Eger - hetilap, 1872
1872-07-25 / 30. szám
236 dani, melyek nem épen kapásak, süt a felvett, divatos frázisokhoz képest elég hidegen, hogy ne mondjam idegenen hangzanak ; — de melyek azért — az én meggyőződésem szerint— nem kevésbbé igazak. Azt akarom mondani, hogy a kereskedő és iparos osztálynak — természetes állásánál fogva — és rendes alkotmányos körülmények között — conservativnek kell lennie. No bizony ez elég merészség ebben a liberális világban, melyben sokszor csak épen hogy bőrét nem veszik az embernek, habogy szabadon megmondja, amit hisz és gondol. A conservativ szó sok ellenséggel bir— még azoknál is, akik voltaképen nem is értik, — épen úgy, mint azoknál, akik meg volta- képen azok. Disraeli, a volt angol miniszter, jun. 24-én egy nagy beszédet tartott Londonban a királypalotában, mely alkalommal ezeket is mondotta: „ha mondom conservativ, azt akarom mondani, hogy Anglia népe, s különösen Anglia munkás osztályai örvendenek, hogy egy nagy birodalom tagjai,és óhajtják fe nn tar t ani e birodalom nagy- ságát.“ Ebben áll a conservativ politika, — megtartani a jó állapotokat, és vigyázva javirani a javitandókat. Hogy az 1867-iki államjogi kiegyezés hazánkban különösen a forgalomra, ez által okvetlenül az iparra, kereskedésre jótékony hatással volt, de hogy átalán a munka ára emelkedett — az tagadbatlan. A ki munkában, és nem zavarban, vagy rombolásban keres boldogulást, természetes, hogy ezen állapotokat őriznie kell; nehogy egy kiszámithatlan következményű politikai lépés vagy ballépés úgy a múlt igyekezetének gyümölcseit megsemmisítse, mint a jelent nyugtalanná, a jövőt bizonytalanná tegye. Reménylenünk kell, bogy mind e gondolatok, ha lassanként is, helyet találnak a higgadtan és józanul gondolkodó iparosoknál — és akkor egy társadalmilag müveit, anyagilag jólétben levő iparososztály- naks— és ezek következményéül virágzó iparnak nézünk elébe. Cassius. Curiosum unicum. Választási iitóhaiigok Borsodból. Miskolc, jul. 17. 1872. Bármerre fordulsz, akármerre mégy, mindenütt és mindenhol az épen ott lezajlott választási mozgalmakról, eredményről sa választási mozgalmak utó-fájdalmairól hallasz beszélni. Mindenki azt hiszi, hogy nagyot, újat mond, pedig úgy hasonlít egyik a másikhoz ez a sok választás legtöbbje, mint egyik tojás a másikhoz. Mi se mondhatunk sok újat, de azért van mégis egy nevezetes curiosum, melyet lehetetlen meg nem örökítenünk, mert prae- tendáljuk, hogy ez unicum a maga nemében, mert olyan factum, a mely mindenesetre épen oly nevezetes, mint aminő jellemző ama heves bópárti urakra, kik teíe-szájjal fújják a világba a jobboldali cor- ruptio, vesztegetés, itatás Sodorna- és Gomorháját. A mezőkövesdi kerületben sokáig úgy állott a dolog, hogy senki sem fog fellépni a jobboldali Brezovay László ellen, mert ott ö ellene fellépni, volna labor improbus : mert a sükerre kétes volt a kilátás, miután tudták jól, hogy a nép ragaszkodik régi képviselőjéhez s annak politikai pártjához. A borsodi balcomité azonban morális lehetetlenségnek hitte ott is fel nem léptetni valakit. „Valami jó pénzes embert kellene fogni;11 — ez volt a motto s kerestek is mindenfelé balekot. Első és sokáig üzött-füzött gondjuk volt a hires oderbergi gescbüftelöt, Szón tag h Sámuelt ide hozni, de az körültekintve s ismerve a körülményeket sehogy sem akart — a mint mondani szokás : — kötélnek állani. — Kerestek aztán lenn- fenn, künn-benn ; mig végre sükerült Remeuyik Imre úrban fogni candidatust, ki nehezen szánta ugyan magát rá, de aztán még is csak föllépett. Hozzá fogva amúgy isten-igazában borral, pálinkával és pénzzel, nem kevés eredménynyel állott síkra, mert hisz a 3000 választó közöl sikerült neki 700 és néhányat befuvarozni és beszavaztatni. Ez eddig közönséges dolog ; — „schon da gewesen11 s nem egy kerületben történt ez igy. De most következik a curiosum, ami tudtunkra aligha történt másutt és valaha. Remenyik úr híveinek csekély száma miatt nagyot bukott. Erezvén bukását, már előre küldött széjjel a falvakba megmenteni, a mit még menteni lehet a kiosztott borból, pénzből. De a gonosz lelkű bópárti kortes sehogy sem akarta körme közöl ki- és visszaadni, a amit már egyszer megmarkolt; s igy ez a „retraite incas- so“ gonoszul soványan eredményezett. A választás, respective bukás után erősebb hangon kezdte hősünk követelni a kiadott pénzeket cs borokat, mert öt úgymond megcsalták : felvették a pénzt borra, fuvarra, aztán nem jöttek be rá szavazni. A matyó még akkor se akarta lascbirozni a megmarkolt prédát, s elutasitá a vissza követelő Remenyik-féle reexequenseket. — Erre aztán Remenyik jónak látta a királyi járásbíróságnál ez értelemben panaszt emelni, s egy egész listát adott be panasz-levele mellé, melyben kéri, hogy a járásbíróság szedje be törvény és exe- cutio utján azon pénzeket, melyeket ö enne k-a n n a k meg amannak korteskedési célokra borra, fuvarra meg azért, hogy reá szavazzon, és szavazatokat szerezzen, — adott ! — És ez történt az úrnak 1872-ik évében, az épen most folyó július hónapban. Aki tán azt hinné, hogy ez olyan balpárti-féle insinuatio, rectius költemény, olvashatja az eredetit a mezőkövesdi kir. járásbíróságnál! — s ehhez úgy hiszszük, nem kell commentât’. r. I. Megyei élet. Az azonfelül elszállásolandó két század a következő rendben helyeztetett el. 1- sö csoport, nyári elhelyezés : Kompolt, Kápolna, Tófalu, Hortb Csány, esetleg Monostor is. 2- ik csoport, téli idény: Verpelét, szt. Mária, Feldebrő, Aldeb- rö, Pata, Apcz, Fancsal, Szűcsi. 3- ik csoport, nyári elhelyezés : Pásztó, Hasznos, Tar, utóbbi kettő helyett esetleg sz. Püspöki, sz. Jakab, Makiár, Nagytálya, Ke- recsend. 4- ik csoport, téli idény : Deménd, Eger-Szalók, Szóláth, Detk, Ludas, Ugra, Halmaj. őrik csoport, nyári elhelyezés: Kis-Kőre, Tisza Nána, Tarna- Szent-Miklós, Vezekény, KömSö, Atány, Pély. 6 ik csoport, téli idény: Fclsö-Nána, Domoszló, Márkáz, Yécs, Visznek, Erk, Tárná, Eörs, Zaránk. 7- ik csoport, nyári elhelyezés: Méra, Boconád, Bőd, Zsa- dány, Poroszló, Sarud. 8- ik csoport, téli idény : Heves, Erdőtelek, Mező Tárkány, Dor- inánd, Besenyő. 9- ik csoport, nyári elhelyezés: Vámosgyörk, Adács, Karácsond, Nagy-Fügéd. — Elfogadtatik, azaz ezutáni elszállásolásoknál követendő szabály- lyá emeltetik, s utasításul a megyei alispánnak kiadatik. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya a 79. sz. megyei határozat folytán, az árvák és gondnokoltak összeírásának felül vizsgálatára kinevezendő küldöttségek eljárását szabályozó következő utasitást elfogadás és szabálylyá emelés végett a közgyűlés elé terjeszti. — Ennek kapcsán olvastattak a járási szbiráknak hivatalos jelentéseik, melyekben a 79 sz. határozat értelmében az árvák és gondnokoltak öszveirásának felül vizsgálásával megbízandó küldöttségi tagokat ajánlatba hozzák. A közigazgatási szakosztály által 56 sz. alatt bemutatott ezen utasítás, mely az árvák és gondnokoltak összeírásának felül vizs- gálatatásával megbízandó küldöttségeknek eljárási zsinórmértékül szolgáland egész terjedelmében helybenhagyatik és alkalmazkodás végett a m. árvaszéknek, a m. szbiráknak mint járási közgyámoknak, és ezek utján a m. községeknek, valamint nem különben a majdan megválasztandó felülvizsgáló küldöttségi tagoknak kiadatni rendeltetik. A felolvasott szolgabirói jelentésekből kitűnvén, miszerint némely szbiró áltai, az árvák és gondnokoltak és ezek vagyonainak ösz- szeirásának fölülvizsgálatával megbízandó küldöttségek tagjaiul oly egyének is hozattak ajánlatba, kik alig ha bírnak oly képzettséggel, hogy az általuk teljesítendő fontos munkát végezhetik, annak végrehajtása alapos ismereteket és tapasztalást igényelvén, mielőtt a küldöttségi tagok megválasztanának, újabban felhivatnak a járási szbi- rák hogy oly egyéneket hozzanak ajánlatba, kik minden tekintetben megbízhatók, a szükséges készültséggel, és ismeretekkel birnak, és ezen munka teljesítésére készeknek nyilatkoznak ; hanem ily egyének találtatnának oly számban hogy minden községben külön két tag működhetnék, ez esetben több község egy csoportra egyesítendő, úgy éppen az egész szolgabirói járásra is két tag —ajánlatba hozandó ; az eziránti jelentések január 25-íg elváratnak. P
