Eger - hetilap, 1872
1872-04-04 / 14. szám
109 hivatott össze, mivel mint a t. ig. vá). emlékszik, a f. év jan. hó 8-án tartott ig. vál. ülésben tárgyalt azon miniszteri kérdésre, hogy a belgiumi mintára készített s kőszénre alkalmazott kenyérsütö kemencével kiván-e az egyesület kísérletet tenni? mely esetben az érintett kemencét az egyesülethez elküldendi, s az egyesület által erre adott igen feleletre a válasz a t. minisztériumtól megérkezett, tudatván : hogy a kemencét küldi; mire nézve kéri mindenek előtt a leirat fölolvasását. A fölolvasott leirat szerint, a kemencének úgy megérkezte mint elküldése bejelentendő s miután több egyesület kisérlettétel végett kérelmezte, — tovább két hétnél nem maradhat ; s minthogy eddig csak szabadban tétetett kísérlet, hogy biztos megállapodásra jutni lehessen, — ez, zárt helyen is eszközlendö; s végre a kemence a kísérlet megtétele után a k. Szolnok megyei gazd. egyesülethez Török-Szent-Miklósra elküldendő, küldi továbbá a kemence szerkezetének rövid leiratát, valamaint a kísérlet megtételére szükségelt utasítást. Elnök jelentése szerint bár az érintett kemence mind ez ideig meg nem érkezett, mindamellett a kiszabott határidő rövidsége miatt célszerűnek látta e tárgyban előre intézkedni, s annak hol s mikénti fölállításáról gondoskodni, hogy annak megérkeztével a kisérlettételt azonnal megejteni lehessen. Különösen szükségesnek tartja egy bizottság kinevezését, mely a kisérlettétel alkalmával a körülményeket figyelemmel kisérje, s az eredményről körülményes jelentést tegyen. Az elöintézkedés helyeseltetvén, a bizottságban, Móczár János elnöklete alatt következő tagok küldetnek ki: Beökönyi Viktor, Csala Sándor, Fehér Kálmán, Főkövy Antal, Hanisz Imre, Papp János és Szávoszt Alíons. Mely bizottságnak feladata leend a kisérlettétel alkalmával fölmerülő körülményeket figyelemmel kisérni s az eredményről a netalán e tárgyban szerzendő tapasztalatai kíséretében — a kívánt jelentést annak idejében megtenni. S miután a kemence itt nem léte miatt a kisérlettétel határ-idejét kitűzni nem lehet, — a bizottság elnöke bizatik meg, hogy annak megérkeztével a határidőt belátása szerént tűzze ki, s amennyire lehetséges, azt a tagokkal tudassa. 36. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Csala Sándor és Győrky Imre vál. tagok kérettek föl. Kelt mint főn. Hitelesiték : Csala Sándor, Győrky Imre. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. Vadászati törvények. ív. Fejezet. A vadászati kihágásokról és azok büntetéséről. 21. §. A ki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat kertbe van adva, a haszonbérlőnek engedélye nélkül vadász: 10 írttól 50 írtig, és ha a vadászat lóháton történt, 20 írttól 100 írtig terjedő pénzbírsággal újítandó. Ismétlés eseteiben a birság 100 fig, illetőleg 200 tig terjedhet. 22. §. Ha az orvvadászat éjjel vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadász álcázva, avagy másképen ismerhetlenrié téve találtatik, vagy ha nevét eltagadja, avagy álnévvel azt, ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ: 100 írttól 200 írtig terjedhető pénzbírságban elmarasztalandó. Azonfelül, a mennyiben az elszámlált esetek a büntető törvényekben is tiltott cselekvényt képeznek, a bűnvádi eljárás külön foganatosítandó. 23. §. Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike a haszonbérlőt, vagy azt. a ki ennek engedélyével vadász, megtámadja, vagy akadályozza: annyiszor, a mennyiszer, 10 írttól 50 forintig terjedhető péuzbirságban marasztalandó. 24. §. A ki tiltott időben vadász, 5 írttól 50 frttig büntetendő. 25. §. A ki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit, (kivéve a 14. és 15. §§-ban emlitett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi : 1 forinttól 10 forintig terjedő pénzbírsággal sújtandó. 26- §. A ki tiltott időben vadat hordoz, árul és vesz, ha a vad nála találtatik: 2 frítól 10 írtig terjedhető pénzbírsággal sujtatik, azonfelül az ily időben talált vad a helyi szegények javára elkobzandó. 27. § A ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, 1 írttól 10 frttig büntettetik. 28. §. A 22., 24., 25., 26. és 27-ik §-okban foglalt kihágások ismétlése esetében a büntetés megkétszerezendő oly módon, hogy a kiszabandó birság a megelőző esetben alkalmazottnak mindig kétszeresét tegye. 29. §. Ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben a vadban is kárt okozott, a vadászatra jogosult azon biróság előtt, mely a birság kiszabására illetékes, egyúttal kártérítést követelhet. 30. §. Pia kiskorúak, vagy oly személyek Ítéltettek pénzbírságra, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak : a kiszabott pénzbírságért a szülők, a gyám, vagy gondnok felelősek. 31. §. Ha valaki egyszerre több kihágásért kerül vád alá, a birság minden egyes kihágásért külön szabandó ki. Ha valaki a vadászati kihágás elkövetésénél szolgáit vagy napszámosait használta segédekül : a segédek ellen kiszabott pénzbírságokért szintén felelős. 32. §. A pénzbírságok fele mindenkor a földbirtokost, vagy ha a vadászat haszonbérbe van adva, a haszonbérlőt illeti, másik fele azon község szegényei javára esik, melynek határában a kihágás elkövettetett. Ha a kihágást a tulajdonos vagy haszonbérlő követte el, vagy nem tudatik hogy a kihágás kinek tulajdonán történt: az egész pénzbírság a szegények javára esik. Ha pedig a kihágás ugyanegy alkalommal több határban követtetett el, a pénzbírságnak egyik fele a vadászati tulajdonosok vagy haszonbérlők, másik fele pedig a községek között egyenlően osztandó fel. 33. §. A pénzbírság a vétkes fizetési képességére való tekintet nélkül szabatik ki ; egyszersmind az Ítéletben a fogság tartama is meghatározandó, a mely a pénzbírságnak be nem hajthatása esetében fog alkalmaztatni. Ot írtnál kisebb pénzbírságnak mindig egy napi fogság felel meg. Magasabb pénzbírságnál minden öt frt egynapi fogsággal ér fel. Ha a fogságban levő a pénzbírságnak a szenvedett fogság által még le nem rótt részét lefizeti, azonnal szabadon bocsátandó. Y. Fejezet. Az eljárásról. 34. §. Az előbbi fejezetben meghatározott büntetéseknek kiszabása végett az illetékes biróság nemcsak a vadászattulajdonos vagy haszonbérbe adó avagy haszonbérbe vevő panaszára, hanem a 24., 25., 26-ik §§ ok eseteiben a közrend fentartására felállított hatósági vagy községi közegeknek feljelentésére hivatalból is tartozik eljárni. 35. §. A vadászati területre való felvigyázattal megbizott személyeknek hit alatt teendő vallomása teljes bizonyító erővel bir, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik. 36. §. Az előbbi §-ban emlitett felvigyázó személyek hitletételre csak akkor bocsáttathatnak, ha: a) nagykorúak ; b) hamis eskü, hamis tanuságtétel, tolvajlás, csalás, sikkasztás és rágalom miatt soha büntetve nem voltak ; c) az illetékes hatóság előtt felvigyázói minőségök eleve bejelentetvén, e felől hivatalos bizonyitványnyal vannak ellátva. 37. §. A vadászat tulajdonosa vagy haszonbérlője és a felvigyázó személyzet, nemkülönben a közrend fentartására hivatott közegek jogosítva vannak mindenkit, kit tilos vadászaton kapnak, ha magát fel nem ismerhetövé tette, nevét eltagadja, vagy állandó lakhelye ismeretlen, a legközelebbi községi hatósághoz kisérni, hogy itt kiléte kiderittessék. 38. §. Vadászati kihágásokra nézve a birói illetőséget az elkövetés helye határozza meg. Ha az elkövetés helye szerint több biró lenne illetékes: ezek közül a panaszló szabadon választhat. 39. §. Ha többen társaságban követtek el valamely kihágást: a kártérítésért egyetemleg felelősek. 40. §. Az okozott költségek és károk minden egyes esetben meg- állapitandók, és az elmarasztaltaktól behajtandók. Viszont, ha a pa- naszlott a vád alól felmentetik, költségei a magánvádló ellen megítélendők. 41. §. Ha vadászati kihágás miatt a biróságnál a tett elkövetése napjától számítandó három hó alatt panasz vagy feljelentés nem tör- történt: a büntetésre való kereset elévült. 42. §. A vadászati kihágások elitélése a királyi járásbíróságok hatásköréhez tartozik. A jelen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárást, bizonyítékokat, perorvoslatokat s végrehajtást illetőleg, a kihágásokra vonatkozó törvényes szabályok és gyakorlat a vadászati kihágásokra nézve is zsinórmértékül szolgál. 43. §. A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvény eltöröltetik ; a jelen törvény hatályba lépte előtt történt cselekvények azonban úgy kártérítés, mint büntetés tekintetében a korábbi törvények határozatai szerint itélendök meg. 44. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyi és igazságügyi miniszterek bizatnak meg. (Vége.)
