Eger - hetilap, 1872
1872-08-08 / 32. szám
252 végén gyöngyökbe beerösitve, ezekkel 8 több színes gyöngygyei egyetemben csillogó nyakékességül használtattak. 6)“ Mi nem akarván e megfejtés értékéből semmit levonni, megtoldják azt Gyárfás Istvánból egy idézettel: „Sopronmegyében, Kis-Márton mellett, Sz.-György nevű falu közepén, az ut mellett, a kőkuthoz közel emelkedik ki a földből egy 8 láb magas 3/4 1. vastag, s 4 1. széles megavult homokkő, melynek előlapján két mellkép van dombor müvei ; a jobb felöli alak a bal felőlinek egy köpeny alatt kezét nyújtja, melyet a másik alatt (talán alak ?) jobb kezével megfogja, baljával tekercset tartva. „Ez alatt egy négy kerekű kocsi látható, alatta a következő betűk : MATIL A MOLN ATILLAE MRMI ATILLAE ATII „A falu legöregebb lakosa hg. Eszterházy könyvtárnoka Gaal Györgynek azon hagyományt beszélte, hogy a falu mellett fekvő Heidenberg = pogány hegy e nevét Attila királytól nyerte, ki sok száz évvel ezelőtt itt lakott, s kinek a kő egy szép hercegasszonynyal egybekelésének emlékét jelöli. 7)“ De azt is fölemlítjük, hogy 1858 táján a t. őrvényi határban Tiszaszöllős szomszédságában egy ősi csata színhelyén, miről még lesz alkalmunk bővebben szólani, egyéb harci maradványok között henger nélkül összetört réztekercsek merültek fel, valamint azon a téren 1862-ben szántás alkalmával egy fekete szinü, de több szögletü fényesre csiszolt madártoj ásnál nagyobb átfúrt gyöngy is. Miből az tűnik ki, hogy eme sodrony-tekercsek gyöngyeikkel együtt (mert az aszóparti lovagnak is voltak gyöngyei, melyek tudomásunk szerint a m. n. múzeumba felküldettek) nemcsak nők, de hadfiak ékszerei is lehettek. Az Attila-féle imént felemlített szobor pedig azt tanusitja, mikép megvolt a hiedelem, melyszerint azok használata még a hunok idejében is dívott légyen. S vájjon nem sisakot, vagy süveget ékesitettek-e ? Dugonics szerint, Zápolya király idejében a budai várban a Menny besittetett Sz. Mária templomához közel egy ut elején két kő- fej szobor volt telállitva. Egy Attiláé, a másik Budáé. Emezé márványköböl volt, s azt mondja róla: hogy hercegi süveg volt fej ében.8) Vájjon e hercegi süveget is nem valamely gyöngyös tekercs köritette e? mert meglehet, hogy míg a nőknél a nyaknak, addig a hadfiaknál a sisak vagy süveg ékesitésére ekkép szolgáltak. Különben a párthusok még topánjaikat, lábbelijeiket is díszöltönyükhöz legdrágább piros bőrből s drága gyöngyökkel kirakva készítették.9) (Folyt, köv.) Régészeti felhívás. Szerény munkálkodásom, melylyel e lapok hasábjain kettős megyénkben Tisza-Füred vidékkertiletének régészeti tekintetben való felvételét tűztem ki célul, a hazai központban is némi figyelemre méltattatván, onnan jött buzdítás folytán bátor vagyok e kettős megye közönségét, különösen a lelkészeket, tanítókat, s jegyző urakat, s egyéb ügybarát okát felszólítani, mikép a hazai régészet előmozdítása tekintetéből méltóztassanak akár velem közvetlenül, akár (s még inkább) e lapok utján a szerkesztőséggel (mit az, hiszem, elfogad) *) közleni, s köztudo másra hozni : kik lehetnek azok, kik tudomásuk szerint e kettős megyében, közelökben, vagy körükben mint régészek, régészet-kedvelők, gyűjtök működnek? Ez által Heves-Szolnokmegye részéről is egy újabb lépés fog eszközöltetni, mely Magyarország összes hazai régészeti anyagainak bővebb ösmeretére vezet ; más szóval, (lévén kettős megyénk területe csak részbeni tapasztalatom szerint is az őstörténelem gazdag múzeuma, melynek a föld méhében rejlő csarnokai csak avatott kezek bu- várlatára várakoznak : alkalmul fog használni arra, hogy a mi szerény működésűnk által is az összes hazai régészet az eddiginél mindinkább biztosabb alapra helyeztessék. Kelt Tisza-Füreden, julius 31-én, 1872. Taricky Endre. 6) Arch. közi. 1. köt. 192. 1. 1859. 7) Jász-kun tört. 1. köt. 464—465. 1. 8) Jász-kun tört. 1. köt. 465 1. 9) U. ott. 185. 1. *) A legszívesebben ! S z e r k. Törvényszéki csarnok. Az egri kir. tszék máj. havi fenyitőügyi tárgyalásaiból. Rábaközi György 32, éves somogymegyei nagy otádi születés, cigány zenész, Mezei János igazolói jegyével, mit a tulajdonostól tárcával és egy forinttal együtt ellopott, fel s alá csavarogván az országban, Irsán 4U sor számra 8 kros tételeket tett, és a lottógyüjtö neki egyet kitöltve, a többi 39 darabot kitöltetlen adta át. Vádlott azután a 39 darab üres lottócédulát 2 ftos tételre kitöltve s hozzá számokat írva eladogatta. — A kir. ügyész közokirathamisitás, és csalásban kérte bűnösnek kimondatni és másfél évi börtönre Ítélni ; a tszék megállapítva a kért bűntetteket, hetenkint egyszeri böjttel szigorított 10 havi börtönre Ítélte el. Egyik fél sem fellebbezett. Az iratok az irsai lottókezelö megbüntetése végett a pestvidéki tszékhez általté- tettek. 1871. febr. 21-én esti 10 óra körül a parádi erdész segéd, Ivády János községi jegyző- és Gáldi Lajos urad. tiszttel ez utóbbinak lakására menvén, mig a házigazda theakészitéssel foglalkozott, azalatt Rudda Ferencz egy töltött revolvert vont elő tokjából, azt mint előnyös cserét mutogatván társainak, melyet egy megyei pandúrral kötött egy másik pisztolyra. — Gáldi megnézvén a revolvert, visszaadta tulajdonosának, ki azt e szavakkal irányzá a jegyzőre: „Meglőlek !“ Erre Ivádi figyelmezteté az erdészt, ne tartsa a fegyvert feléje, ez azonban vakmerő elbizakodással újra ismételvén szavait, megint célba vévé a jegyzőt, s azon hiszemben, hogy a revolver hengere annak középvesszejével erősen el van zárva, célzás közben a ravaszt erősen megnyomta. A fegyver azonban, — miután vesszeje e tokban lezáródott — nyitva lévén, elsült s a szánandó fiatal családapát, Ivády jegyzőt a lövés torkán találta, ki ennek folytán 24 óra alatt meghalt. A tszék vádlottat vétkes vigyázatlanságból származott emberölés bűntettében marasztalván, három havi fogságra Ítélte. Az Ítélet mindkét részről föllebbeztetett. 1871. aug. havában az egerszalóki korcsmában többen borozván, ott Barta Ignác vádlott Szaitz Józseffel összeszólalkozott azon, hogy ez utóbbi a vizet az ö földjére vezette. Civódás közben Barta azzal fenyegette Szaitz Józsefet, hogy e tettéért meg fogja ölni, s bevárván a szétoszlás idejét a konyhában, a hazatérő Szaitz felé szúrt, e helyett azonban Hablik Balázst találta ; — másodszori szúrásával azonban sükerült neki Szaitz Józsefet is megszúrni. Hablik Balázs a vett seb következtében 3 nap alatt meghalt, Szaitz József pedig súlyos testi sértést szenvedett. — A kir. tszék vádlottat vétkes emberölés bűnében marasztalván 4 havi börtönre, s Szaitz József részére 100 frt. fájdalomdij lefizetésére ítélte. Mindkét fél fölebbezett. A f. é. máj. 17-én tartott fenyitö-tszéki ülésből: 1872. jan.5-én Tóth Pál f. abonyi lakos, a saját háza elörészében levő G.L. borivójában a helység elüljáróival, kik között saját testvére, Tóth Lajos, a helység birája is jelen volt, kötekedvén, a biró által a borivóból kivitetett, s bebörtönözése parancsoltatott, mely eljárása ellen a bírónak, Tóth Pál jelenlevő neje kikelvén, ezt a biró dísztelen nevekkel illette, majd az udvarra menvén, arcul verte. Ezt látva a felbőszült Tóth Pál, kit a börtönbe szállítani nem bírtak, az ablakon át a birót szidalmazni, s fenyegetni kezdé, minek következtében a biró a községi hadnagynak megparancsolá, hogy Tóth Pált verje meg, ki is aztán e parancs folytán Tóth Pált úgy fejbe vágta, kogy az ezen ütés következtében súlyos testi sérülést szenvedett. — A tszék vádlott Tóth Lajos f.-abonyi birót elégséges bizonyítékok hiányában a vád alól fölmentette. Egyveleg. * (Herceg Wasa Gusztáv) ő kir. fensége f. hó 9-én délfelé fog megérkezni városunkba és érsek ö nagyméltósága vendége leend. 0 fensége, mint a most itthon állomásozó 60-ik gyalog sorezred tulajdonosa ez alkalommal fogja megszemlélni ezredét, mely 80 éves fenállása óta sohasem volt együtt egy garnisonban. — Este az uj-ca- sinoban zene-estély leend, melyet ö fensége is meg fog tisztelni jelenlétével. — A disz-szemle szombaton reggeli órákban a vásártéren fog tartatni. Ha jól vagyunk értesülve, szombaton a tisztikar rendez ö fensége tiszteletére nagy ebédet. * (Lévay Sándor nagyprépost) ö méltóságának püspökké szen- teltetése f. hó 20-án, szent István király ünnepén lesz, 8 mint halljuk, püspök ő méltósága még ez őszön, szeptember hó 8—10 körül az egyházmegyében bérmálási körutat szándékozik tenni. * (Felhívás) Eger város képviselő-testületének határozata folytán e f. évi augusztus hó 15-én Nagy-boldogasszony napján, délelőtti 10 órakor a városházánál tartandó tanácskozmányra tisztelettel meg
