Eger - hetilap, 1872
1872-01-25 / 4. szám
Magyar kölcsönös BIZTOSÍTÓ-BAtfK ig'azg'atóság’a Józscf-lér 7. ...................szám. Pest, postabélyeg kelte. A nagyméltóságú magyar királyi Pénzügyminisztériumnak 1870. év július 5-én 25398. sz. a. kelt rendeleté és az országos pénzügyi igazgatóság 1870. év julius 11-én 12870/IV, számú kibocsátványa folytán bélyegmentes. Felhívás a biztositó közönséghez. A vagyonnak tűz és jég elleni biztosítása napról napra nagyobb terjedelmet nyer hazánkban. Jelzi ezt a fennálló számos biztositó társulat, melyek kevés kivétellel, mind háladatos téren működnek, sőt a befizetett részvények utáni tetemes osztalék ösztönzi a vállalkozókat hasonló uj társulatok alapítására. A hazai s hazánkban működő külföldi biztositó részvényos társulatok mellett, másfél év óta a magyar kölcsönös biztositó bank is igyekszik működési tért foglalni, és a biztositó közönséget az intézetbezi csatlakozásra megnyerni. Több időt igénylő feladat az, azon biztositó közönséget, moly hozzá szokott a részvényes társulatok általi biztosítást előnyösebbnek tokintoni az önsegélyezésnél, megnyerni a kölcsönösség alapjára fektetett biztositó intézethezi csatlakozásra ! Ezen nem épen örvendetes jelenségnek tudatában sem rettentek vissza a magyar kölcsönös biztositó bank alapitói a felmerülhető nehézségektől s az üzletot megkezdették, azon reményben lévén, hogy a biztositó közönség a külföldi példákon s saját tapasztalatán okulva eljut azon meggyőződéshez, miszerint a kölcsönös biztositó intézet a hozzá csatlakozott biztosítók számarányához és a befizetett biztosítási dijakhoz képest, nagyobb biztonságot nyújt mint bármely részvényos társulat, és Hogy rendkívüli károsodások esetében a károsultakat egyik társnlat som elégítheti ki biztosabban mint a kölcsönös, mert hiszen mig rendkívüli esetekben a részvényes ^társulatok tartaléktőkéi mind felomésztéthotnek mielőtt mindenki kártalanittatbatott volna, addig a kölcsönösségi téron műküdő intézetek a pót-dij igénybevételével segítenek magukon, mely a nyereménynek az összes biztosítók közti felosztása utján kedvező időben vagy olőlegesen, vagy utólagosan a biztosítóknak visszapótóltatik. Hogy az osztalék tömeges csatlakozás által nagy mérvűvé válhat, erre például szolgálhat egyik hazai részvénytársulat .múlt évi üzlotkimutatása, mely szerint, ha csak azok, kik ezen egy társulatnál biztosítottak, a magyar kölcsönös biztositó intézethez csatlakoztak volna, minden befizetett egy forint dij után 80 krt kaptak volna vissza osztalékul. Az alapitól?, nem is csalatkoztak reményükben, mert habár el nomértük is— mint a külföldön igen csékély biztonsági alaptőkével alakult kölcsönös biztositó intézetek — hogy biztositó tagjaik igen rövid idő alatt százezerre is felszaporodtak, a magyar kölcsönös biztositó intézetnek — mely 150,000 frt alaptőkével bir — lett az 1870-ik év május 8-a óta a tűzszaknál 13 ezer, a jégnél pedig 1900 biztositó tagja. Mi annak kezessége, hogy életképes az intézet, melyet tömeges csatlakozás által mielőbb virágzóvá tenni, önérdekében, a közönségtől függ.
