Eger - hetilap, 1872

1872-01-04 / 1. szám

pán ez ügybeni magatartása a legkomolyabb roszalást érdemli, s ha a t. bizottmány ideje engedné, indítványozni fogná, hogy ezen rosza- lás jegyzőkönyvileg is kifejeztessék.

Új főispánunk nem kevésbbé csodálkozott e furcsa ügy fölött ; bámulta, hogy a hevesmegyei nagy balpárt egyik excelsiora, egyik első tisztviselője, mint üldött nyúl, miképen vonja meg magát a jobb párti minoritás most erősen fellépő viadorainak flagellumai alatt ; kimondja a tapintatos végzést, mely vádlottat nem Ítéli el, de anélkül, hogy megnevezné, lesújtja a szolnoki tszék elnökét, ki veretten ballag ki a megyeház tereméből ; azon teremből, melyet mi emelkedett szivvel hagytunk el, látva a nyilvánosság s igazság fegyverének élét, melyet a „hibások1* felett ma oly nagy sulylyal forgattak pártunk lelkes hivei.

Városi ügyek.

Az Eger városa részéröl 1871 -ik év dec. hó 26-án tartott képviselői ülésben kővetkező ügyek tárgyaltattak :

Olvastatott Etsy Vilmos, mint vállalkozó dr. Pecz Sándor megbízottjának Egerben f. hó 23-ról kelt kérelme, melyben e város közönségét fölhívja, miként a kisterenne-pétervásár-egri vasút kiépítését lehetőleg támogatni, s esetleg a vonalhoz és indóházhoz szükség- lendő a város birtokában levő földterületeket — amennyiben ezen vonal azokat érintené, — nevezett vállalkozó részére díjmentesen átengedni szíveskedjék.

Végeztetett: A fölolvasott kérvény folytán tekintve különösen azon körülményt, hogy kérdéses vasút kiépítése Eger városára előnyösnek mutatkozik, e testület hajlandó vállalkozót tehetségéhez képesti kedvezményben részesíteni ; miért is Tavasy Antal polgár- mester elnöklete alatt Burik István, Eiszenmann János, Fekete Károly, Kubik Endre, Szederkényi Nándor képviselők és Dusárdy József jegyzőből álló küldöttséget megbizza, miként dr. Pecz Sándor vállalkozó, illetőleg megbízottjával magát érintkezésbe tévén a szükséghez képest intézkedjék.

Amennyiben pedig az Egervárosára nem csekélyebb fontossággal biró püspök-ladányi vonat kiépítése is ezen vállalkozó által fog eszközöltetni, fenjelzett küldöttség utasittatik, hogy ezen vonalnak a Füzes-Abonynyali egyenes összeköttetése iránt minden lehetőt megkísértsen; s teendő intézkedéseit mindkét vonalat illetőleg, annak idejében jóváhagyás végett e testület elé terjeszsze.

Miről a küldöttség tagjai, továbbá Étsy Vilmos mint vállalkozó dr. Pecz Sándor megbízottja, ez utóbbi levél kíséretében, végzésileg értesitendök.

Olvastatott a f. évi 1871 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése a város IV negyedében özvegy Reiter Mária vezetése alatt lévő kisdedovoda tárgyában.

Végeztetett: Miután a küldöttségi jelentés szerint kérdéses óvodában jelénleg is 20 kisded részesül óvónevelésben, ennélfogva az eddig gyakorlatban volt segélyezésre méltónak találtatván, annak fűtési költségeihez a múlt évekhez képest a házi pénztárból kifizetendő 20 ft ezennel utalványoztatik. Miről folyamodó özv. Reiter Mária, továbbá a házi pénztári hivatal, ez utóbbi számvevői ellenjegyzés mellett, végzésileg értesitendök.

Olvastatott Nánásy Ferenc egri lakos kérelme, mely szerint a Makiár Il ik negyedben 320 sz. a. levő háza és az ottani kereszt között lévő 9 és 1/2 Ö ölnyi üres térnek általa leendő megvásárolhatását megengedtetni kéri , bemutatván ezen térséget elötüntetö vázlatot.

Végeztetett: Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, helyszíni szemle szükségeltetik, minek foganatosítása és véleményadással Eiszenmann János elnöklete alatt, kinek a kérvény és melléklete kiadandó, Kubik Endre képviselő, Kosa György tanácsnok és Dusárdy József jegyző bízatnak meg. — Miről a küldöttségi tagok, továbbá folyamodó Nánásy Ferenc végzésileg értesitendök.

Iskola-ügy.

Az „Eger11 cimű lap 50-ik számában Seress Gusztáv maklár- külvárosi községi iskola-tanító aláírásával, átalában az egri községi iskolákról, de különösen a maklár-külvárosi iskoláról egy átalában roszakaratú, részleteiben pedig a tényállást elferdítő tartalmú közlemény jelent meg.

Alólirott községi iskolaszék e közlemény folytán megtette a kellő lépést, e különben is hanyag x) tanítónak a közönség félrevezetésére számító tettéért az elmozdításra.

') A jegyzett kitétel illustrálására íme F ü 1 ö p József közs. isk. széki elnök egészen sajátkeziileg irt okmánya: „Seress Gusztáv egri községi elemi

Az iskolaszék kötelességének tekinti azonfelül azon helyen, hol a hamis közlemény megjelent, az igazi tényállást is megismertetni.

A kérdéses tanító úgy mutatja be a mostani iskolai helyiséget, mint egy nyomorúságos piszok-fészket. — A mostani iskolai helyiséget a makiár-külvárosban ismeri a közönség. — Evek óta szolgál az iskolai helyiségül. — E helyiséget támadta meg perrel a káptalan, mely végítélettel befejezve még most sincs, ennélfogva az még mindig iskolai helyiségül szolgál. — Ott tanít Seress Gusztáv tanító, ki közleményében merészül azt mondja, hogy az iskolai helyiség palota a mostani közös iskola helyett, melynek se kályhája, se ablaka, se ajtója. Melyik közös iskola helyett, kérdjük? — Agyának melyik szögletében gondolta ki az ablak, ajtó, kályha nélküli közös iskolai helyiséget? * 2) Fölkérjük a közönséget, nézze meg, hol tanit most e hamis közleményt író tanító, s győződjék meg, hogy most is ott tanít azon tanteremben, mely hosszú évek során szolgált tantermül, s melynek helyébe, ö — mint mondja, elperelvén a káptalan — állít egy ablak, ajtó s kályha nélküli helyiséget, melyről az iskolaszéknek annyiban kellene tudni, amennyiben az ö beleegyezése nélkül ily szobában nem is üthette volna fel tanítói helyét. — Fát, hogy nem kapott, önmaga az oka, mert az iskolai gondnok által oda küldött két szeker fát el nem fogadta ; — fizetését pedig csak egyedül november hóban nem kapta meg rendes időben folyó évi dec. 1-én, holott évekkel ezelőtt, gyakran két hónapon keresztül kellett akkoron még csekélyebb fizetésért várni.

Nem polemizálási célból, de az igazság érdekében emeli szavát alólirott iskolaszék, e merészen rágalmazó tanító ellenébe, ki megérdemli, hogy e hamis közleményért a közvélemény előtt is megbélyegeztessék.

Kelt Egerben, 1871. évi december 17-én tartott községi iskolaszék üléséből. Fülöp József,

községi iskolaszéki elnök.

A szőlöszet emelkedése.

újabb időkben a tudomány a gazdaság terén rendkívüli haladást tőn. A régi, hagyományos gazdálkodási eljárások bennünket már többé nem vihetnek célra s az üzletté alakult uj gazdálkodás a gazdában készültséget, öntudatosságot, s mindazon segéd-tudományokban, melyeken a növénytermelés, s állattenyésztés alapul, jártasságot igényel.

Hazai gazdáinknak — a változott körülmények miatt-— mindinkább törekedniük kell tudományosan áthatni üzletüket, mert a kár mellett szégyen is, ha miveit ember arról, amit tesz, magának okot adni nem tud.

Minden nemzetnek legelső legjelentékenyebb tőkéje a föld, de második az értelem, mely tanulás és helyes irányú mivelödés által fejlesztetik s amannak hasznosságát — háladatos gyermekkint — mindinkább magasb és magasb fokokra emeli. Földje hazánknak van elég és jó, de ami nincs elég, s ami sohasem lehet sok, az a gazdasági értelmesség : azon varázs-erő, mely a földet hasznossá, az embert hatalmassá, a nemzetet nagygyá és boldoggá teszi.

Ezen értelmességet emelni, szélesebb alapokon terjeszteni törekvésünk legyen most, midőn Angol- s Francia honról a ragyogó föld- mivelés netovábbjait olvassuk ; s hazánkban is régi viszonyaink megszűntével gazdálkodásunk alapjaiban változván meg, a hazai föld- birtokos osztály, s az egész gazdaközönség teljesen uj álláspontra helyeztetett.

A földmivelés, melynek nevezetes ága a szőlöszet, régóta képezi országos jövedelmeink majdnem egyetlen forrását. A bányászat s erdészet sajátságos történelmi és földrajzi viszonyainknál fogva csak kis mértékben hoznak be külföldről pénzt. Iparunk pedig nemcsak a külföld számára nem dolgozik néhány igen jelentéktelen ágat kivéve, hanem saját szükségeinket sem képes fedezni.

Mennyire óhajtandó tehát, hogy ifjaink, kik annyira élnek halnak a politikáért, és mesterembereink, kik szurtosan kikelve műhelyeikből, a politikán rajonganak, e helyett az okszerű gazdálkodás elméleteit tanulmányoznák, magukat az emelkedett gazdasági ismeretekben otthonosakká tennék, hogy igy a gyökeresen megváltozott gazdasági körülményekkel szemközt, bár csekélységükben, kívánatosán megállhassanak.

tanító múlt 1869/-o. isk. évben mint községi tanító működvén, magát szorgalma s a tanítói pályán kitűnő sikerrel történt működése által a közs. isk. szék elismerésére érdemesítette stb. Fülöp József, s. k. községi iskolaszéki elnök. (P. H.)

2) S. G. közs. tanító számára azon esetre, ha a mostani iskola-helyiség a mit. káptalan birtokába visszakerül, a polgármester ur által csakugyan oly közs. iskolaház jelöltetett ki, mely a fönt neheztelt cikkben még nagyon is kíméletesen van leírva. Sz.