Eger - hetilap, 1872

1872-07-04 / 27. szám

XI. évi folyam. 27. szám. Jnlius 4-én 1872. Előfizetési dij : Egész évre . , 5 í't — kr. Félévre . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft :{0 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — 12 kr. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért : minden 3 has Abzott petit sorhely ut&n 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30. nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik, f Kiadó-hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad .-a szerkesztősig (8zéehe»gi-utea 84. sz.) Jent! oh 0. könyvkereskedése a minden k. posta/.:, al. Hivatalos hirdetésekért eire tizetend : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. előfizetési fölhívás AZ CZIMŰ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Fél évre Negyedévre. Egy hónapra Egyes szám. Előfizetési díj : . . . . 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. . — 12 kr. Tisztelettel kérjük lapunk azon t. előfizetőit, kik nek eló'fizetése a múlt hóban lejárt, annak mielőbbi szives megújításra, nehogy a lap szétküldésében fönakadás tör­ténjék. Az eló'fizetesi pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába, (lyceumi nyomda), kérjük beküldeni. Vidéki t. előfizetőinknek ajánljuk a posta- utalványuk használatát, melyek csak 5 krba kerülnek, s használatuk kényelmességük miatt általánossá lön. Az „Eger“ kiadó-hivatala. A képviselöválasztási titkos szavazás. Tanúi lévén, sőt részesei a Hevesmegyében divatozó képviselő­választások némelyikének, többször el-elmélyedtünk gondolatink­ban a felett, hogy ugyan mikép lehet a választások ezen modorát tit­kos szavazás által megejtettnek mondani? Ez oly keveréke a nyilt és a titkosnak, mely már épen azért, mert se nem nyilt, se nem tit­kos , a törvénynyel, mely világosan nyilvánost, nem pedig titkossal vegyitett nyíltat rendelt, meg nem egyeztethető, és csak is azért nem lehet ellene kifogást tenni, mert a gyakorlat az e megyében divatozó módot szentesítette, de törvényszerűségének begyözését nem mérnök magunkra vállalni. Nem mondható nyíltnak e szavazás, mert hisz titokban adatnak be a szavazatjegyek az erre szánt ládákba; de azért mégsem mond­ható titkosnak sem, mert annak csak akkor mondathatnék, ha arról, hogy a választók közül ki melyik jelöltnek pártján áll ? senki nem tudhatna semmit. De midőn a választók a jelöltek zászlói alá sora- koznák, azok jelvényét hordják, a választás helyére megjelenve, az egyik párt választói a másikétól elkülönittetnek, katonaság által szét­választva tartatnak, és egymással összejönni, (nehogy megvereked­jenek !) nem engedtetnek: ez mind olyasmi, a mi a szavazást titkos minőségéből kivetközteti. Mert vagy mindenki tudhatja a jelvények­és zászlókból, melyek alatt a választó áll, hogy ki kire szavaz ? és ekkor a választás már nem titkos ; vagy ha nem arra szavaz a vá­lasztó, kinek zászlója alatt áll, kinek jelvényét adott szava jeleül hordja: akkor csaló; mi jellembe vágó dolog, holott a becsület köve­telményének minden téren megfelelni mindenek felett való egymás iránti kötelességünk. Ebből érthetni : mily erkölcstelenségre vezet a szavazásnak me­gyénkben divatozó korcs módja. Holott ha a titkos szavazás követ­kezetesen keresztül vitetnék ; t. i. a korteskedés minden nemének, a zászlók és jelvények hordásának vége vettetnék : ez lehetne a legszaba­dabb, legcsendesebb, ingerlékenységet messze elodázó választási mód, melynek következményei mindjárt az összeírásnál kezdődnének, mert senki a jelentkező pártállásáról mitsem tudhatván, nem talál­hatná az összeíró küldöttség, bármily pártállású volna is, érdekében állónak az egyes jelentkezőt elzárni a szavazatjogtól, avagy beerö- szakolni, ha nem volna valóban törvényszerű szavazatjoga, hanem tisztán követhetné a törvényt, és a mennyiben annak értelme eny­hébb vagy szigorúbb magyarázatot engedne, egész nyugodtsággal alkalmazná minden irányban a legszabadelvübb magyarázatot, csak­hogy inkább kiterjeszsze, mintsem megszorítsa a jogot. És igy tovább a választás összes mozzanatai mind a legnagyobb pártatlansággal, vesztegetés, itatás sat. nélkül folyhatnának és folynának is le, ha a titkos szavazás jellegének- megőrzésére megkívántaié kellékek szigorú következetességgel fentartatnának. így azonban azonkívül, hogy minden előny, mely a titkos sza­vazással járna, elesik ; még hozzá semmi egyéb a megyénkben diva­tozó titkos szavazás, mint arra való alkalom, hogy a szavazó jelöltje pártját megcsalhassa, és igy az erkölcstelenséget növelje. Mert azt lehet mondani, hogy az itteni szavazási modor mellett, midőn a sza- vazatszedö küldöttségtől a szavazó átveszi szavazó jegyét, ez épen annyi, mintha az mondatnék neki: „Te ugyan N. N. pártján állasz, annak adtad szavadat, mert hisz annak zászlója alatt vagy, és annak jelvényét hordod ; hanem azért most eredj a szavazó ládákhoz, és szavazz, ha kedved tartja másra, és igy megcsalhatod azt, kinek meg­ígérted, hogy reá fogsz szavazni. “ Más értelme a titkos szavazásnak a választási mozgalmakkal nálunk járó előzmények után nem lehet. Egyeztesse azután meg valaki ezt a morállal, ha tudja! Már pedig a morált hogy soha semmiben sem szabad szem elöl téveszteni : reméljük, kétségbe csak nem vonja talán senki, a ki magát romlatlan lelkűnek méltán tarthatja; mert az, hogy politikai téren a morállal nem kellene törődni, csak nem számítható talán az elfo­gadható állítások közé. — Azonkívül nem is kell titkos szavazás ab­hoz, hogy a szavazó másra szavazhasson, mint kinek pártján a sza­vazásig állott. Mert hisz ki akadályozhatná a szavazót ebben ? E tekintetből véve a titkos szavazás legalább is felesleges és szükség­telenül hosszadalmas választási mód. Ugyanazért azon reményünknek merünk adni kifejezést, hogy a jövő törvényhozás vagy határozottan nyilt szavazást rendelend a követválasztásoknál, vagy ha titkost: azt minden következményeivel rendelendi el. Mi részünkről elvben a titkos szavazás pártolói vol­nánk; de mivel az azt feltételezné, hogy csak is olyanoknak legyen joguk a szavazásra, kiknek teljes öntudatuk van arról, hogy mily következménye van az ország sorsára nézve annak, ha az ország választóinak többsége jobbra vagy balra áll, ahhoz pedig napjaink­ban még nincs remény, hogy a választók többsége cselekvényök ily öntudatára emelkedhessék : ennél fogva hazánk viszonyaihoz képest lehetetlennek tartjuk nem a nyilt szavazás mellett szólalni fel, mert ezt, egyebek közt, a fentebb fejtegetett morál is követeli, és a feles­leges hoszszadalmasság mellőzése igényli. Hováni József. Megyei élet. A mk. belügyminiszter f. évi 8732 sz. rendeletével, a f. évi 94. sz. felterjesztés folytán értesít, miszerint azon kérelem, hogy a kör- rendeletek a megye járásai és községei számának megfelelöleg 162 példányban vagy legalább a szolgabiráknak és polgármestereknek két-két példány elláthatása végett 30 példányban küldessenek meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom