszteri engedélyivel, a törvény ellenére, német nyelven referál, — s mit szándékozik ez ügyben tenni? — Dr. Pauler igazságügyi minister a nov. 18-ki ülésben kime- ritöleg válaszolt az inU rpeilatióra. Erre Csernátoni szólalván fel,egye­bek közt azt monda, bogy az ország pusztul; — de a miniszterek házakat építenek, uradalmakat vesznek. Ez percekig tartó zajt, eilen- mondást s rettenetes zűrzavart idézett elő. Pered B. elnök Cserná- tonit szavainak magyarázására hivta fel; mire Csernátoni egyenest Lónyayhoz fordulva, azt kérdé tőle : nem igaz-e, bogy miniszter-el­nöksége alatt házakat építtetett, uradalmakat vett? Ekkor a felhá­borodás. a botrány tetőpontra hágott. Csernátoni szavait folytatva- azt tartja, hogy az országban mindenkinek szabad vagyoni ing gya­rapodnia, de a kormányt vezető miniszternek nem. — Erre njabb botrányos zaj támadt. A baloldal átkiabált, a miniszterek felé: „Gescbaftelők ! Üzérek!u A jobboldal: „Gyalázat! Rendre!"— Cser- nátoninak Pauler felelt. Utána gr. Lönyay miniszterelnök szólalt fel. Arca kipirult, egész alakja remegett, s a felindulás pillanatokra el- fojtá szavait. Vissza utasi'otta Csernátoni rágalmait, melyekre, — midőn a nemzet előtt évtizedeken át ismert múltjára s közszolgála­taira hivatkozik, — más válasza nem lehet, mint a megvetés, — míg Csernátoni múltját nem akarja kutatni. — Az erre következő jelenet ismét leirhatlau volt. Üvöltések, kiáltások érték egymást, az elnök tétlenül ült székén, a zavar tetőpontot látszott érni, — de fájdalom, még ekkor sem érte el. Ismét Csernátoni szólt. A megve­tést a miniszterelnökkel szemben viszonozta, s fölhívta Somsich Pált, nyilatkozzék: vájjon a miniszter-elnök felelete egy tisztességes ember válasza-e ? A zaj, az általános felindulás újabb s még hevesebb moz­zanatokban tört ki ; számosán akartak szólni. — végre Somsicb ki jelenté, hogy ami a házban mondatik, ha a minisztertől jő is, annak birája, nem ö, nem egyes ember, hanem az egész ház. E nyilatko­zatra a kedélyek még jobban felzúdultak, s ki tudja minő véget ér ezen, a parlamentek történetében hallatlan, s politikai életünket mé­lyen lealázó, meggyalázó képviselőházi botrány, ha az elnök az Illést rögtön fel nem oszlatja. * (IX. Piuspápaegy bon-mot-ja.) A pápa—irja egy külföldi lap — mikor Hyacinthe atya nösülését. hirül vitték neki, kezeit össze­csapva, igy kiáltott fel : „Dicsértessék a Jézus Krisztus és minden szentjei! Lám ez a hitehagyott önmaga szerezte meg magának a megérdemlőit büntetést. A gondviselés utjai valóban végére me- hetetleaek * (Kápolna községben) az elül járók választása nov. 6-án ment végbe. Megválasztattak : birónak: Hadnagy Farkas József; törv. birónak : S z a ! ó k i János ; esküiteknek : Búrom János (baloldali), Juhász István (baloldali), Szuromi Mihály, Bencs ura Jó­zsef, Ignáez József; Közgyám: Orosz János. Az elöljárók, (a két megjelölt kivételével) mind Deákpártiak, mely körülmény szép tanúságot teszen a nevezett község lakóinak értelmessége, hig­gadt, mérsékelt hazafias gondolkodásmódjáról. (Csárda a világkiállításon) A bécsi világ-kiállitáson a magyar- csárda sem fog hiányozni; mert Szlávy miniszter a kiállítási hely szom­szédságában „igazi magyar stylü" vendégfogadót akar épittetni,mely­nek kéményéről a gólyafészek sem marad el. A csárdában magyar borokat fognak mérni s mellé fehér kenyeret és paprikás szalonnát. * (Öngyilkosság.) K[o r i c s á n Ferenc, csehországi születésű ra. k. pénzügy-ör, f. hó 18-án korareggel, a laktanyába térve, fegyverze­tét magára ölté,sa hajdúhegyi szőlők közé menve, ott magát agyon­lőtte. A szerencsétlen, állítólag, igen jó magaviseletü s mértékletes életíi ember öngyilkosságának oka ismeretlen. * (Lapunk múlt számában) megjelent nyilttér második sorá­ban múlt hó 23-ika helyett: folyó hó 6-ika olvasandó. * (Sorshúzás) Budán, nov. 16 án a következő számok huzattak. ki: 87, 7, 59, 1, 50. a legközelebbi húzás nov. 30-án leend. * (Börze) nov. 18-ról: arany 5 fr. 18 kr; ezüst 107 frt 21 kr. Nyilt-tér. *) E lapok 46. sz. mellékletén, „Zohrer Roman-' aláírással egy közlemény jelent meg, melynek személyemre vonatkozó részét ön­magam s becsületein iránti tekintetből szó nélkül nem hagyhatom. Ugyanis aláíró azt hazudj a, hogy kénytelen volt a triesti Azien- da biztosítóintézet ügynökségét —anélkül, hogy okát adná — tőlem elvenni ; hanem csak vakmerőén azt mondja, hogy a fenyitö törvény­székhez jelentett fel. Az elsőre az a megjegyzésem, hogy az ügynökséget nem ő vet'e el tőlem, hanem én arról magam önként, mondottam le; részint azért, mert többrendbeli jogos követeléseim az intézet által nem teljesítet­tek, részint pedig, mert reám nezve egy sokkal előnyösebb állást nyertem; de különben e tekintetben már az „Eger" 46-ik számában is nyilatkoztam. Ami Z. Roman másik állítását illeti, t. i. hogy ő engem a fenyitö törvényszékhez feljelentett: erre nézve kénytelen vagyok kinyilvánítani, hogy az merő rágalom és hazugság; mert e te­kintetben a mai napig semmi törvényes intézkedésről tudomásom nincs, annál is inkább, mert ilynemű feljelentésre semmi alapos ok­kal nem bírnak, sem ö, sem kiküldői ; — hihető : ezen állításai az üzér-emissáriusnak az egri jó vörös bor szüleményezte kellemes álom kifolyásai voltak. Úgy látszik mindenesetre, hogy Zöhrer Roman közleményével csak is gondosan őrzött becsületemen kívánt minden ok nélkül csor­bát ejteni, — miért is én öt, ha személyemre nézve tett sértő nyilat­kozatát vissza nem vonja: hazug rágalmazónak nyilvánítom. írtam Egerben, 1872. nov. 19-én. Keresztessy Lajos, a magyar kölcsönös biztositóbank losonci vezérügynöksége titkára, Nógrád, Hont, Bars, Liptó, Túróé, Árva, Trencsén és Zólyom megyékre. Egri piac. Az 1872-ik évi nov. hó 15-én és 18-án tartott hetivásárunkra be­hozatott öszszesen: 954 köböl szemes élet. — Az árak pozson. mérő szerint következők voltak búza: 5 f. 5D kr. 6 f.— kétszeres: 4 frt. 80 — 5 frt. r o zs : 4 frt. 30 — 4 fr. 50 á rp a 2 fr. 50 kr.— 2 fr. 60 kr. — zab: 1 frt. 60 kr. — 1 fr. 70. kr. kuko­rica: 2 frt. — 70 kr. — 2 frt. 80 kr. Kiadó és felelős szerkesztő: Szabó Ignác. *) E rovatban közlőitekért semmi felelősséget nem válal a Szerk. Árverési hirdetmény. Gróf Károlyi György ő exja debrői uradalma részéről közhírré tétetik, hogy az illető közbirtokosságok megbízá­sából általa kezelt vécsi és felsőnánai közbirtokossági korcsmák és italmérási jogok f. é. dec. 10-én d. e. 10 órakor Kom­pokon a jószágfelügyelői irodában jövő évi apr. 24-től kezdődő 3 évre nyilvános árverés utján haszonbérbe fognak adat­ni ; mire tehát a bérleni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a mondott árverésre bánatpénzzel ellátva jelenjenek meet. Kompolt, 1872. okt. 30. Schik Ignác, (186; 1—3 jószág-felügyelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom