Eger - hetilap, 1872
1872-10-17 / 42. szám
333 Mielőtt közelebbről eléadnók, miként kell e dolgokkal elbánni, némely felvilágosításokat sztikség elörebocsátanunk, melyekből t. olvasóink ezen eljárás okai felöl meggyőződést meríthetnek. Mindenki előtt ismeretes, hogy vannak anyagok, melyek ha eleven bőrre vezettetnek kisebb-nagyobb mértékben fájdalmas érzést gerjesztenek, sőt némely testekre romboló hatással is vannak. Ezeket a közéletben általán été tő, vagy edző anyagoknak szoktuk nevezni. A vegyészettudomány azonban kimutatta, hogy ezen edző anyagok két főcsoportra oszlanak, melyek egymástól egészen elütő tulajdonokkal bírnak. Ezek a savak, és az aljak ('basis), melyek közöl az elsők rendszerint savanyú, az utóbbiak pedig többnyire lúgizüek. Mi a sav? mindenki tudja; amit pedig a vegytudósok alj-nak neveznek, azt meglehet ismerni arról, hogy minden alj, valamely savval kellő arányban összevegyitve, a savval együtt egyidejűleg edző hatását elveszti, s kellő savmennyiséggel telítve, egy úgynevezett közönyös testet, vagy sót alkot. — Valamint erősebb és gyöngébb savak, úgy vannak erősebb és gyengébb aljak is. Az erősebb aljakhoz tartoznak a ham él eg (kali), melyet ahamulugból,hol szénsavval vagyon egyesülve,mindenki ismer; és a szikéleg (natron), mely ugyancsak szénsavval egyesülve, „szó- -da“ név alatt a háztartásban, különösen a ruhafejéritésnél, mosásnál, stb. oly sokszerü alkalmazással bir. Itt csupán a szikéleggel, vagyis tulajdonkép ennek vízben való oldatával, az úgynevezett szikluggal van dolgunk. A savak, egyebek közt, azon sajátsággal is bírnak, hogy bizonyos kék szinü növény-nedveket, amint a savat ezekbe öntjük, azonnal vörösre festenek. Épen úgy festi a borsav is a „lakmusz* nevű DÖvénynedvet, mihelyt ezzel összevegyitieiik, vörösre. Ellenben a vízben felolvasztott aljak, tehát a szikéleg-oldat is, azon tulajdonsággal bírnak, hogy a sav által előidézett színváltozást azon pillanatban elenyésztik, mihelyt a folyadékba annyi aljat vegyitünk, mennyi a sav telítésére épen elegendő. Ha pedig az aljból, tehát eljárásunknál a szikélegből, a kelleténél egy kevéssel többet keverünk az illető folyadékba, akkor az elébb még savanyú folyadék az üvegben lugizt nyer, s színe ismét kékre változik, mely, ha lakmusznedvbe sárgás, vagy vöröses folyadék, péld. must kever- tetett, zöldes-kékbe megy át. Minden savnak meg van a maga kellő aránya az aljakkal szemben, valamint az aljaknak is meg van bizonyos arányok a savakkal szemben, amennyi szükséges,'hogy telittesseuek, s közönyösekké tétessenek. Ha tehát tudjuk, mennyit használtunk fel valamely ismert aljból, hogy egy bizonyos savanyú folyadékot neutra- lizáljunk, akkor ez ismert aránynál fogva, melyben a savat az alj mindenkor közönyösiti, igen könnyű a közönyösitett sav mennyiségét kiszámítani. így van ez a szikéleggel és bórsavval is, és ha a próbacsöben levő, lakmuszszal elegyített must mennyiségének és a teljes szinvál- toztatáshoz megkivántató sziklúg mennyiségének arányait ismerjük, ezekből a must savtartalmát könnyen kiszámíthatjuk. Minél savanyúbb a must, annál több szikoldatot kell beleöntenünk, tehát annál magasabbra fog a folyadék a próbacsőben emelkedni, mig a szin visszaváltozása teljesen bekövetkezik. Közbevetőleg fölemlítjük, hogy az e célra alkalmas kellő erejű sziklugot a következő egyszerű módon készíthetünk : 19 grammnyi jegeces sziksót 4—5 gramm tiszta égetett mészszel egy font vízben néhány másodpercig főzünk, s midőn e főzet kihűlt, egy fontnyi folyadékká hígítjuk. Ebből aztán, állapodás után világos sziklug válik ki, mely kis üvegekbe öntetik. Egy köbb centimeter ilyen lúg 10 milligramm tiszta borsav telítésére elegendő. A próbacsövön a fokok úgy vannak beosztva, hogy két fokozat közt lévő szikoldat a csőben levő bor-sav egy ezredrészét közönyösiti. Ha tehát a must csak ezredrésznyi savat tartalmazna, már az első fokig öntött szódalug ismét előbbi színére hozná a folyadékot. Minthogy azonban a jó mustnak mindig van vagy bétezredrésznyi bórsav-tartalma, az ilyennél a visszaszinités rendszerint akkor szokott bekövetkezni, midőn a sziklug mintegy hét foknyi magasságig öntetett belé. — Silányabb boroknál még több lúgot kell a próbacsőbe önteni ; amint azonban a teljes szinviszszaváltoztatás megtörténik, a fokok száma biztosan megmutatja, hány ezredrésznyi savat tartalmaz az illető must, mely kísérlet alá vétetett. Szabály rendeletek. Levéltárnok ki egyszersmind aljegyző. A levéltárnok a levéltárban található minden nemű iratok és tárgyak őre és felelős kezelője; gondoskodik a levéltár rendben tartásáról, és az ügydarabok célszerű osztályozásáról; eredeti köz okiratokat vagy ügydarabokat magánfeleknék csak a polgármester rendeletére szolgáltathat ki, a tisztviselőknek azonban rövid használatra téritvény mellett kiadni köteles, magánosok megkeresésére a kívánt iratokat felmutatja, felolvassa és hiteles másolatban a megszabandó díj mellett kiadni köteles; ezen kívül teljesiti mindazon teendőket, melyek a jegyzői utasításban részére elöirattak, hivatalos időül dél. e. 9—12-ig, délután nyáron 3—6-ig, télen pedig 2—5-óra tűzetik ki. Gazdasági felügyelő. Általában a városi vagyonságok felügyelője, felügyel a város székháza s egyéb épületei tisztán s jó rendben tartására; gondoskodik a szükséges kiigazításokról s azok megrendelése végett a polgármesternek jelentést tesz; felügyel, hogy az egyes város-részekben elhelyezett víztartó edények folytonosan telve legyenek, tartozik továbbá a tűzoltó szerekre, utcai csatornákra, hidakra, az utcák tisztán tartására, kövezésére, katonai laktanyák és azokban lévő városi eszközökre valamint a város tulajdonához tartozó malmok és házak jókarban létére szinte felügyelni, kötelessége továbbá a puszta-birákra, azok kötelességeik teljesítésére őrködni, s számadásaikat minden év végével tőlük bevéve, megvizsgálás végett a tanácsnak bemutatni; köteles a város mindon ingó és ingatlan vagyonairól leltárt vezetni, azok jókarban tartását eszközölni, s a kezelése alatt lévő tárgyak, valamint a malmok bevételéről rendes számadást vezetni, s azt minden év letelte után 30 nap alatt megvizsgálás végett a tanácsaak előterjeszteni, Szállás mester. A szállásmester a polgármester rendelkezése alatt állván, a katonaság elhelyezéséről gondoskodik; ennélfogva úgy a katonai laktanyákban, valamint az egyeseknél elszállásolt és elszállásolandó katonaság mennyiségéről a polgármesternek jelentését havonkint bemutatja, kötelessége továbbá a magánosaknái elszállásolva lévő katonaság után járó hálás-pénzt legkésőbb 8 nap alatt az illetőknek kiadui, az erről szóló számadását ugyancsak havonkint a tanácsnak bemutatni; köteles továbbá a város részéről igényelt előfogatokat kiállítani s mindezeken felül a rendőrkapitány által hozzá utasítandó ügyekben segédkezet nyújtani. Mérnök. A mérnök működési köre kiterjed a város területén egyesek által eszközlendö építkezések megvizsgálása- s szabályozására. a város által teendő építkezések vezetésére, szóval mind azon esetekre, melyekhez a mérnök mint szakértő igényeltetik ; eljárásánál dijaztatása esetről esetre kiküldetéséhez képest fog megállapittatni. F ő o r v o s. A főorvos kötelessége a város területén felmerülő orvosi teendők ellátása, az irgalmasnök kórházában lévő rendes és elmekóroa betegek gyógyítása.; az irgalmasrendnél elhelyezett betegek körüli orvoslás ellen- őrködése ; himlőoltás ; közrendöri eseteknél boncolás ; a szegények, különösen a szegény árvák gyógyítása, orvosi és sebészeti észleletek feljegyzése, járvány közeledtevel az óvó rendszabályokról! gondoskodás, s általában a közegészségre való felügyelet, ezeken kívül az alorvos és szülésznő működéseire is felügyel. Alorvos. Az alorvos kötelessége a város területén felmerülő orvosi teendőkben, úgy az irgalmas nénék kórházában a főorvosnak segédkezet nyújtani, kötelessége továbbá a himlőoltás, közrendöri eseteknél a boncolás, a szegények, árvák gyógyítása, sebészeti észleletek feljegyzése, járványok idején a főorvos utasitása szerinti őrködés, a rendőrség által hozzá utasított vagy elrendelt egyének s helyiségek megvizsgálá- sa, úgy a halotti kémszemle teljesítése. Segéd és kezelő személyzet. A segéd és kezelő személyzet áll egy közigazgatási kiadóból, ki egyszersmind iktató is, nemkülönben egy árvaszéki kiadó és iktatóból, ki a gyámnál előforduló irnoki teendőket is végzendi, ezen felül 9 Írnokból, kik közül 4 a közigazgatási és árvaszéki ügyek letisztázá- sára lévén hivatva, ezek közöl egy a halálesetek felvétele Is a hagyatéki vagyonok leltározásával bizatik meg ; mint ilyenek a közigazga
