Eger - hetilap, 1872

1872-03-21 / 12. szám

X. évi loi vám.

12. szám.

Március 21-én 1872.

Előfizetési dij :

Egész évre . . 5 ft — kr.

Félévre . . . 2 ft ön kr.

Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

. 1 ft 30 kr. . — 35 kr. - 12 kr.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Siad-hivata! : a lyccnmi nyomda. El ftüzeteseket «l foRild : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) Jentsch G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért elre ftzetend : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

Eger mart. 21. 1872.

(tíz.) Városunk képviselő-testületének megválasztása jövő vasárnapra, f. hó 24 éré van kitűzve. Nincs berfne kétségünk, miszerint a város minden értelmes polgára meg van győződve arról, hogy e képviselő-testület fontos hivatásának, valódi céljának csak úgy fog megfelelhetni, ha oly tagokból alakuland, kiknek érdekei, származásuk, vagyoni s állásviszonyaiknál fogva is, városunk érdekeivel szorosan össze lévén fűzve, e közös érdekeik hiányait s akadályait nemcsak jól ismerik, hanem azoknak cél- és észszerű pótlását s illetőleg elhárítását szivökön is hordják ; kiknek tehát, minden párt- vagy magánérdekek mellőzésével, minden elfogultságtól menten, képviselői állásukban csak egy lehet hivatásszerű feladatuk: városunk minden irányú elő haladásának, kifejlődésének előmozdítása. Mindenki beláthatja, hogy ez nem párt-cél, s igy pártkérd és sem lehet. E téren a város összes választó polgárainak egyetértöleg, karöltve kellene oda törekedniük, hogy városi képviselőkul csak olyanok választassanak, kik a fönjelzett cé Inak megfelelni nemcsak elegendő képességgel, de egyszersmind jóakarattal s szilárd elhatározással is bírnak; s hogy ilyenek csakis az egyik párt tagjai között volnának föltalálhatók, azt hiszszük, józan, elfogulatlan értelemmel senki sem fogja állíthatni. Csak sajnálkoznunk lehet tehát a fölött, hogy e téren is, mely pedig csupán egyedüli arra, hogy városunk java s közművelődése az összes polgárok egyetértő, egyesült s vállvetett törekvéseiben nyerjen támoszlopot, a pártszenvedély ütötte föl szomorú tanyáját. Mig f. i. a városi balpárt minden eszközt felhasznál, hogy egyrészt a képviselő-testületben a túlsúlyt s ez által a város ügyei fölötti rendelkezés hatalmát a maga, — másrészt pedig a tiszti állomásokat jelöltjei számára biztosítsa : nagyon természetes, hogy e mozgalmakkal szemben a jobb párt sem maradhat tétlen, mert ezen törekvések ellensúlyozására erélyes intézkedéseket t :nni, magának a képv. testütetben megfelelő tekintélyes állást szerezni, s a város összes érdekeinek elintézésében szavának erőt, befolyásának érvényt biztosítani nemcsak jogában áll, de sőt szigorú polgári kötelessége. Ily viszonyok közt, különösen ismerve városunknak úgy az anyagi, mint a közművelődési téren egyaránt zilált, szomorú viszonyait, nem minden aggály nélkül nézünk a közelgő ’vár. képviseleti választások elé.

Tavaszi szőlő-munkák.

1

A gazdasági kifejlődést akadályozó tekintetek eltűntek. A birtokok tagositatlansága, közlekedési eszközök hiánya, az ezelőtt fennállott egyoldalú vámrendszer, a közös legeltetés legelők- rétek- és földeinken, hitel- s gazdasági intézetek és mezei rendőrség nemléte — azon tényezők, melyek a keletkező gazdasági jobb állapotoknak útját állták. Ezek következtében fejlődés s elöre-haladás helyett pangás lön a mezei gazdaságban otthonos, sjobb, kielégítőbb állapotok csak itt-ott fordultak elő az országban.

Különösen a robot és dézsma voltak azon okok, melyek miatt a hazai földbirtokosok s ezeknek tisztjei nem látták szükségesnek gazdasági ismeretekben magukat kiképezni. Feladatuk jobbára csak abból állott, hogy a robotokat le-, a dézsmát pedig az illetőknek rendesen kiszolgáltassák.

Uj időszak kezdetén állunk. Azáltal, hogy föld és munka felszabadítanak, a termelés tényezői egészen más viszonyba léptek egymással. Azelőtt a mi jövedelem volt, csaknem mind tisztán jött a birtokos keze alá, most minden lépés, melyet földünkön a munkás teszen, drága pénzünkbe kerül. Kell tőle azonfelül fizetnünk adót is. Azon karba kellene tehát gazdaságainknak helyeztetniük, hogy a megváltozott körülmények közt jövedelmezöleg megállhassanak.

Mit használ a birtok, — habár mekkora — ha nem hoz többet a rá ment munka áránál, s a reá vetett adónál? Holt tőke az, mely kecsegteti szemeinket, növeli kiadási vágyainkat, mely azonban fájdalmasan cserben hagy, valahányszor segélyért hozzája folyamodunk. Ilyetén egész uradalomnál, többet ér haszonra nézve, a legutolsó jövedelmező birtokocska is, s amannak értéke csak annyiban nagyobb, amennyiben belőle, a többi termelési tényezők helyes méltánylata s fölvétele mellett, kisebb haszonhajtó birtokokat képezni, alakítani mindig lehet. Szóval, üdv számunkra csak egy kínálkozik ma már, ha a termelés minden tényezőit egymással helyes arányokban szövetkez- tetni tudjuk.

Ámde, hogy kibékitését termelési tényezőinknek mielőbb s minél maradandóbb sikerrel végrehajthassuk, természetesen főleg az értelmiséget szükséges művelnünk, fejtenünk. Az értelmiséget, mely nélkül lomha test, jövedelmeden érték marad a föld és pénz, hálátlan erőlködés válik a munkából. Az értelem legjobb, leghívebb barátja a földnek, legőszintébb, legderekabb, vezére a munkának, s legtermékenyebb sokszorozója a pénznek. Igen, gazdasági ér- telmességet kell alul s felül és mindenütt térj eszteni mindenekelőtt, s megszünendnek a számos anomáliák, miket hazánk gazdászata körében oly bőségben látunk fakadozni.

Alapos gazdasági ismeretekkel felruházva, nem fog a gazda otthon keresztbetett karokkal az unalomtól öletve ásitozni, s a földnek életereje működései mellett cselekvéstelen szemlélődéssel vesztegelni ; sem pedig uem helyezendiaz eredmény okait kizárólag az időjárásba ; sőt ellenkezőleg, a földnek törvényeit kitanulván, azt hasznosítani, működésében segíteni ; az időjárást pedig célszerű intézkedései által kellőleg felhasználni s ártalmaiban korlátozni tudandja, mely értelembem működésének nagysága, eredményessége, elméleti ismereteinek alaposságával növekedendik arányban.

Az értelmesség világánál fel fog olvadni azon részvétlenség, melylyel hazánkban a gazdasági érdekek utón útfélen találkoznak, gyérülni fognak azon nomádszerü gazdasági állapotok, mik között hazánk roppant felülete jobbára található. Úgy befogjuk látni, hogy számítási öntudatosság nélkül a gazdának nincs biztos menete, nincs mértéke s mutatója intézkedései értékének, s nélküle gyakran megtörténik, hogy azon ágai ápoltatnak a gazdaságnak leginkább, melyek a legke- vesb hasznot szolgáltatják, s nélküle a gazda gyakran fillérkedik oly dolgok körül, mik tán forintokkal fizetnének, szóval, hogy számítási öntudatosság nélkül, mely a gazdának iránytűje, a mezei gazdaság kiterjedt üzlete soha sem hódítható meg.

Honunkban a közjóiét sarkkövét a mezei gazdaság képezi, s a földmivelésnek legmagasabb foka a szölőszet ; s épen, mert ez bizonyos nagyságú térségen legtöbb hasznot képes előállítani a földről, s a gyönyör, melyet e foglalkozás adni képes, szakkedvelöknél meghalad minden egyebet, —- méltó sokszorosan hozzászólni a gazdászat ezen ágához, felszínre hozni az egyesek tapasztalatait, kitárni a célravezető egyéni elméletet, szóval, a kik behatóbban és sikerrel foglalkoznak e nemével a földmivelésnek, szerény tanácsképen előadni miveleti modorukat,azok irányában, kiket vagy hivataluk elvon szőlőik tényleges "igazgatásától, vagy sorsuk rnesszevetve, csak Írások utján, helyettesek által, távolból kezeltetik szőlőiket. De méltó országos szempontból is,