Eger - hetilap, 1872

1872-08-08 / 32. szám

252 végén gyöngyökbe beerösitve, ezekkel 8 több színes gyöngygyei egyetemben csillogó nyakékességül használtattak. 6)“ Mi nem akarván e megfejtés értékéből semmit levonni, meg­toldják azt Gyárfás Istvánból egy idézettel: „Sopronmegyében, Kis-Márton mellett, Sz.-György nevű falu közepén, az ut mellett, a kőkuthoz közel emelkedik ki a földből egy 8 láb magas 3/4 1. vastag, s 4 1. széles megavult homokkő, melynek előlapján két mellkép van dombor müvei ; a jobb felöli alak a bal felőlinek egy köpeny alatt kezét nyújtja, melyet a másik alatt (talán alak ?) jobb kezével megfogja, baljával tekercset tartva. „Ez alatt egy négy kerekű kocsi látható, alatta a következő betűk : MATIL A MOLN ATILLAE MRMI ATILLAE ATII „A falu legöregebb lakosa hg. Eszterházy könyvtárnoka Gaal Györgynek azon hagyományt beszélte, hogy a falu mellett fekvő Heidenberg = pogány hegy e nevét Attila királytól nyerte, ki sok száz évvel ezelőtt itt lakott, s kinek a kő egy szép hercegasszonynyal egy­bekelésének emlékét jelöli. 7)“ De azt is fölemlítjük, hogy 1858 táján a t. őrvényi határban Tiszaszöllős szomszédságában egy ősi csata színhelyén, miről még lesz alkalmunk bővebben szólani, egyéb harci maradványok között henger nélkül összetört réztekercsek merültek fel, valamint azon a téren 1862-ben szántás alkalmával egy fekete szinü, de több szögletü fényesre csiszolt madártoj ásnál nagyobb átfúrt gyöngy is. Miből az tűnik ki, hogy eme sodrony-tekercsek gyöngyeikkel együtt (mert az aszóparti lovagnak is voltak gyöngyei, melyek tudo­másunk szerint a m. n. múzeumba felküldettek) nemcsak nők, de hadfiak ékszerei is lehettek. Az Attila-féle imént felemlített szobor pedig azt tanusitja, mikép megvolt a hiedelem, melyszerint azok használata még a hunok idejében is dívott légyen. S vájjon nem sisakot, vagy süveget ékesitettek-e ? Dugonics szerint, Zápolya király idejében a budai várban a Menny besittetett Sz. Mária templomához közel egy ut elején két kő- fej szobor volt telállitva. Egy Attiláé, a másik Budáé. Emezé már­ványköböl volt, s azt mondja róla: hogy hercegi süveg volt fej ében.8) Vájjon e hercegi süveget is nem valamely gyöngyös tekercs kö­ritette e? mert meglehet, hogy míg a nőknél a nyaknak, addig a hadfiaknál a sisak vagy süveg ékesitésére ekkép szolgáltak. Különben a párthusok még topánjaikat, lábbelijeiket is díszöl­tönyükhöz legdrágább piros bőrből s drága gyöngyökkel kirak­va készítették.9) (Folyt, köv.) Régészeti felhívás. Szerény munkálkodásom, melylyel e lapok hasábjain kettős me­gyénkben Tisza-Füred vidékkertiletének régészeti tekintetben való felvételét tűztem ki célul, a hazai központban is némi figyelemre méltattatván, onnan jött buzdítás folytán bátor vagyok e kettős megye közönségét, különösen a lelkészeket, tanítókat, s jegyző urakat, s egyéb ügybarát okát felszólítani, mikép a hazai régészet előmozdítá­sa tekintetéből méltóztassanak akár velem közvetlenül, akár (s még inkább) e lapok utján a szerkesztőséggel (mit az, hiszem, elfogad) *) közleni, s köztudo másra hozni : kik lehetnek azok, kik tu­domásuk szerint e kettős megyében, közelökben, vagy körükben mint régészek, régészet-kedvelők, gyűjtök működnek? Ez által Heves-Szolnokmegye részéről is egy újabb lépés fog eszközöltetni, mely Magyarország összes hazai régészeti anyagainak bővebb ösmeretére vezet ; más szóval, (lévén kettős megyénk területe csak részbeni tapasztalatom szerint is az őstörténelem gazdag múze­uma, melynek a föld méhében rejlő csarnokai csak avatott kezek bu- várlatára várakoznak : alkalmul fog használni arra, hogy a mi szerény működésűnk által is az összes hazai régészet az eddiginél mindin­kább biztosabb alapra helyeztessék. Kelt Tisza-Füreden, julius 31-én, 1872. Taricky Endre. 6) Arch. közi. 1. köt. 192. 1. 1859. 7) Jász-kun tört. 1. köt. 464—465. 1. 8) Jász-kun tört. 1. köt. 465 1. 9) U. ott. 185. 1. *) A legszívesebben ! S z e r k. Törvényszéki csarnok. Az egri kir. tszék máj. havi fenyitőügyi tárgyalásaiból. Rábaközi György 32, éves somogymegyei nagy otádi születés, cigány zenész, Mezei János igazolói jegyével, mit a tulajdonostól tár­cával és egy forinttal együtt ellopott, fel s alá csavarogván az ország­ban, Irsán 4U sor számra 8 kros tételeket tett, és a lottógyüjtö neki egyet kitöltve, a többi 39 darabot kitöltetlen adta át. Vádlott az­után a 39 darab üres lottócédulát 2 ftos tételre kitöltve s hozzá számo­kat írva eladogatta. — A kir. ügyész közokirathamisitás, és csalás­ban kérte bűnösnek kimondatni és másfél évi börtönre Ítélni ; a tszék megállapítva a kért bűntetteket, hetenkint egyszeri böjttel szigorított 10 havi börtönre Ítélte el. Egyik fél sem fellebbezett. Az iratok az irsai lottókezelö megbüntetése végett a pestvidéki tszékhez általté- tettek. 1871. febr. 21-én esti 10 óra körül a parádi erdész segéd, Ivády János községi jegyző- és Gáldi Lajos urad. tiszttel ez utóbbinak laká­sára menvén, mig a házigazda theakészitéssel foglalkozott, azalatt Rudda Ferencz egy töltött revolvert vont elő tokjából, azt mint elő­nyös cserét mutogatván társainak, melyet egy megyei pandúrral kö­tött egy másik pisztolyra. — Gáldi megnézvén a revolvert, visszaadta tulajdonosának, ki azt e szavakkal irányzá a jegyzőre: „Meglőlek !“ Erre Ivádi figyelmezteté az erdészt, ne tartsa a fegyvert feléje, ez azonban vakmerő elbizakodással újra ismételvén szavait, megint célba vévé a jegyzőt, s azon hiszemben, hogy a revolver hengere annak középvesszejével erősen el van zárva, célzás közben a ravaszt erősen megnyomta. A fegyver azonban, — miután vesszeje e tokban lezá­ródott — nyitva lévén, elsült s a szánandó fiatal családapát, Ivády jegyzőt a lövés torkán találta, ki ennek folytán 24 óra alatt meghalt. A tszék vádlottat vétkes vigyázatlanságból származott ember­ölés bűntettében marasztalván, három havi fogságra Ítélte. Az Ítélet mindkét részről föllebbeztetett. 1871. aug. havában az egerszalóki korcsmában többen boroz­ván, ott Barta Ignác vádlott Szaitz Józseffel összeszólalkozott azon, hogy ez utóbbi a vizet az ö földjére vezette. Civódás közben Barta azzal fenyegette Szaitz Józsefet, hogy e tettéért meg fogja ölni, s be­várván a szétoszlás idejét a konyhában, a hazatérő Szaitz felé szúrt, e helyett azonban Hablik Balázst találta ; — másodszori szúrásával azonban sükerült neki Szaitz Józsefet is megszúrni. Hablik Balázs a vett seb következtében 3 nap alatt meghalt, Szaitz József pedig súlyos testi sértést szenvedett. — A kir. tszék vádlottat vétkes emberölés bűnében marasztalván 4 havi börtönre, s Szaitz József részére 100 frt. fájdalomdij lefizetésére ítélte. Mindkét fél fölebbezett. A f. é. máj. 17-én tartott fenyitö-tszéki ülésből: 1872. jan.5-én Tóth Pál f. abonyi lakos, a saját háza elörészében levő G.L. borivó­jában a helység elüljáróival, kik között saját testvére, Tóth Lajos, a helység birája is jelen volt, kötekedvén, a biró által a borivóból ki­vitetett, s bebörtönözése parancsoltatott, mely eljárása ellen a bíró­nak, Tóth Pál jelenlevő neje kikelvén, ezt a biró dísztelen nevekkel illette, majd az udvarra menvén, arcul verte. Ezt látva a felbőszült Tóth Pál, kit a börtönbe szállítani nem bírtak, az ablakon át a birót szidalmazni, s fenyegetni kezdé, minek következtében a biró a köz­ségi hadnagynak megparancsolá, hogy Tóth Pált verje meg, ki is az­tán e parancs folytán Tóth Pált úgy fejbe vágta, kogy az ezen ütés következtében súlyos testi sérülést szenvedett. — A tszék vádlott Tóth Lajos f.-abonyi birót elégséges bizonyítékok hiányában a vád alól fölmentette. Egyveleg. * (Herceg Wasa Gusztáv) ő kir. fensége f. hó 9-én délfelé fog megérkezni városunkba és érsek ö nagyméltósága vendége leend. 0 fensége, mint a most itthon állomásozó 60-ik gyalog sorezred tu­lajdonosa ez alkalommal fogja megszemlélni ezredét, mely 80 éves fenállása óta sohasem volt együtt egy garnisonban. — Este az uj-ca- sinoban zene-estély leend, melyet ö fensége is meg fog tisztelni jelen­létével. — A disz-szemle szombaton reggeli órákban a vásártéren fog tartatni. Ha jól vagyunk értesülve, szombaton a tisztikar rendez ö fensége tiszteletére nagy ebédet. * (Lévay Sándor nagyprépost) ö méltóságának püspökké szen- teltetése f. hó 20-án, szent István király ünnepén lesz, 8 mint halljuk, püspök ő méltósága még ez őszön, szeptember hó 8—10 körül az egyházmegyében bérmálási körutat szándékozik tenni. * (Felhívás) Eger város képviselő-testületének határozata foly­tán e f. évi augusztus hó 15-én Nagy-boldogasszony napján, délelőtti 10 órakor a városházánál tartandó tanácskozmányra tisztelettel meg­

Next

/
Oldalképek
Tartalom