Eger - hetilap, 1872

1872-10-24 / 43. szám

XI. éri folyam. 43. szám. Október 24-én 1872. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szóm 5 t't — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. — 12 kr. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért ; minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó hivatal ; a lycenmi nyomda, Előfizeti ‘sefceí el tóvári : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) J e n t .v c h G. könyvkereskedése s minden k. postaAivai a l Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben. Adatok és gondolatok a gyöngyösi cultur -állapotokhoz. —- Cassiustól. — IV. Nyilvánosság. A ki szives volt soraimat idáig figyelemmel kisérni, szives le­hetett észrevenni, hogy noha némi helyi adatokból indulva közeleb­bi körülményeinkre voltam különös figyelemmel ; mégis mindig ál­talános culturális szempontokat érintettem. — aminthogy az is a természete s egyúttal jelentősége az e nemű részleteknek, hogy az egészszel egyenes összefüggésben vannak. Ezúttal is a nyilvánosságnak mindenekelőtt általános cultur- erejére kivánom irányozni a figyelmet. — Ha valaki azt mondotta, hogy : egymagával a szabad-sajtóval meglehet szerezni a szabadságnak minden egyéb, még hiányzó att­ribútumait; úgy ebben igen sok igazság van — de különösen a nyil­vánosságra való tekintettel ; annyiban t. i. a mennyiben szabadságá­ban áll a sajtónak mindent keze ügye alá venni, és nyilvánossá tenni. Különben van ezen állításban egy kis logikai paradoxon is. Mert hiszen a szabad-sajtó, egyike épen a szabadság legsarkalato­sabb részének, vagy ha tetszik: culminaíioja a szabadságnak. Kö­vetkezőleg ahol szabad sajtó van, ott már teljes a szabadság, ellen­ben, a hol annak még lényeges kiküzdendö részei vannak : ott ugyancsak nincsen szabad-sajtó. Azért azt vélem, a „n y i 1 v á n o s s á g“ praegnansabban fejezi ki akár az alkotmányosság attribútumát, akár pedig azon culiurai té­nyezőt, mely az eszméknek közössé tétele, vagy még inkább népsze­rűsítésében áll. Ezt különösebben azért is vélem, mert a „ny i 1 vá n os s ág“, jó nagy és épen jobbik részében a szabad sajtot is magában foglal ja. És bizonyára a sajtó egy másik része, mely épen csak szabadsá­gára támaszkodva, a közélet és egyesek tényeitöl merőben eltérő, sőt ezeket elferdítő s voltaképen meghamisító közlésekkel foglalko­zik — nem tesz szolgálatot sem a szabadságnak, sem a culturának. Itt különösen csak egyre akarunk reflectálni. ügy az idáig volt usus, mint az uj községi törvények szerint a városi képviselet ülése nyilvános. De a gyakorlat ezen nyilvánositásra,legalább itt— s idáig sem­mit sem tett. Azt vélem pedig, hogy illetőknek erre mindent meg kell tenniök. A v. képviselet ülése csak akkor mondható nyilvánosnak, ha annak ideje nyilvánosan kihirdettetik, és a hallgató közönség szá­mára hely jelöltetik ki. Kívánatos mindenesetre, bogy a város lakói saját ügyeik iránt érdekeltessenek, a helyes int'ormatióra nekik mód nyujtassék. Ez több okon : Nagyobb közönség láttán —• mindenekelőtt remélni lehet, hogy sok, nagyon is pongyolán kényelmes és üres felszólalás elma­rad. Tovább az értelmesek előadásából a közönség elevenére vitet­vén a dolgoknak : sok ferde s haszontalan insinuatíotól menekül a képviselet, s tisztul a józan közvélemény; de meg ezúttal még nem is bírván e tanácskozásokat közvetítő sajtóval — a tudomásul vé­telre is nincsen más ut. Tehát csak nyilvánosság! minél nagyobb nyilvánosság! legkö­zelebbi ügyeink, úgy mintáz alkotmányosság és cultura érdekében. Megyei élet. (Folytatás.) Olvastatott az állandó választmány közigazgatási szakosztá­lyának 87. XXX. 72. sz. a. kelt véleményes jelentése Mencer Ignác járási orvosnak a bábászat rendezésére vonatkozólag bemutatott előterjesztése s ennek folytán a megye két főorvosától bekivánt ki­mutatások és véleményes jelentések tárgyában. Kívánatos volna ugyan, hogy bár már most kimondathatnék, mikép egy bizonyos idő lefolyása alatt minden önálló község és köz jegyzőségi községegyesület köteles egy okleveles szülésznői állomást kebelében rendszeresíteni, mindazonáltal, minthogy még csak most kezdenek oda fejlődni a körülmények, hogy remélni lehet, mikép a községek rendezése és az okleveles szülésznők számának emelkedé­se folytán ezen szükséglet kielégítésének közigazgatási úton való el­rendelése s egy ily rendelet sikeres keresztülvitelére a viszonyok alkalmasakká lesznek: a záros határidő még most ki nem mondatik; hanem, e helyett, egy föliratban a m. k. belügyminisztérium figyel­me hivatik fel e fontos s a magyar faj szaporodása tekintetéből is oly figyelemre méltó tárgyra, hogy az országos kormány részéről is tétessenek meg a szükséges intézkedések arra nézve, bogy okle­veles szülésznők, bizonyos idő lefolyása alatt, kellő számmal legye­nek találhatók, s igy a községekre a föntebb jelzett kötelességet reájok róni lehessen. Addig is azonban, mig ez bekövetkeznék, a szülészettel foglal­kozó nem okleveles szülésznők irányában, kik, az okleveles szülész­nők csekély száma miatt, foglalkozásuktól el nem tilthatók, szükség van némi intézkedésre különösen a tekintetből, hogy azok nagyré­szének a szülészet körüli majdnem absolut tudatlansága célszerű módon alkalmazandó oktatás által valamennyire elhárittassék s fon­tos feladatuk felől tájékoztassanak. Ennek folytán kimondatik, hogy a járási orvosok az egészség­ügyi tekintetben felügyeletük alá helyezett községeket még ez év­ben bejárni tartoznak, s minden egyes községben, hol megjelennek, a nem okleveles bábákat maguk elé rendelvén, azoknak foglalkozá­sukra vonatkozólag felfogásaikhoz alkalmazott népszerű modorban oktatást és utasításokat adni kötelesek. Ebbéli eljárásuk eredmé­nyéről aztán a főorvosoknak, s ezek az alispánnak fognak jelen­tést tenni. Minthogy Szentkirályi főorvos jelentése szerint oly községek is vannak a megyében, melyekben semmiféle, sem okleveles, sem okle­vél nélküli bába nincs, utasittatnak a szolgabirák, hogy ezen égető hiány pótlásáról, az illető járási orvossal egyetértve, a község költ­ségére, haladéktalanul gondoskodjanak; mert az el nem tűrhető, hogy valamely község egészen bába nélkül legyen. A szolgabirák egyszersmind oda is utasittatnak, hogy a közsé­gekben a bábák oktatása végett megjelenendő járási orvosoknak, ha erre felhivatnak, hivatalos segélyt nyújtsanak. Miről a főorvosok tudomás s a járási orvosok értesítése és uta­sítása végett és az összes szolgabirák alkalmazkodás végett értesit- tetnek. Fel8Ö-Fehérmegye közönségének 53. 1S72. kgy. sz. a. kelt át­iratára, melyben az általa hivatalos kőzlönynyé emelt „Közigaz­gatás1' cimü szaklapot hasonló intézkedés végett ajánlja, a közi­gazgatási szakosztály 82 XXV. sz. a. véleményes jelentését bemu­tatja. A szakosztály véleménye helyeseltetvén, elfogadtatik, s a „Közigazgatás" cimü szaklapnak megyénk részéről is hivatalos lap­pá emelése azon nehézségeknél fogva, melyeket ez intézkedés maga után vonna, milyen a többi közt az, hogy, a lap árát tekintve, alig­lehetne annak meghozatalát minden községnek kötelességévé tenni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom