Eger - hetilap, 1872

1872-10-10 / 41. szám

323 Hírmondó: 45. Egri Népújság: 21. JK. Figy : 3. Jászkunság: 6. „Egeru : 15. Igazmondó: 6. Népzászló: 2. Pécsi lapok: 1. Ipolyság I. Lehel Kürtje: 5. — 11 lap; 119 példány, mind magyar nyelven. Nem politikai lapok, szak közlönyök hirdetők és folyóiratok: Kath. Néplap: 12. Családi Kör: 4. Honvéd 1. Magy. o.N. Világ: 13. Nefelejts : 4.Kertész Gazga : l.B. orvosi lap: 4. Gyógysz. hetil: 4. Merkúr: 16. Egri Egyházmegy. Közi: 13. Jogtud. Köz: 4. Szép Írod. Csarnok: 5. Fortuna 10. Typographia : 1. Női, Bazár 11. Themis: 6. Férfi divat: 4. Divat: 5. Kis Tükör: 4. Kislap: 2. Schwecht Achim : 3. Wacht Israel: 7 Főv. Lapok: 2, Néptanítók Lapja: 7. „Harper’s Weekly": 1. Figye­lő: 1. Természtud. Közi: 12. Uiber Land und Meer: 34. Bazár: 52. Illustrirte Welt : 23. Le Cour d’ honneur de Marie: l. Alté und Neue Welt: 1. Praktisch theologise Quartalsehift : 1— 275; ebből magyar: 124; német: 146; angol: 1. francia 1. zsidó 3. Humoris ztikus Lapokból: Borsszomjankó 10- Mátyás Deák: 6. Üstökös: 5. Ludas Matyi: 1. Bolond Miska : 5. Kikiriki 4. d. Floh: l.Fliegende Blaster: 1. — 8. lap. 33. példány. Ebből : 27. magy. 6 német. Összesen 73 lap, 618 példányban. Ebből magy. 49 lap, 360 pél­dány; német 21 lap, 252 p. más nyelveken 3 lap, 6 példány. A magyar lapirodalom tehát itt 3G0 példánynyal, a nem magyar 280-al van képviselve. Csak az Isten őrzi, hogy nem több a német lap, ezen törzsökös magyar városban ! Mindenesetre feltűnő, hogy a politikai napi lapok közül, a németeknek van több — ha nem olvasójuk, példányuk. Ko­rántsem annak tanúsága, mintha itt többen lennének németek, hanem hogy a kik vannak, inkább olvasnak, s illetőleg lapokra inkább fizet­nek. Tekintetbe véve azt, hogy a „V Újság" egyik közlése szerint 1872. jan.-ban M.-országon megindult 193 lap és folyóirat, és a P.-N. legközelebbi számítása szerint ez évben jan—junius 30-ig megjelent : 241 ilyen vállalat, melynek 234 szerkesztője vau, azonkívül önál­ló könyvvel fellépett 162 egyén, ésigy a sajtónak ez idő szerint: 396 napszámosa volna: két következtetésre jutunk. Egyik az, hogy talán fölösen is sok a lapirodalmi vállalat elágazó voltában,és a másik, hogy ezen 241 számhoz képest a mi összes külön lapjaink és folyóirataink száma, a 73 : illetőleg, — miután csak a magyar nyelvüekröl lehet szó — a 49, valóban csekély. Feltéve, hogy ama 618 lappéldánynál, minden egyes lapra lega­lább két olvasó esik — a mennyi bizonyos is, — volna Gyöngyösön: 1236 olvasó. Tehát a lakosság 12.8%. Vagyis 1000 emberre esik: 128 a ki olvas; illetőleg szellemi szükséget érez. E szerint csaknem épen annyi, amennyi tanuló volt a lefolyt iskolai évben az ismétlőkkel együtt — és kevesebb, mint a mennyien tanultak a felnőttekkel együtt : miután úgy a tanulókból 1000 emberre esett: 153. Ezen arány ismét csak a szellemi szükség csekély voltát vagyis bákkal, de előnyük a kimeritbetlen kedélyesség, mig ellenben a fiúk erőszakosan leigázzák bensőjükben a kedélyt. Ök a nihilismus tanát vallják, mit az egyetemről visznek ma­gukkal a fővárostól távol eső atyai fészkökbe. Bár egyikök, K i z z a n o v Árkád, ki gyöngébb jellemű, csak magára ölté a divatos nihilismus mezét. A nihilismus mégnem hatott leikéig. Ellenben barátja, Baza- r ov Jenő meggyőződésből par excellence istentagadó. Megkísérti a ni­hilista tant a legszigorúbb következetességgel keresztül vinni. Látjuk, hogy mint lépgunynyal és daccal küzdtérre a humanitás minden hódí­tása ellen egy erős és tehetséges szellem. Bazarov orvos, természet­vizsgáló. Hogy az orvosi tudományról nem sokat tart, társai — még a nem oroszok — szemében sem újság. Tagadja, hogy az emberi ke­dély hitre szorulna, sőt, mint valódi nihilista, még tovább megy. Meg­veti a szivnek minden hajlamát, s valamint másnál, úgy magában is elnyomni törekszik. Alig érez köteléket, mely családjával összetartsa. Az anya gyöngéd szeretete elviselhetlen teher néki. Az oly férfit, mint Árkád atyja, ki Puskin költeményeiben gyönyörködik, csak szánni tudja ; Büchner „Erő és anyag“-át kínálja helyette. Hegedű- játékát meg épen nevetségesnek találja. Bazarov Jenő még sa­ját atyját is butának mondja —gyöngédségéért, mibe bele nem fárad fiával szemben. A szerelmet, az ifjúság megbecsülhetlen kiváltságát, ösmerni sem akarja. Osa nihilista tan nem ismer elveket. Az erényt csak benyomásnak tartja. Meg van győződve, hogy a lelkiállapotok mind csak benyomásokon alapulnak. Semmi fölényt el nem ismer és szemében bármely dolog csak addig ér valamit, mig hasznos neki. Hogy természetes Jegyen, azt hiszi, hogy állatiasan durvává kell válnia. Szerző könnyen bebizonyíthatja e tannak tarthatlanságát, s be is bizonyítja ifjú hőseinek későbbi életpályáján. Kizzanov Árkád csak­azt mutatja : hogy a művelődés a tömegben nagy hódítást még nem tett — de azt is mutatja, hogy a mai iskolázás hasonlithatlanul felette áll a réginek : feltéve, hogy a mostani tanoncok annyira mindeneset­re kiképeztetnek, hogy az életbe lépve az olvasó közönséget egyen­ként szaporítani fogják. De soraink folytán már említve volt a nyomdai festék is, mint a civilizatio mértéke, s ezen fonalon meg kell emlékeznünk arról is, hogy Gyöngyösnek nyomdája, s illetőleg sajtója van. Elvonatkozva, az itt napvilágot látott némely elhiresedett sajtó-termékektől, me­lyek úgy is, mint a hernyók — csak bizonyos zsenge körülmények között bírnak pusztító hatással, mindenesetre constatálásra méltó do­log, hogy itt szerkesztett két lap adatik ki: Egyik a „K ézmü-i p a- rosok Országos Értestöje," másik a „Gyöngyös." Mennyiben van e két lap által a művelődés előbbre vive, bár, mint a dolgok független szemlélőjének, jogom volna véleményemet kimondanom; mégis attól több okon tartózkodom. — Annyit mindazonáltal megjegyezhetek, hogy a „Kézmü-iparosok Or­szágos E!rt e s i tő j e“ minden lármás, manapság elég lap által fel­kapott violens praotensiótól távol — szerény munkásság- és jóakarat­tal szerkesztve : Gyöngyösnek bizony előnyére válik; noha, mint ér­tesítve, vagyunk — helyben csak mintegy 50 előfizetője van. És hát ezek volnának, az olvasás és sajtóra vonatkozó adatok. Voltaképen még mindig csak száraz, vagy jobban mondva : nyers ada­tok. Mert hiszen felesleges volna mégis jegyezni, hogy magára a ta­nulás, olvasás, de még az Írás és lapszerkesztés is csak törekvések arra, hogy a művelődés az egyénben és társadalomban részint eszkö­zöltessék, részint emeltessék. Ezen kérdésről, illetőleg: egyéni és társadalmi miveltségi vi­szonyainkról jövő cikkünkben. Gyakorlati utasítások a must javításához. A würtenbergi gazdászati lap közelebbi számai „Gyakorlati uta­sítások a silányabb must javítására11 cirn alatt igen érdekes cikksoro­zatot közölnek, melyet — épen most lévén folyamatban szüretünk — alkalomszerűnek tartottunk közölni. „Még nem oly rég ideje — kezdi az idézett cikksorozat — s még sokan emlékezhetnek rá, mily megvetöleg szegényesnek tarta­tott a répából készült cukor, mint a valódi, tudniillik a cukornád­ból készült, úgynevezett gyarmati cukor pótléka. Hasztalanul tanítot­ta a vegytan, hogy a jól kivonatolt répa-cuk or lényegében épen nem más, mint ami a nád-cukor, mely szénsav, köneny és éleny állandón arányos vegyületéböl előállt cukor-állomány, melv a növénynedvek egy egész sorában benfoglahátik. „Mit nekünk a vegytan 1“ — igy hamar eldobja a nihilista mezt, mihelyt barátja uralgó befolyása alól kimenekül. Mig Bazarov Jenő keblében a nihilista tanok s a szender­gő emberi érzelmek kikerülhetlen harcra kelnek. Ez összeütközést a szerelem idézi elé. Hiába küzd ellene, s igyekezzék bár elhazudni magától, szivéből ki nem űzheti az érzelmet.. Természetes, hogy Baza­rov jelleme nem oly alkotásu, miben a szerelem örömvirágokat hajthat­na. Érzelem és meggyőződés, kedély és értelem fogva tartják egy­mást. Bazarov lélektevékenysége bizonyos nyugalomba süllyed. Iszo­nyú unalom lepi meg. Az életet ijesztőleg üresnek találja. Bazarov nem maradhat ily állapotban. Ez életet, e semmit egyetlen lehető vé­géhez kell vonszolnia. így keresi és találja föl halálát egy ragályos beteg ágyánál. A nihilismus nem életképes, ez a szerző tendentiája. Gyönyörű jelenetek vannak e beszélybe szőve az orosz vidéki életből. Ki tudna Turgenjew festői varázsának ellent állani ? Ismertetésem elég rövid, hogy felületes legyen, de elég hosszú, hogy az alatt a kandallóban a venyige lángja porhanyó parázszsá ham­vadjon s az ellankadt szemek álmosan lecsukódjanak. Űzzétek el a soraim hozta álmot azzal, hogy olvassátok az is­mertettem könyvet s akkor talán megbocsájtjátok az unalmat, miben most akarva, nem akarva részesitélek ; vagy mélyedjetek el a fellob­banó tűznek titokteljes világába; és halgassátok a kéményen besüvöl- tő szél kisértetcs danáját, vagy álljatok ablakotokhoz, mire majdan jégvirágokat ir a tél szeszélyes fagya, s gyönyörködjetek most még a hulló levelekben, később az angyalok szárnyai alul kihullott pehely- ben, a szállingózó, sziporkázó hóban, vagy gondoljatok vissza a régfe­ledett dajka-mesékre s az ezek okozta gyönyörbe merülve, feledkez­zetek meg az unalmas tárcaíróról. Erdélyi Béla. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom