Eger - hetilap, 1871
1871-12-21 / 51. szám
403 azzal adatik ki, hogy a miniszteri rendelet értelmében az engedélyeseknek müködésökben támogatására legyenek. Szabó Imre főmérnök kéri, hogy a baktai országúton szükséges ■6 kerék vető s egy korlát megkészitése rendeltetnék el, melyre nézve a költségvetést bemutatja, összesen 23 frt. 32 krban. Tekintve a sürgős szükséget, e jelzett kerékvetö és korlátnak megkészittetésével Szabó Imre főmérnök megbizatik, azzal, hogy az egyes tárgyak áraira nézve az árlejtési mennyiségek figyelembe vétessenek, s utasittatik a főmérnök, hogy a megkészités után az illető mennyiséget utalványozás végett mutassa be. Szabó Imre főmérnök beterjeszti a gyöngyösi kaszárnya előtti és tóutczai hidak átvizsgált és helyesbített költségvetését. Miután a költségvetésnek elkésetten történt bemutatása miatt most már a kérdéses hídnak megkészitése lehetetlen, jövő tavaszszal pedig a költségvetés az akkori állapothoz képest módosulni fog, jelen költség- vetés az összes iratokkal Báró Baldácsi Antal elnöklete alatt Rády Endre, Himfy József biz. tagokból sKaszap Bertalan föszbiróból állóküldöttségnek kiadatik, hogy annak idejében részletes költségvetést mutassanak be. A m. k. földraivelés ipar és kereskedelmi miniszter 899 sz. a. értesít hogy, a németalföldi kormány Pesten főügynökséget álliván fel, Brüll Miksa nagykereskedőt nevezte ki ezen állomásra. Tudomásul szolgál. A in. k. föidmivelé8 ipar és kereskedelmi miniszter 12245 sz. a P.-Süly hetivásár-tar.hatási-jog adományozásáért benyújtott folyamodványát a szomszédos vásártarthatási joggal biró községek meghallgatása mellett folyamodó községnek a vásártér iránti nyilatkozatát, saját véleményes jelentéstétel végett beküldi. Okolicsányi József m. főpénztárnok, sLenkey Károly m. íöszám- vevö f. é. 1009 sz.a. at. évi megyei költség előirányzatát bemutatja. Az összes iratok s a miniszteri rendelet másolatban, Bárczay Gyula szbirónak azzal rendeltetnek kiadatni, miszerint a szomszédos választadhatási joggal felruházott községet meghallgatni, ezeknek árszabályzattal felszerelt — valamint P.-Süly községnek a vásártér, úgy az ahhoz vezető utaknak s az ezeken levő hidaknak jó karban tartására vonatkozó nyilatkozatát beszerezvén, azokat véleménye s jelentése kíséretében mutassa be. A bemutatott költségvetés jelentést-tevöknek azzal rendeltetik visszaadatni, miszerint azt a tegnapi napon tartott rendkívüli köz- gyülés határozatához képest kiegészítvén, újabban mutassák be. Özvegy Szalay Pálnö benyújtott folyamodásában a megyei köz- igazgatási irodában kiadói minőségben alkalmazva volt férje, néhai Szalay Pálnak elhalálozásával rá és öt neveletlen gyermekeire nehezült nyomor némi enyhítéséül, elhunyt után öt illető 3 havi szokásos halálozási járandóságot részére megszavazni kéri. Eihunyt Szalay Pál kiadó özvegye részére a 3 havi szokásos haképzelet szineivel ecsetelnek, hiszik a poklot is, még jobban mint a keresztények ; de elvetik a purgatoriumot. Az utolsó Ítélet napját közel lévőnek állítják. A nazarenusi tanok hazánkban—állításaik szerint—már 1848 előtt különböző helyeken kezdettek terjedni. Az 1863/|iki aszályos években azonban legnagyobb tért foglaltak kivált az alfóldön. Sajátságos az, hogy majd mindenüvé, — a hol elterjedt — tegyházakból kiszabadult egyének vitték be. így pl. H.-M.-Vásárhelyre egy Tóth Ferenez nevű ácsmester Szabadkáról plántálta át. Segédtársat nyert aztán E t h e y Károly, 12 évi fogságot kiállt lakatos legényben, kinek fanatizmusa mellett sokat segített az akkori országos Ínség által felzaklatott népkedély. Különben régi tapasztalat az is, hogy a szabadság első veröfé- nyénél azonnal buján törnek elő azon veszedelmes társadalmi gombafajok, melyek — ha csak erős kéz nem irtja ki őket csirájukban,— mindig a társadalom rovására nőnek fel. A főbb szereplők, mint tudjuk, — egyebek közt megyénkben is, — befogattak de ez úgy látszik, nemigen volt rájok visszarettentő hatással. Buda Pest, Bánát, Szeged, H.-M.-Vásárhely, Eszék környéke; megyénkben pedig Heves, Kaál és még talán egy pár csárda bírnak nazarenusokkal. Számukat meghatározni nem igen lehet, mert viszonyaikat folyton titkolják.Talán legtöbbet szólhatna erről a legközelebbi népszámlálás. Nagyobb mérvű szaporodásnak azonban — úgy tetszik, — nem igen örvendenek. A felekezet elveinek gyakorlati befolyása egyesek erkölcsére — mondják, hogy nemesítő, humánus volna. Különösen a felebaráti szeretet kötelességét hangsúlyozzák, noha ezt nem igen lehet tapasztalni, ha csak hitsorsosaik iránt nem; mert a más vallásuakkalvaló érintkelálozási járandóság megszavaztatik, s ennek utalványozása végett a m. k. belügyminisztériumhoz felterjesztés intéztetik. Az alsó szabolcsi tiszaszabályozó társulat azon megkeresést intézi az 1-sö alispánhoz, hogy az árviz-idény közeledtével, az illető vidék 8zolgabirói hivatnának fel, a netán beállható árvíz esetében, rögtön intézkedni a közmunka-erőnek a megyére alkalmaztatásáról. A tisza-járás fő és alszolgabírói ezen megkeresés folytán felhivatnak szükségesetében az 1841. IX. t. ez. értelmében intézkedni. Szabó Imre főmérnök az egri országúton a zöldfa vendéglő előtt beomlott vízcsatorna tervét és költségvetését bemutatja. Az összes iratok az 1-sö alispánnak azzal adatnak ki, hogy a költségvetés értelmében intézkedjék e vízcsatorna rögtöni megkészit- tetéséröl. A heves-szolnok megyei első folyamodást! királyi törvényszékek és járásbiróságok területköreinek kimutatása. I. Egri kir. törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése : 495877/ioooo mértföld. Összes népessége: 121,073 lélek. 1) Egri kir. járásbíróság. Székhelye: Eger. — Aldebrö,Bessenyö p. Tepély, Dernénd p. Pázmánd, Dormánd, Eger, Egerszalók, Feldebrö, Felnémet, Felsönána, Fúzes-Abony, p. Szikszó, p. Kís-Buda, Kaál p. Nagyút, Kápolna, Kerecsené, Kompolt, Makiár, Mezö-Tárkány, Nagy-Tállya, Szarvaskeő, Szent-Mária, Szóláth, p. Szóláth és p. Szalók, Tófalu, Vécs, p. Tarnó- cza, p. Balpüspöki és p. Félfalu, Verpelét. Borsod megyéből Felsö-Tárkány. 2) Hevesi kir. járásbíróságSzékhelye: Heves. — Átány, p. Szárazbeö, Boczonád, p. Alatka, Bőd, p Bád, Erdőtelek, p. Felső-Telek, p. Tenk, p. Hanyi, Erk, Heves, p. Bútelek, p. Csász, Kömlő, Kis-Köre. p. Hadház, p. Várfenék, Méra, p. Fogacs, Nagy-ívány, Pély, p. Hatrongyos, Poroszló, p. Ma- gyarát, p Csapóköz, p. Fehérakla, p. Csaszlób, p. R-áboly, Sarud, p. Hídvég, Tarna-Eörs, p. Miske, Tarna-Szent-Miklós, Tisza Füred, p. Kócs, Tisza Halász, p. Cserököz, Tisza-Igar, Tisza-Nána, p. Dinnyéshát, Tisza-Eörs, p. Eörs, Tisza Eörvény, Tisza-S/.öllös, p. Domaháza, Vezekény, Zaránk, Zsadány. 3) Pétervásári kir. járásbíróság. Székhelye :Pétervásár. — Aranyos, p. Butaj, Bakta, Bállá, p. Tardona, Bátony, p. Tiribes, p. Alsó és Felsö-Lengyend, p. Kis-Bá- tony, Bátor, p Kis-Bátor, Bekölcze, Bocs, Bodony, Csehi, p. Ordög- falva, Derecske, Dorogháza, p. Dorog, Erdökövesd, Fedémes, Füzes, Istenmező, p. Szederkény, Ivád, Lelesz, p. Bolya, Maczonka, Mikózéstöi óvakodnak. A vagyonközösség vádját lerázzák magukról. A ta- rizeismus föfokon áll nálok ; mert mig a máshitüeket s azok egyházát, erény és igazság tekintetéből lenézik; addig magukat az erény embereinek s egyházukat az igazság egyházának s egyedüli üdvözítőnek tekintik.— Az eskütől irtóznak, mint oly ténytől, mely vallásuk szerint tilos, és a törvény előtt is csak az igen és nem szókat használják. Innen van az, "hogy a közölök besorozott katonák a legszigorúbb eljárás mellett sem esküdnek. A katonáskodás és fegyverviselés hitelveiknél fogva szintén tilos, mert az úr az emberölést megtiltotta. De különben is várják azt a boldog időt, midőn a hatalom nern a kormányok, hanem az igaz hivök kezeiben leend. Tehát a hatóságot kényuraságnak tartják, melynek egykor buknia kell.— Külsőleg alázatosnak szeretnek látszani, s azért lecsüggesztett fővel járnak, mint valami kárvallottak. Első tekintetre fel lebet őket ismerni. Más vaUásuak mulatságaiba nem, csak saját hitsorsosaikéra jelennek meg. És ennek oka a vallásuk miatti álszégyenben keresendő. A köszöntés, vagy üdvözlés náluk ritka; legfölebb hittestvéreiket s jó- ismerőseiket üdvözlik s ekkor sem mondják : „adjon Isten" — hanem csak: „jó napot" vagy „jó estétu ; mert az Isten nevét hiába venni nem szabad. A polgári hatóság irányában engedelmesek ugyan, de csak annyiban, a mennyiben hitök vagy szent Írásuk nem ellenzi. Az adót megfizetik, de az előbbi lelkészeik iránt semmiféle tartozással sem vélik magukat lekötötteknek. — (Vége köv.)
