Eger - hetilap, 1871
1871-01-12 / 2. szám
12 járatok, s csak néhány napra akadni rajok egyes gödrökben, hol szét raarczangolva feküsznek. Éjjel vasúti hivatalnokokra, előőrseinkre lödöznek a nélkül, hogy a tetteseket kézre kerithetnök. Nem is képzelhetitek, mennyire fokozódott katonáinknál az elkeseredettség ; fanatikus örömmel nézik azon áldozatokat, kik kezeinkbe esnek, s kiket rövid elitélés után agyonlövünk. De kevés fogoly részesül ily eljárásban, legnagyobbrészt kivégeztetnek ezek rögtön embereink által. “ Drezdai magánlevelek szerint, a szász koronaherczeg és a po- íz kiiály közt komoly viszály keletkezett, minek indokául a szá- ooknak folytonosan a legveszélyesb helyekre állítását s az ellenök piált, majdnem őrködésig fajuló biza lmatlanságot emlegetik. A ko- naherczeg, mint állitják, kardját Vilm os király lábai elé dobta, s el- gatott. János szász királ., fia érdekében közbelépendő, titokban ersaillesba utazott. Tény az, hogy a király több nap óta nem mu- tja mag it, s hogy újév napján fogadtatások nem történtek. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871 ik évi jan. hó 2-án tartott rendes havi ig. val. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kürthy Antal, mint elnök, Móczár János alelnök, Béla József, Berecz Ferencz, Csala Sándor, Győrky Imre, Hanisz Imre és Kocziánovich József vál. tagok. 1. Elnök azegybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyíltnak nyilvánítván, a múlt év decz. hó 5-én tartott ig. vál. ülés jegyzőkönyve íölolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Berecz Ferencz és Hanisz Imre vál. tagok kérettek föl. 2. Fölolvastatott a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium által a sertéstenyésztés emelése czéljából megküldött, s múlt évi decz. hó 5-én tartott ig. val. ülés határozatából kiadott kérdő-ivekre tett felelete az e tárgyban kiküldött bizottságnak. A bizottság által kitöltött kérdö-iv, ezzel kapcsolatban a Schik Ignácz, mint egyik kiküldött bizottsági tag által — ki az ülésben meg nem jelenhetett — önállólag kitöltött kérdö-iv, a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz együttesen fölterjeszetni rendeltetett. Ezzel egyidejűleg az érintett minisztérium által e tárgyban kívánt bizottság következőleg alakíttatott : elnök Móczár János, egyleti alelnök ; tagok : Kovách Ignácz, Papp János, Rhédey István, Schik Ignácz, Tahy Manó és Újhelyi Mátyás. Mely bizottság névsora szintén fölterjesztetni rendeltetett. 3. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, mely szerint a külső-szolnokmegyei gazd. egyesület által múlt év szeptember havában rendezett gözeke-verseny és és vizemelögép működéséről fölvett 3 rendbeli jegyzőkönyvet tudomás és esetleg használat végett megküldi. Köszönettel tudomásul vétetett. 4. Fölölvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben tudatja, hogy a régebben alkalmazott községi bikák tartásának, a volt m. k. helytartótanács által történt betiltása következtében, több helyütt tenyészbikák hiányában szenvednek, s ezen bajon segíteni kívánván, fölhívja az egyesületet, hogy ez ügynek működése területén való állásáról jelentést tegyen, egyszersmind az iránti nézetét is közölje: mennyiben tartja a községi bikák rendszerét a czélnak megfelelőnek, s azon esetben, ha a rendszer a kor igényeit ki nem elégítené : mely intézménynyel vélné azt pótolandónak ? A községi bikák tartásának eltiltása, az egyesület területén — tudomására — sehol sem foganatosíttatott, s a községek által mindenütt tartattak, és jelenleg is tartatnak községi bikák, s ezt az egyesület nemcsak czélszerünek, de szükségesnek is tartja ; sőt ezen rendszert más intézménynyel nem is véli pótolhatónak. Ez érdemben a t. minisztérium értesittetni rendeltetett. 5. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben fölszólítja az egyesületet, hogy a f. év elején múlt évi működéséről s vagyoni állásáról kimerítő jelentést teijeszszen föl. A kívánt jelentés fölterjesztetni rendeltetett. 6. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, mely szerint a magyarországi összes gazd. egyletek névsorát, s azok székhelyét tudomás végett megküldi. Szives köszönettel vétetett. 7. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben tudatja, hogy a múlt év decz. hó 5-én tartott ig. vál. ülésből, a fa- és gyümölcstenyésztésben magukat kitüntetett sjutalmazásra fölterjesztett egyének működése nem eléggé indokoltatott, s fölszólitja az egyesületet, hogy e hiányt pótolván, minden egyes jutalmazásra ajánlott egyénnél jelölje meg : mely idő óta foglalkozik gyümölcs- vagy fatenyésztéssel ; mily területű faiskolával vagy gyümölcsössel rendelkezik ; mily mérvben nevel csemetéket vagy oltványokat évenkint? s az igy indokolt ajánlatot f. évi jan. hó 31 -ig hozzá terjeszsze föl. Miután az egyesület e tárgyban jelenleg határozott feleletet adni nem képes, az illető elöljáróságok megkerestetni rendeltettek, hogy e tárgyban az illetők érdekében biztos adatokat szolgáltatni, s azokat f. hó 1 (>-án az egyesülethez beküldeni szíveskedjenek. S nehogy az illetőket a remélhető jutalomtól a késedelmes fölterjesztés miatt elessenek, megbizatott az elnökség, hogy annak alapján a kivánt indokolt ajánlatot a kitűzött határidőig tegye meg. Kelt mint főn. Hitelesiték : Berecz Ferencz, Hanisz Imre. Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. Heves Szolnokmegy e cselédrendszabály a. (Életbe lépend 1871. jul. 1-én.) 1. §. Jelen cselédrendszabályban előforduló „gazda1* nevezete alatt értetnek mindazon egyének, vagy ezek képviselői, kik hosszabb vagy rövidebb időtartamra cselédet vagy cselédeket tartanak. 2. §. „Cseléd** nevezet alatt értetnek azon személyek, kik meghatározott szolgálatbér vagy egyéb föltételek u. m. élelem, ruházat sat. mellett avagy ezek nélkül is, rövidebb vagy hosszabb időre szolgálatba állanak. Ezek között azonban nem foglaltatnak szellemi foglalkozásra vállalkozók, valamint nem a kereskedő-segédek, gyár és ipar segédmunkások, a kik szolgálati viszonyaikra nézve külön tekintet alá esnek. 3. §. A szolgálati szerződés a cselédtartó által adott, s a cseléd által elfogadott foglaló (előpénz) által nyeri érvényét. 4. §. A szolgálati szerződés föltételei, a szerződő felek kölcsönös beleegyezése által állapíttatnak meg. Ha a bérösszeg, vagy a teljesítendő szolgálatok a szerződésben meghatározva nincsenek, akkor a bérösszeg az illető helyen azon szolgálatnemnél divatozó szokáshoz képest, a teljesítendő szolgálatok pedig a cseléd minősége szerint, a helyi viszonyok tekintetbe vételével, határoztatnak meg. Oly föltételek azonban, melyek erkölcstelen, vagy mások jogait sértő cselekedetek elkövetésére czéloznak, semmisek, s ily esetekben mindkét fél, jelesen a gazda 50 frt, a cseléd 20 írtig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. 5. §. A szolgálati szerződés a cselédre nézve rendszerint annak személyére szorítkozik. Miért is helyettesítésnek csak az ezen szabályokban foglalt esetekben van helye. 6. §. Ott, hol eme szabályokban a cselédtartóról van szó, az erre vonatkozó szabványok annak helyettesére nézve is érvényesek, hacsak azok vagy szerződésileg, vagy a dolog természeténél fogva pusztán a cselédtartóra nem szorítkoznak 7. §. Ha valamely cseléd több cselédtartótól vett föl foglalót, akkor annál tartozik szolgálatba lépni, kitől a foglalót legelőször elfogadta, a többieknek pedig tartozik a foglalót visszaszolgáltatni, és a netalán okozott kárt megtéríteni. — Azonfölül 25 ftig terjedhető pénzbírsággal is megrovandó. Ha azonban a cselédtartó előtt a már előbb máshoz történt be- szegödés tudva volt, akkor ö elveszti az adott foglalóra igényét, mely ily esetekben a községi pénztárba szolgáltatandó he, s azonfelül 25 ftig terjedhető pénzbírsággal is megrovandó. 8. §• A szolgálati szerződés következtében tartozik úgy a cseléd a kikötött időben szolgálatba lépni, mint a cselédtartó a cselédet szolgálatba fölfogadni. 9. §. Ha a cselédtartó a hozzá szegődött cselédet szolgálatába fogadni vonakodik, akkor nem csak az adott foglalót veszti el, hanem azonkívül tartozik a cselédnek, ha a beszegödés egy egész évre történt, negyedévi, ha rövidebb időtartamra, egy havi, ha egy hónapra, félhavi szerződött bérét kifizetni. Azonban a cselédtartó ugyanazon okokból, a melyeknél fogva a cselédet szolgálatából a letelt idő előtt is elbocsátani jogosítva van (31. §.), a cselédnek szolgálatba fogadását is megtagadhatja, mely esetben neki a foglaló visszatérítendő. Ha a cselédtartó valamely személyes, vagy gazdászati viszonyaiban előforduló véletlennél fogva a cselédet szolgálatába nem fogadhatja, akkor erről a cselédet azonnal értesíteni tartozik. Ily esetekben a foglalónak elvesztésén kivül a cselédtartó a cselédnek, ha a beszegödés egy évre szólt, egy havi, ha rövidebb időtartamra, félhavi szerződött bérét tartozik kiadni. 10. §. Ha a cseléd a szerződésileg kikötött szolgálatba lépni vonakodik, akkor erre kényszereszközökkel is szorítható ; azonkivü[
