Eger - hetilap, 1872

1872-10-31 / 44. szám

347 jobbléte lehet célja. A mit érczhetőleg, kézzelfoghatólag csak a helyes, erélyes és tapintatos közigazgatás hozhat létre. Sajátságos apathia van Magyarországon ezen prózai foglalko­zás iránt. Mutatják ezt megyegyüléseink, városi képviseleti ülése­ink, melyek egypár pikánsabb kérdés szőnyegen létének, vagy épen a választásnak kivételével : üresek, úgy hogy, különösen a megyén a tisztviselők tárgyalják le a napi-rendet, — és e szerint ők igazgatnának ... és önmagukat ellen is őriznék, és önmaguk­nak felelnének is. A városokon még egyszerűbben megy. A tisztviselők idáig nem merészkednek; hauem nem lévén meg a statútum szerinti szám, — noha a törvény azt mondja, hogy a jelenlevők határoz­nak" — a gyűlés meg nem tartatik. És hogy hát már egy közelebbi ada'tal is szol gáljak, ez Gyön­gyösön is, vagy legalább Gyöngyösön ie;y megyen. És miután szo­kásban van, hogy a legapróbb közigazgatási kérdésektől a legna- gyobbakig minden ezen gyűlés elé halmoztatik, — képzelni lehet, mily gyors intézkedések, mennyi jóravaló szabályzat, mennyi jóté­kony reform nyerhet itt léteit. Különösen ha, még hozzá gondoljuk ezen nehezen létrejött „h atá r ozat nak“ közel rokonságát azon nemesebb (?) magyar faj dohányokhoz, melyek: „erősen g y út­nak ugyan meg, hanem akkor azután köunyeu e 1 - a 1 úsznak." Valóban — anélkül, hogy különlegesen a kormánynak ten­nénk szemrehányást, mert e hiba nagy részben nemzeti sajátságunk s hogy ne mondjam, hisztoriai jogunk — mióta magyar a alkotmány helyreállittatott, parliamentben gyönyörködünk (már amikor t. i.) és azt mondják, hogy „mindent megnyertünk, amit a nemzet kí­vánt" — legalább itt nálunk: kevés, vagy semmi előmenetelt — a mondottak közül és az egy iskolán kivül — nem látunk. De sőt az abszolút, koruiáuyzás idejéből ránk maradt némi jó alkotásokat fentartani sem bírjuk, vagy legalább azt nem akarjuk. Hogyan, hogy nem, bizonyos, hogy itt akkor valamikor járdakö­vek rakattak le, melyek akkor igen jók lehettek, ma azonban be- sűlyedve, majd szeglettel kiállva és elkopva, roszabbak minden képzelhető e nemű merényleteknél, melyeken a szegény emberiség csetleni-botlani kénytelen. De ez már vegyes természetű indolentia. A mennyiben ezt a hatóság egymagára, csak igen nehezen, vagy épen nem unszolhatja, ellenben előtte áll, úgy mint más tekintélyes és befolyásos polgárok előtt is a társadalmi ut, melyen kölcsönös capacitatio, értekezések és megállapodások által más sok hiányokon segíteni lehetne. Voltak készletek kiállítva, melyekkel Írni tanítják a vako­kat; ha már a betűket egymástól megkülönböztetni tudják, való­színűnek látszik , hogy azokat több-kevesebb ügyességgel le is rajzolhatják szokottnál vastagabb papírokra, melyeken igen finom bemélyedések hosszában keresztben szolgálnak irányadó vonalozá­sok helyeit. Balkezük mutató ujját előre vezetik, utána viszik a tollakat, melyeket tintába mártani nem kell, hanem felső részükből lassan szivárog le a festék. Következő terem a vakok müveit tünteté föl; különösen a fonásban ragyog művészi ügyességük. Sok jóhiszeműségnek kell lenni az idegenben, hogy elfogadja vakok müvei gyanánt a mesteri faragványokat, szöveteket, fonásokat s művészi pontossággal kimért bútor-darabokat, melyeket a szép nagy teremben a vakok különféle intézeteinek igazgatóságaitól beküldetve talál. Mindkét termet szor­galmasan s telhető figyelemmel átkutattam, fájdalom! hogy édes hazám küldoményeiböl e helyeken semmit nem találtam. Több termekben a tanügyi szakhoz tartozó tárgyak valának összeállítva, s ezek közt különösen leköté a közönség figyelmét három emberi alak, melyek valami papir-niachée féle anyagból bá­mulatos ügyességgel készitteuének a fensőbb tanintézetek hasz­nálatára. Minden egyes tag, s az egész belső résztermészethti színezéssel, minden egyes érzéki szerv, az egész ér-csatornázat, az egész fej leg­apróbb részletekig szétszedhető vala. Úgy ezen alakokhoz, valamint a kiállatás föltűnőbb tárgyaihoz könyvalakú hirdetések voltak füg­gesztve, melyek fölé kérelem volt csatolva, hogy a szemlélő egy lapot tépjen le, olvassa el, s ha tetszik, a följegyzett árak szerint tegyen megrendelést. Ez alakok egyes részei is külön megszerezhetők valának. Már e helyiségekben több fölirattal figyelmeztetve lön a kö­zönség a skót minta-iskola megtekintésére, mely a terjedelmes kiil­Legalább nem lehet felfogni, hogy ha a mondott korban illető háztulajdonosok készek voltak a házuk elébe eső járdát saját költ­ségükön előállítani — miért ne lennének ma hajlandók azt meg- igazittatni. (Folytatjuk.) Megyei élet. (Folytatás.) Olvastatott a közmunka és közieke dési szakosztálynak f. évi szept. 8-án tartott üléséből felvett jegyzőkönyve, melyben Kubik Endre főmérnöknek a szakosztályhoz véleményes jelentés végett ki­adott, s említett ülésben kelt véleményes előterjesztései mulattat­nak be. Melynek alapján határoztatok : 1) A közlekedési utak vezetésénél előfordulható kisajátítási ügyeket az 1868-ik évi 55 tctkk szabályozván : ahol az elkerülhet- len közérdek a kisajátítást igényli, ez uiindeu egyes esetnél a hi­vatkozott törvény szerint lesz eszközlendö. 2) Az utak széleinek befásitása, egyik kultúrái szükségnek mondatik ki, tekintve azonban utaink jelen állapotát, mely minden péuzbeii s közmunka-erőt igénybe vesz, most ezúttal erre költség nem adható. Értesittetnek azouban a szolgabirák és mérnökök, hogy ha e befásitá8uak egyik vagy másik helyen célszerű s áldozatot nem követelő módját találják, e tekintetbeui intézkedéseik elisme­rő tudomásul fognak vétetni. 3) Azon jelentés folytán, hogy sok helyütt az u„ szélei, melyek különösen e fásításra alkalmas terül szolgálnának, beszántás s egyéb foglalás által megcsonkittatnak — szigorúan utasittatnak a szolgabi­rák, hogy hol ilyes foglalást, vagy utszél-csoukitást észre vesznek, vagy ilyenről bárhonnan jövő feljelentésből tudomást vesznek, rög­tön intézkedjenek a régi állapot visszahelyezésére. 4) A mérnöki jelentésnek a halmaj-hevesi útra vonatkozó elő­adása, melyben az érdeklett községeknek is közkívánatára a gyön- gyös-lejtöi utat, Haltnaj községénél javalja — mint a legrövidebb ponton — az állomásba beágaztatni — helyeslő tudomásul vétetik. A bakta-parádi útvonalon az úgynevezett „súgásban" tervezett mérnöki utólhelyezésre, a mérnöki jelentés ide vonatkozó pontja másolatban Nánásy Ignác biz. tag elnöklete alatt, Benicky Pál biz. tag, Ivády Miklós szolgabiró és Kubik Endre mérnökből álló küldött­ségnek részletes helyszini vizsgálatra azzal adatik ki, hogy szükség esetében az illető birtokossal' barátságos egyességet kísértsen meg, hivatalos jelentése, véleményezés kíséretében elváratván. Ugyanezen küldöttség megbizatik egyszersmind a mérnöki je­ső kertben volt fölépítve, s melyet az Egyfi -megyei Közlöny múlt évi utólsó számaiban legapróbb részietekig leírtam, s azért e helyen ismételni fölösnek vélem. Az említett termekben találkoztam a birodalmunkbeli első tár­gyakkal, a kiáliitott iskolai szerekkel, melyeknél Posner L. hazánk­fiát méltó dicséret és elismerés illeti. — Aki szemtanúja volt s elfogulat­lan, kénytelen beismerni, bogy az egész kiállításnál általábau, de kivált az iskolai szereknél az ö ügyességének keli nagy részben kö­szönnünk, hogy édes hazáuk figyelmet keltett a közönség előtt. Sok helyütt pirultam, midőn semmiségbe tűnő szegénységün­ket inkább, mint szerénységünket kelle fölismernem, s ki­vált a gép-osztályoknál egy ártatlan bolha-fogó gép sem tűnt föl előttem, melyet ipar-világunk állított volna ki; de a tanszerek ter­meiben kellő elégtételt találtam, s a világ teljességgel nem vádol­hat e tekintetben valami nagy hátramaradással, ha épen óriási nagy haladással nem dicsőíthet is. A főépületet mellék-szárnyaival térés folyosók köték össze, melyek jobb oldalról a szőnyegek és kézi szöveteknek voltak főutart- va. Itt Becs Haas müvei által volt pazar fényűvel képviselve ; mig a kézi szöveteket különösen Slavonia küldő be nem reménylett bő­ségben és választékban. Mint nem szakértő ember csak azt jegyez­hettem meg, hogy midőn e helyeken megfordultam, mindannyiszor nagy figyelemmel nézegető angolokat találtam a durva pokrócok éber megfigyelésével elfoglalva, mi arra mutat, hogy a kiáliitott cikkek elöttök vagy egészen ismeretlenek voltak, vagy sole hasznot látszottak ígérni, mert egyszer épen élénk eszme-cserét is halottam fölötte, de oly terminus technikusokkal éltek, hogy az egészből mit sem értettem. A tudakozódástól már eddig is nagyon visszariadtam egy két eset után. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom