Eger - hetilap, 1871
1871-03-16 / 11. szám
84 domása ily egyezményről, az még mit sem bizonyít az egyezmény létele ellen. A titkos szerződéseket nem szokták dobra ütni. Oroszországnak föltűnően jóakaró magaviseleté Poroszország irányában a háború alatt, s azon körülmény, hogy ezért Vilmos császár az orosz czárnak a háború befejezése után oly tüntető módon hálás köszönetét mondott : elegendő okok arra, hogy az említett egyezmény létrejöttében higyjünk. Mivel pedig ntdiéz volna elhinni, hogy Oroszország minden viszontszolgálat nélkül vállalt magára kötelezettségeket, — miután ezek már teljesítve vannak : méltán aggódhatunk, hogy most már a viszontszolgálatokra kerül a sor, s hogy Poroszország együtt- müködend Oroszországgal ennek tervei megvalósítására. Aligha alaptalan azon aggodalom, hogy a titkos porosz-orosz egyezménynek Oroszország javára szolgáló pontjai főleg az osztrák-magyar-állarn ellen vannak irányozva, s hogy ennélfogva Európa fontos események előestéjén áll. Hogy a háború által előidézett politikai állapot mindenekelőtt az európai költségvetésekben fogja magát éreztetni, az előre volt látható. Valamennyi hatalom nyakraföre siet, magát lehetőleg megerősíteni. Angliát már említettük. Hogy az osztrák magyar monarchia sem akar e részben hátramaradni, mutatja a delegatiók által megszavazott költségvetés. Most Olaszországról veszünk hasonló híreket. Az olasz kormány mindenekelőtt Rómát, Alessandriát és az alpesi szorosokat készül megerősíteni, Civitavecchiát pedig idegen hajókra nézve egészen hozzáférhetlenné akarja tenni. E czélra a hadügyminiszter 350 millió frankot kér megszavaztatni. Hogy Oroszország hosszú idő óta folyvást készül, ismeretes dolog ; most azt Írják, hogy az egész erődítési rendszert meg akarja változtatni, név- szerint uj, előretolt erődökön alapuló várrendszert szándékozik, és pedig mindenekelőtt a határváraknál alkalmazni. E verseny elöbb- utóbb a népek anyagi tönkrejutását fogja eredményezni. A franczia nemzetgyűlés élénk vita után elhatározta, Bordeaux- ból Versaillesba tenni át székhelyét. A képviselők egy része Paris, mások Fontainebleau vagy Orleans mellett nyilatkoztak ; de a nagy ■többség Tbifers óhajtására Versailles mellett szavazott, mi a végre- hajtóhataiom fejének a nemzetgyűlésre gyakorolt nagy befolyásáról tanúskodik. A nemzetgyűlés f. hó 11-én tartá utolsó ülését Bordeaux- Ban, s uj székhelyén 20-án veendi föl újra tanácskozmányai fonalát. Párisi hírek szerint, a kormány Algiiban 100,000 főre menő állandó tábort szándékozik fölállítani, mely évről évre kiegészíttetnék; oly roppant katonai iskola lenne ez, hol a hadviselés összes ágai elöadatnának. E terv uj jele a decentralisatio keresztülvitele iránt táplált komoly szándéknak. Ugyancsak párisi hirek szerint, a nemzetgyűlés már nemsokára föloszlatná magát, s az ország jövendő ál- lamalknta ügyében plebiscituni fogna tartatni. Páris némely részei, névszerint a Belleville és Montmartre kül- vorosok a múlt hét folytán komoly nyugtalanságoknak és tüntetéseknek voltak színhelyei. Aurelles tábornokot, a nemzetőrség főparancsnokát, megjelenésekor kigunyolták. A kormány tartózkodó állást követett a mozgalmakkal szemben, de ügynökei által folytonosan figyelemmel kisértette a belleviüei torlaszokat. A montmartrei nemzetőrök az eddig visszatartott ágyukat átadták a hatóságnak. Párisi lapok azt hiszik, hogy a tüntetések többé nem fognak megújulni. > A franczia nemzet kiirthatlan gyűlölete a németek ellen, igen sok alakban nyilatkozik. Legutóbb uémet-ellenes-liga alakult, melyhez a legelőkelőbb, világhírű czégek csatlakoztak, s melynek czélja oda irányul, hogy német hivatalnokok Francziaországban ne alkalmaztassanak. így például Fould és Rothschild bankházak összes német alkalmazottaikat elbocsáták. Binder, ismert német eredetű kocsi-gyáros, hirlapilag tudatja, hogy német munkást gyárában alkalmazni nem fog. Az institut és a franczia akadémia levelezőik közül minden németet kitöröltek. Ugyanez irány emelkedik északi és déli Francziaországban érvényre. Az ottani kereskedők németekkel minden összeköttetést megszakítottak. Sőt a német gyűlölet Londonra is kiterjed, s itt is Anti-German-Ligue alakult, melyhez főleg belga, sveiczi és franczia czégek csatlakoztak. A londoni conferentia határozatairól a kormány részéről közlések tétettek az angol alsó- és felsőházban. E szerint a Feketetenger semlegessége meg van szüntetve, s a Dardanellákat és a Bosporust a Porta a barátságos hatalmak hadihajói előtt béke idején is megnyithatja. A dunai bizottság, mely a munkálatokat tovább fogja folytatni, további 12 évre föntartatik. A Porta föntartotta magának a jogot, hogy egy hadihajót küldhessen a Dunára. A conferentia f. hó 14 én tartotta zárülését. Oroszország tehát keresztülvitte minden követelését, s igy a conferentia csak Oroszország hatalmának és keleti befolyásának emelésére szolgált eszközül. A porosz hivatalos lap érdekes adatokat közöl a legközelebb bevégzett háborúról. A háború 210 napig, a tulajdonképeni harez pedig 180 napig tartott, mely idő alatt 156 kisebb nagyobb csata, 17 nagyobb üiközet vivatott, a németek 26 erődített helyet elfoglaltak, 11,560 tisztet s 363,000 embert elfogtak, 6700 ágyút, 120 sast és zászlót elvettek. Páris ostroma 130 napig tartott, mely idő alatt 22 nagyobb kitörés történt. Három tengeri ütközet is fordult elő. A Poroszországnak átengedett franczia terület összesen 1,616,778 lakossal bir, s fökormányzéjává badeni Vilmos herczeg fog kineveztetni. Elsass egy része Bajorország birtokába fog átmenni. A weis- senburgi kerület, mely hajdanában a Pfalzhoz tartozott, s ÍD/j Q mértföldnyi területen 52,000 lakost számlál, most ismét visszacsatol- tatik hozzá. Az utóbbi időben számos tiltakozás érkezett a bordeauxi nemzetgyűléshez a területátengedés ellen. A tiltakozók élén Met2 város községtanácsa áll. s föliratát igy végzi: „A lakosok nagy része előtt a Németországhoz való csatolás jel lenne az azonnali kivándorlásra. “ Vilmos császár csak f. hó 17. vagy 18-án tér vissza Berlinbe, hova valamennyi német fejedelmet meghívta, bogy a diadalmenetben részt vegyenek, sajátlag, hogy az ő dicsőségét jelenlétükkel emeljék. Bismarck f. hó 9-én érkezett Berlinbe. A berlini városi képviselet bizottmányt küldött ki kebeléből, azon megbízással, hogy tegyen javaslatot az iránt : mi módon hálálhatnák meg legméltóbban Bismarck és Moltkenak a haza iránt szerzett érdemeit. — Mint egy távsürgöny Berlinből jelenti, az orosz czárt oda várják Vilmos császár születésnapjára. Más hir szerint a czár azon óhajtását fejezó ki a császár előtt, hogy az orosz és porosz koronaherczeg Kissingenben találkozzanak. Egy idő óta sokszor fölmerült azon bir, hogy a pápa Rómából elutazni készül. Most egy angol lap római tudósítója, a Vatikánból nyert hiteles értesülés nyomán, e hirt megczáfolja. El van határozva, úgymond a tudósító, hogy a pápa marad, mig valódi, komoly veszély nem fenyegeti. O szentségének ezen elhatározását azon aggodalom is támogatta, hogy ha elutaznék, az olasz kormány még a Vatikánt is le találná foglalni, mint ezt tette már a Quirinállal. — Rómából márcz. 12-röl távirják, hogy a clericalisok és szabadelvűek közt komoly súrlódások keletkeztek. Mintegy 20 egyén elfogatott. Az izgatottság növekszik. — Bismarck közelebb azon kérelemmel fordult a pápához : egyeznék bele, hogy az elsassi és lotharingiai egyházmegyék a franczia érsekségektől elkülönittessenek. E kérelmet a pápa határozottan megtagadta. Zürichben sajnos események történtek. F. hó 9-ón a dalcsarnokban tartott német békeünnepóly adott erre okot. Nagy népcsödü- lés történt, s a katonaság csak részben akadályozható meg a daicsar nők elpusztítását. Fegyveres katonák behatottak a terembe, a hol véres összeütközés történt. Egy egyén megöletett, kettő megsebesült. Közbenjáró sveiczi katonák cs tisztek megsebesültek. F. hó 11-én éjjel néptömegek megrohanták a fegyházat, s le akarták rombolni a tornyot. A katonaság fegyverét használta, minek folytán négyen elestek, és sokan megsebesültek, mire a néptömeg a városháza mellől elüzetett. A mozgalomnak állítólag a nemzetközi munkás-egylet a fészke, s a németek győzelmi ünnepélye csak ürügy. Napoleon tiltakozást intézett Thiershez a nemzetgyűlés azon szavazata ellen, mely által letétele kimondatott. Napoleon c szavazatot törvénytelennek nevezi, s azt mondja, hogy ö csak a nemzeti akarat szabad nyilvánulja előtt hajol meg. — A párisi haditörvényszék az 1870. okt. 31-iki lázadás rendezői ügyében következő ítéletet hozott: Blanqui, Flourens, Levrand és Cyrille in coníumatiam halálra, Cryon és Coupil két évi, Vallès Gyula 6 havi fogságra Ítéltettek, a többi vádiolt fölmentetett. — Vinoy tábornok egy parancsa több párisi lapot fölfüggesztett, s megtiltja uj lapok megindítását az ostromállapot tartama alatt. — Algírból rósz hirek érkeznek. Az oda küldött mozgó-nemzetőrök a bennlakók által lefegyvereztettek. A franczia kormány folytonosan küld erősbitéseket Algirba a mozgalom elnyomására. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871 ik évi február hó 25-én tartott igazg. vál. rendkivüli ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak : Kürtby Antal, mint elnök, Csala Sándor, Des- sewfty Jób, Freyburg Lajos, Györky Imre, Hanisz Imre, Kocziáno- vich József, Mahóvszky Antal, Szávoszt Alfonz cs Szávoszt Frigyes ig. vál. tagok. 16. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után előadja, hogy a múltkori bizalmas''tanácskozás alkalmával nyilvánult azon nézet
