Eger - hetilap, 1871

1871-12-07 / 49. szám

389

párisi „Commune£t-val levelezésben állván, Magyarországon a törvényes kormánylorma megbuktatásával az úgynevezett „népállamot” akarták felállítani, kiálványaikban nyíltan hirdetvén a katonaságnak esküszegésre csábítását, a nemességnek, papságnak és vagyonos polgári osztályok megsemmisítését, a birtokoknak közgazdálkodás alá vonását, sőt „magának az Istennek is, trónusától való) megfosztását.” A bünösebbek ellen a törvényes eljárás vétetett foganatba. — Erre a nógrádi ügy került szőnyegre. (Bővebben ismertetjük polit, rovatunkban). Tóth V., Plachy interpellatiójára válaszolva, kijelenté, hogy nem érzi magát hivatva, miként a megye autonom-jogkörébe avatkozva, a nov. 21 ki közgyűlés határozatait megsemmisítse. Plachy T. erre ingerülten nyilatkozik és beszédét a baloldal öt perczig tartó éljezéssel fogadja. Tóth. V. ei re szintén ingerülten replikáz, mire Tisza K. egy indítványt ad be, melyben törvénysértés miatt a belügyminister vád alá helyezését kéri.

A decz. 4-ki ülésben Pauler közokt. minister a felnőttek oktatása táigyában (javaslatot nyújt be. Napirenden van a budget általános tárgyalása. Simonyi befejezi hosszú beszédét, kijelentvén, hogy a kormánynak semmi költséget meg nem szavaz. Utána Csáky Tiv. személyes ügyben szólal fel. Erre következett a pénzügyminister nagy hatású s rendkívül érdekes beszéde. Utána szóltak még Csanády, Schwartz, Vukovich és Orbán B.

Politikai heti szemle

A magyar képviselöház állandó pénzügyi bizottságának általános jelentése szerint az 1872-ik évi költségvetésnek mérlege, a vasútépítésekre szükséges összegeknek az uj kölcsönből leendő felvétele után, következő

Rendes kiadások : . . . . 155.595,125 frt.

„ bevételek: ..... 152.895,848 „

Hiány : . . . . . 2.699,278 „

Rendkívüli kiadások : .... 70.673,829 frt.

„ bevételek: .... 52.673,547 „

Hiány: ..... 18.000,282 „

Hitel- és pénztármüveleti kiadások : . . 59.249,901 frt.

„ „ „ bevételek: . 57 649,380 „

Hiány: ..... 1.600,521 „

Összes biány : 22.300,080 frt.

Ezen 1872-iki államköltségvetés fölött a képviselöházban az általános vitát nov. 30 án kezdték meg. Daczára annak, bogy a baloldali kör nov. 27-iki értekezletében elhatározta, miszerint a pénzügyi bizottságnak az 1872-iki budgetre vonatkozó jelentését általánosságban elfogadja, s nehogy a költségvetés tárgyalása hosszúra terjedjen, a részletes vitánál is, az aprólékosságok kerülésével, csupán a princzipális kérdéseknél fog megállapodni, s daczára annak, hogy az általános vitában számos följegyzett jobboldali szónok elállt a szótól, a baloldali férfiak nemcsak számosán jegyeztetik föl magokat szólásra, de némelyek, mint pl. Simonyi a decz. 2 ki ülésben, hét negyed óráig tartóbeszéddel fárasztotta a házat a nélkül, hogy „m o n d ó k á- j á t“ befejezte volna, melyet a jövö ülésben vala folytatandó.

Képviselöházunk decz. 2-ki ülésében szokatlanul heves episo- dot képezett anógrádi ügy, melynek ugyan, magában véve, nem lehet valami nagy fontosságot tulajdonítani, azonban azzá tette azt a ház baloldala, mely a párt nógrádi vereségén erősen feljajdult. A dolog röviden ez : Nógrád megye szervezési munkálatát a belügyminis- ter, némi ezélszerü javítások, s a törvénybe ütköző pontok megváltoztatásának utasítása mellett visszaküldötte. Nógrádmegye e min. rendeletet oct. 23—24-ki közgyűlésén tárgyalta, s a min. utasítások és javalások szerint a kellő módosításokat eszközlésbe is vette. — Ugyanez alkalommal azonban megválasztotta az igazoló és bíráló bizottság tagjait és a választási elnököket is, kik, a megyei közgyűlés akkori többsége szerint, minda balpártból kerültek ki. Az újabban fölterjesztett megyeszervezési munkálatra nézve azonban a belügyér ismét megtette jóakaró észrevételeit, miket a megye nov. 21 ki ülésében tárgyalás alá vévén, az abban foglaltakra nézve ismét eszközölte a módosításokat; de egyúttal indítványba hozta, hogy miután az 1870. XLII. 30. és 92. §§. értelmében a megye közönsége csak akkor választhatja meg az igazoló s bíráló biz. tagjait és a választási elnököket, midőn a megyeszervezési munkálat a belügyminister által véglegesen jóvá hagyatott, az oct. 24-ki választásokat, mint törvényelleneseket a megye semmisítse meg. Ez indítványt a megyegyülésen ez alkalommal többségben levő jobb párt elfogadta, mire a kisebbség a gyüléstermet odahagyva, felfolyamodást intézett a belügyérhez. Ez azonban a nov. 21 ki közgyűlés határozatát tudomásul vette. (Az ügynek a kr'pv. házban történt további fejlődését orsz. gyűlési tudósításunk hozza.)

Csehországi helytartóul b. Roller neveztetett ki. Ugyanő egyszersmind a katonai főparancsnoksággal is felruháztatott.

Poroszországban nagy visszatetszést szült a párisi esküdtszék azon Ítélete, mely egy poroszkatona tranczia gyilkosát minden büntetés alul fölmentette. E botrányos eset a franezia kormányt legújabban azon rendelet kiadására bírta, hogy mindenki, ki német katona ellen főbenjáró bűnt követ el, ne franezia esküdtszék elé állíttassák, hanem a németeknek kiadassék. Attól tartanak, hogy a porosz katonaság ellen történő gyakori insultatiók miatt a németek a kiürített franezia megyéket újra megszállják.

Rossel, Ferré- és Buourgeois életét a kegyelmezési bizottság nem tartotta meg.

Rossel, Ferré és Buourgeois, habár sok reménynyel voltak a kegyelmezési bizottság mentő Ítéletében, e reményökben csalatkoztak, mert a kegyelmi bizottság nem másította meg a halálos Ítéletet. Rossel atyja fáradhatianúl járt kelt minden hatóságnál, hogy fiának megmentését kieszközölhesse.

A kivégeztetésröl a „Figaro” a következő részt közli:

Tegnap reggel 11 órakor Versailles mairje, a mint ép a muni- cipális tanácsban elnökölt, az igazságügyminiszter egy küldöttétől arra nézve kerestetett meg, hogy adjon engedélyt, a Saint Louis temetőben, a kivégzettek számára rendelt helyen, húrom sír ásására. A kegyelmezési bizottság határozata foganatosítására ez volt az első lépés. E bizottság szombati ülésében elhatározta, hogy az igazság Rosselre, Ferrére és Buourgeoisra nézve érvényesíttessék. Buourgeois sergeant volt a 45. sor-ezredben s a 2. hadbíróság áltai desertio és a fölkelésben való részvétel miatt halálra Ítéltetett.

Legelőször tudta meg, hogy halála órája ütött, mert nem azon fogházban volt, a hol Rossel és Ferré, s már reggel 4 órakor elvitték onnét, hogy együtt legyen azokkal, kiknek sorsában osztozik. — Nyugodt volt, s csak egy szivart kért az útra. Rossel még jól aludt, midőn védője, Albert Joly szobácskájába lépett, hogy megmondja neki a szomorú hirt. Kétszer kellett nevén szólitnia. „Ah, ön az?” szólt Rossel végre, felismervén ügyvédét, „tehát ma reggel lesz?” — „Fájdalom igen,“(felelt Joly.” — „Ha már meg kell lenni !” kiáltott Rossel egy tekintettel az ég felé. Azután kérte a fogházigazgatót, hogy hadd elmélkedjék egy perczig ; midőn azonban kijelentették neki, hogy többé nem maradhat magára, gyorsan öltözködni kezdett. Midőn észre vette, hogy Joly megindulásából nem tud magához térni, ezen szavakkal ölelte át öt : „Bocsássa meg barátom, hogy ily szomorú dolgot bíztam önre, s imádkozzék értem. “ Aztán hosszabban beszélt a protestáns lelkészszel. — Ferré, midőn ugyanerre nézve nyilatkoztak előtte, gyorsan felugrott ágyáról s az épen belépő Foiley abbénak igy szólt : rögtön rendelkezésére állok, hisz van időnk ; engedje meg, hogy előbb fölöltözzem ; s zavartalan nyugalommal szivarra gyújtott, s öltözékére annyira aprólékos és figyelmes gondot fordított, hogy a mellett egy félóránál többet töltött. A mellett Őreivel s ápolóival csevegett, szivarokat ajándékozott nekik, s folyton saját személyével foglalkozott, csak szemidegeinek convulsiv rángása s egy- egy összefüggéstelen szó árulta el, mi van bensejében. — Buourgeois pedig, a kinek külön-czellát adtak, enni kért, ivott és dohányzott.

Hat órakor egy csapat vértes és egy dandár csendőrség fogta körül a fogházat s a halálra Ítéltek kocsira ültettettek s a sartory-i mezőre vitettek. Itt mind három elitéit szilárd léptekkel szállt ki a kocsiból s azon hely felé ment, a hol a három kivégzési jelvény fölállítva volt.

A vezényszóra megtörténvén a tüzelés, Rossel mintha villám találta volna, egész hosszában elterült hátával a földön. A sereg sebésze odalép és constatálja, hogy csak hulla már. Bourgeois és Ferré ellenben egy katonától kapták a kegyelem lövést, s Ferrét csak az utolsó lövés találta fején halálosan. Ezután a csapatok minb elde- fíliroztak a hullák előtt. Rossel s Ferré tetemét családja reklamálta, s igy csak Bourgeois találta a Saint-Louis temetőben végső nyughelyét.

Amaz aggasztó zavarok után, melyekkel a brüsseli nép a belga minisztérium iránti ellenszenvének oly erős kifejezést adott, a király jónak látta a miniszterek tárczáit visszakivánni ; legközelebb tehát uj minisztérium fog alakulni.

Városi és megyei hírek

— Kegyes alapítvány. — Érsek ö nagyméltósága múlt hó 19-röl kelt alapitó levelében az a n go 1 k i s a s s z o n y o k egri intézetében leendő négy leányka neveltetésére 16,000 frt alapítványt tett, oly határozott kijelentéssel, hogy ezen alapítványát az egyházmegyénkhöz tartozó Heves-, Borsod- és Szabolcsmegyékböl, nem különben a Jász-, Kun- és Hajdú-kerületekből egy-egy általa és utódai által kinevezendő növendék élvezze.

■— Meghívás. Az egri növ. papság m. egyh. irodalmi társu-