Eger - hetilap, 1872

1872-05-16 / 20. szám

156 1. Határoztassék el, hogy a f. évi májushó 8-ik napján történő szavazás figyelembe vételével az országos baloldal elveit vallók egye­temlegesen kötelezik magukat arra: hogy a jobboldalra szavazott polgártárstól semmit többé nem vásárolnak, és általok semmit nem dolgoztatnak. 2. A mennyiben némely árucikkek baloldali egyének által nem áruitatnának, illetőleg ilyen kereskedés nem léteznék, határoztassék el ilyen kereskedéseknek részvények utján való felállítása. 3. Mindezen intézkedésről a jobboldalra szavazók névsora köz­lésével a vidéki elvtársak szinte értesitendők lennének. Kelt Gyöngyösön, 1872. május 6-án. Számos balpárti. Észt polgári-iskola. Korunkban a nemzetiségi fejlődés és egyenjogúságra törekvés általános idő-jellem. E törekvésben is lehet visszaélés, azaz emberi gyarlósággal jár: mégis több benne a valóban fejlesztő iparkodás, mely az emberiség javát előmozdítja. De bármilyen legyen is a nem­zetiségi törekvés, az nemcsak a politikusnak, hanem minden miveit embernek figyelmére méltó. Ha pedig az említett törekvés egy nyelv­beli rokon nemzet kebelében támad: akkor a másik rokonnak lehe­tetlen azt kiváló érdekkel nem kisérnie. Az észt nép nyelvbeli rokonunk, a kin a múlt századok ököl­joga súlyosabban uralkodott, mint más európai népen. Az észt népről csak 1819-ben hullottak le az örök szolgaság bilincsei : az különösen 1849 óta törekszik társadalmilag is emelkedni, amint gazdaságilag emelkedik, a mióta örökké válthatja meg haszonbérben mívelt föld­jét, s igy tulajdont szerezhet. 1869-ben ülte meg szabadságának 50 éves fordulóját,*) s akkor keletkezett a gondolat egy felsőbb észt iskolának alapítására, mely I. Sándor cár tiszteletére Sán- dor-Iskola nevet viseljen. A szokott elemi tanításon fölül négy osztályban azon oktatást lesz feladata közölnie, a melyet úgynevezett jó polgári iskolában adnak, de benne az általános miveltséghez tar­tozó ismereteken kívül a tanítvány a földmérésre és gazdaságra is találjon útmutatást. A tanítás észt nyelven fog folyni; eddig csak elemi iskolákban tanulánalt észtül, minden valamivel felsőbb tanítás német nyelvű, — melyet az orosz túlbuzgók az orosz nyelvvel sze­retnének felváltani.— Sok előtanácskozásra a cári kormány helyben­hagyta a felállítandó iskolának tervét, megengedte, hogy Dorpatban alapitó bizottság működjék, s ez gyűjtéseket eszközöljön az egész orosz birodalomban az iskolai pénzalap előteremtésére. A bizottság tiszteletbeli elnöke dr. Kreutzwald Fridrik, a legelső észt iró, a kit tavai a magyar akadémia külföldi tagjai kö­zé választott be; valóságos elnöke Hurt J. a dorpati gymnasium tanára, lelkes fiatal erő. Legtöbbet kell a bizottságnak magától az észt parasztságtól várnia, s az mégis teszi a mit tehet: ámde nem te­het annyit, a mennyit a tervezett iskola igényel. Ilyen alkalommal az idegen segítség, bármi parányi legyen is, kettözteti a belföldi buzgal­mat. A dorpati bizottság alulírotthoz is fordult azon kéréssel, hogy ha lehetne, bármi keveset, közöttünk is, a szent célra gyűjteni; az ott sokkal nagyobb áldást idézne elő, mint a milyen lenne az adomány. A nemzetiségi törekvés, úgy hiszem, nálunk senki előtt sem le­het közönyös: annál kevésbbé gondolom, hogy az észt nép törekvése iránt lehetnénk érzéketlenek. A szegényt gyakran nem az adomány, de a részvét gazdagítja meg, a mely az adomány által nyilatkozik. Az észt nép szegény: ha innen bármi csekély összegecskét vehetne az észt polgári-iskola felállítására, azt nagy köszönettel fo­gadná, mert ott nagy kamatot hajtana. Az itteni adakozók pedig nemcsak általában jótékonyságot mivelnének, hanem nyelvbeli rokon nemzetiséget is mozdítanának elő, — mi némi kötelesség is. A kegyes adományokat méltóztassék a lap t. szerkesztőségének beküldeni, a mely szives lesz az adandó tudósitást és számadást is közölni. _________ Hunfalvy Pál. T örvényszéki csarnok. Az egri kir. tszék máj. 2-án tartott fenyitö üléséből. I. Nemes József tófalusi lakos 1871. dec. 8-án Pócsai Erzsébet 11Syanottard lakosra azon okból, mert ez feleségét becstelenitette, megharagudván, annak szobájába ment s azt az ágyból kiragadván, az udvarra hurcolta, s itt földhöz ütötte; minek következtében az *) Lásd: Utazás a Balt-tenger vidékén. I. kötet. (Pesten, 1871, kiadja: Ráth Mér.) orvosi látlelet szerint nevezett Pócsai Erzsébet súlyos testi sértést szenvedett. A kiállított orvosi bizonyítvány következőképen szól : „Látle­let 1872. febr. 13-d Pócsai Erzsébet 65 éves férjezett Herbath (értsd: Horváth) Janosnetul felkerve ötét kit Decemb. 8-k 1871 az ágyba kihúzták és össze tűrtek megvizsgálni és a látleletet kiadni találtom. 1- ör a fejét nem birjo felemelni, mert a nyak erek nem enged­nek ülj nagy az össze húzás 2- d a bál lápaczka alsó hegyi össze törve 3- d a bál karjo középen volt össze törve 4- d á bál könyeki össze görbítve ki igenesiteni vagy felemelni nem lehet. 5. a bal kézinek alsó kárja is volt össze törve 6. a bal kézinek mutató újo és nagy úji össze gürbetve kiige- nesiteni nem lehet sem leg kissebbet vele fogni 7. a bal csécse egész kék volt kemény dagadt szinte az oldal bordák mint az asszony álitja a keménységet most is erzeni lehet. Orvosi vélemény. Ezek a nagy sérések igen súllyosok mert áz ásszony 65 éves a Csontok a mi össze is fortok roszú össze fort azért is görbe is össze sugorodve máradt a könyeki és két ujo, a lópoczka most sintsen össze forvo, most gyógyítani már nem lehet, ha csak ujro össze: vágy szed nem tűrik mert szegény gyógyítás nélkül maradt, de a fő az, hogy szegen asszony a ki kopalás és fon- nás bol élt már sémit se Kereshet de sem magának sem férjenek Ke­nyeret sütni Vágy fűzni, vágy mosni nem bir mert a bal Kézi a kö- nyeke és újábon össze van sugorodva és úgy Öregségére Kol dus botra van utasítva bizonyítom Verpelet Febr. 14-d 1872 K. A. orvos.“ *) Az orvosi látlelet felolvasása és a 65 éves áldozat látása, kinek ráncos arcán az iszákossag legnagyobb mértékben ki volt fejezve, megindította a tszéket, mindamellett jónak látta a börtön-fő-orvost elhivatni, és az asszonyt megvizsgáltatni. A főorvos a fönebbi látle­letre, a vizsgálat után következő Fölülvéleményt adott : „Minthogy az egyénnek sem újjai, sem pedig könyökizülete elnyomorodva nincs, hanem az egész bal kar szabadon használtatik és semmi megelőző sértés nyomai nem tapasztaltainak, azért az állítólagos sértés a köny- nyü sértések közé tartozik. Dr. Francz m. k.“ Természetes, hogy az ezközlött felülvizsgálat után a bűntény cime egészen meg változott, a kir. ügyész a nyilvános erőszakosság­ból származott könnyű testi sértés bűntettében kérte vádlottat bűnös­nek kimondani s egy havi egyszerű fogságra Ítélni. A tszék a kért bűntett cimü megállapítván, Német Józsefet 14 napi egyszerű fog­ságra Ítélte, mibe mind két fél bele nyugodott. Mező-lur 1872. május hó. Tisztelt szerk. ur! Az „Ellenőr" 103-ik számában folyó május hó 2-káról Mezö-Turról egy közlemény jelent meg, melyben egy ide­való ismeretes népboldogitó — igazabban kenyér-kereső politikus — hivatkozva a Pesti-Naplóban legközelebb közzé tett egy m.-turi köz­leményre, az itteni pártok viszonyainak avatatlan bírálatába bocsát­kozva, a m-turi jobb pártot mintegy életjel nélküli nullára reducálja, egyszersmind a m-turi értelmiséget, némelyiket névszerint is megne­vezve, — nemtelen fegyvereivel hazafias érzelmeiből kiforgatni, s a közvélemény előtt nyilvánosan lealacsonitani, illetőleg pelengérre tenni iparkodik. Természetes dolog, hogy a kinek a háza ég, az szokott lármáz­ni legjobban ; a mi ismeretes m-turi madarunk is mindannyiszor hal­latja vad lármáját, valahányszor kivált saját egyéni hajlamainak ki­vihetősége forog veszélyben, ily veszély pillanata sarkában lévén je­lenleg is, férfiúi ildomosságot nélkülöző álarc alatt igyekszik hazafi­ul erényből bűnt kovácsolni, s nem rostéi oly egyének polgári erénye­inek szentélyébe tolakodni, kiknek hazafiui érdemeit elérnie eddíge- lé nem sikerült, s igy polgári jellemük elbírálására sem hivatva, sem jogosítva nincsen, sokkal kisebb pont lévén, mintsem azt tehetné. — Alulírott nem ingadozott annak idején, midőn a hazának erre szüksége volt, ifjú erejét és karját a haza védelmére fölajánlani, s az l848/9-iki szabadságharcban ott küzdött egy huszár ezred soraiban. Anélkül azonban, hogy e honfi-kötelességet érdemül kívánná magá­nak betudatni, kijelenti, hogy eme hazafias érzelmeit mindig megőriz­vén, nincs és nem lehet joga minden kontár politikusnak s petrole- umszagu eszmék hivének, alulírott, annál kevésbbé pedig a m.-turi értelmiség józan gondolkodását s érzelmeit rágalmazó gyanusitgatás- sal illetni. Mások érdemeinek ócsárlásával s piszkolódással törekedni az uborkafára: nyomoru eszköz. *) Mint kuriosum eredetiben közölve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom