Eger - hetilap, 1871
1871-12-14 / 50. szám
"beálltával? akkor, s azontúl már nem igen kapós az iskola, mert a gyereket szölömunkára fogják. Most, télen, csak járja valahogy. Iskola van elég; a gyermek kénye kedve szerint válogathat bennök, mint a tót a vadkörtében. Ha megunta a közösben, elmegy a felekezetibe. Ha ott sem találja jól magát, sehova se megy. „Hadd menjen a fiú abba az iskolába, a melyikbe neki tetszik!" mondják a jószivü szülék. Hogy aztán az ily tanoncz mennyi tudományt sajátít el az év végéig e sok iskolában? elképzelhetni. Már most melyik iskolaszék sürgesse s kötelezze e közös-felekezeti fiók-amphibiumot az iskolalátogatásra ? Tessék nekem ezt a problémát megfejteni. De szóljunk már valamit az iskola-épületről is. A maklár-kül- városi, eddig községi iskolául használt épületet a kath. felekezeti isk. szék per utján vissza nyerte. En laktam volt benne. Mondhatom, nem sokat nyert vele. De ez mégis palota a mostani közös-iskola helyett, melynek se kályhája, se ajtaja, se ablaka. De van benne egy szoba-féle, meg egy kamra. A szoba a tanítói lak. Egyik szöglet a cselédé, másik a spajz, harmadik a baromfiak s házi állatok tanyája, negyedik szögletben elfér a tanitó családjával. Hiszen azért közös tanító, hogy közösen férjen meg mindennel a világon ! O áldott oláh csendélet ! Csak jó piktor kell hozzá, s kész az idylli kép! A kamra — az a tanterem. Ablak ugyan van rajta, de üveg nélkül. Füteléknek hire sincs. Egy darabig a gyermekek hordtak holmi giz-gazt ; e mellett melegedtünk. Most már ők is megunták a dicsőséget, s ha fázunk, a markunkba fujunk. Október óta fizetést sem kaptam. 0, azok a jó urak azt tartják : a néptanítónak nagy szüksége van a türelemre, tehát hadd gyakorolja magát a türelem nemes erényében és a — koplalásban. Azt kérdem mármost minden elfogulatlan embertől : kinek van jobb dolga : a börtönben ülő rabnak-e, ki fűtést, kenyeret s idönkint meleg ételt és húst is kap, vagy ez egri közösiskolabeli tanítónak? Azt hiszem, a felelet igen könnyű reá. S ha mindezekért az illető helyen panaszt emelünk, s elvisel- betlen bajaink orvoslását kérjük, hideg elutasítás a felelet. Ilyen a makiári külvárosi közös iskola sorsa. A ki nem hiszi, győződjék meg saját szemeivel, s Ítéljen a mondottak felett! S ha ily szomorú viszonyok között kérdem : mit csináljon a szegény elhagyott közös iskokolabeli tanitó: ki fog jó tanácsot adni? Azt mondja Hugo Viktor valahol : „Az állam legelső hivatalnokai: a bába és az iskolamester. Meglehet, hogy Egerben, e kis államban is a bába az első hivatalnok, de hogy a közös iskolamester az utolsó, annak ép oly evidens, mint szomorú példája Seres Gusztáv, maklár-külv. községi isk.-tanitó. Eger, decz. 10-én. 1871. T. szerkesztő ur ! Épen egy szép ünnepélyről érkeztem, melyet az egri növendékpapok magyar gyakorló iskolája tartott védszentje, Mária tiszteletére, s minthogy még nagyon élénk azon jó benyomás, mely et reám a fényesen sikerült egész ünnepély tett, sietek arról valamit Írni is. Az egészben legszebben előadott és meglepően kidolgozott beszéd volt Bartók István értekezése a kereszténység erkölcsi befolyásáról az emberiségre, melyet élvezettel hallgatott és ugyancsak kitüntető elismeréssel kisért a szép számmal egybegyült díszes közönség. Az egész programm igen ügyesen és tapintatosan volt összeállítva ; ének-részekben nem annyira a jelen-, mint inkább a „m u 1 t-z e n é j e‘‘ volt erősen képviselve, melyeknek szabatos előadásából csak az hiányzott még a gyönge discant mellett, hogy a piano és forte között nem igen lehetett a különbséget fölismerni; a derék és buzgó karnagy urnák nem szűnünk meg lelkére kötni e fontos körülmény szives figyelembevételét minden alkalommal. A szavalatok nagyobbrészt igen jól sikerültek, s az e téren mutatkozott hiányok mindössze is csak a taglejtésck hiányosságára vezethetők vissza ; átalában, ha a fölmutatott szónoklati képességek és tehetségek után Ítélünk, e tekintetben nincs okunk aggódni a jövő miatt, kivált ha a jó kezdetet és szép irányú fejlődést a gondos gyakorlat és kitartó szorgalom fogja segiteni. A terem igen jó Ízléssel volt díszítve, s az egész berendezésről általában elmondhatjuk, hogy tapintatos volt, s a rendezőknek becsületére válik ; a közönségnek pedig igen kedves és fényes alkalma nyílt magának tapasztalatot szerezni arról, hogy a növeldei ifjúság nemcsak egyedül papokká, hanem az édes magyar nyelv és irodalom bajnokaivá s szónokaivá is iparkodik magát kiképezni, s igy kétszeresen elismerést érdemelnek azon derék ifjak, kik a tanítás és nevelés terén annyira igénybe vett és elfoglalt idejüknek fönmaradt perczeit oly szépen és lelkiismeretesen felhasználják, mint azt az elnöki zárszavakból értettük s az egész ünnepélyből láthattuk. _________ Egy j elenvolL O rszággyűlési tudósítás. A decz. 5-én tartott ülésben Bömches Frigyes a keleti vasútnak külső összeköttetése ügyében interpellálta a közi. minisztert. Tisza Kálmán a nógrádi ügyre vonatkozó indítványát a költségvetés tárgyalása után kívánja napirendre tűzetni. Elnök jelenti, miszerint húsz képviselő e tárgy fölött holnapra kívánja kitűzni a tárgyalást. Ebből huzamos és élénk vita fejük elő ; mire mind Tisza, mind a 20 képviselő visszaveszik indítványukat. Schwartz Gyulának az egyetemi alapok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság elnökéhez intézett interpellatiójára, az elnök helyett Pauler miniszter felel. Napirend : a budget tárgyalása. Beszéltek : Helfy, Lázár, Madarász József, Patay, Mátyus. Miletics ez ügyben hat. javaslatot nyújt be. Utolsó az ált. vitában Kis János. A decz. 6-ki ülésben a budget ált. tárgyalása folyt. Ghycz y K. mint különvéleményező végszóval él. Utána szólnak : Zsedényi Simonyi, Kerkápoly. Miletics újra föleleveniti a horvát képviselők ügyét. Végül a ház 225 szavazattal 40 ellen elfogadja a költségvetést a részletes tárgyalás alapjaul. A ház ezután a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt azon részt veszi tárgyalás alá, mely a határőrvidék költségeire vonatkozik. A decz. 7-ki ülésben Lázár Adám a kolosvári egyetem felállítása ügyében tesz kérdést az okt. ügyérhez. Pauler közokt. miniszter azonnal felel, kijelentvén, miszerint reméli, hogy eziránt az országgyűlés hozzájárulásával alkotandó t. czikket még ezen orsz. gyűlés tartama alatt lehetend ö Felsége szentesítése alá terjeszteni. Ugyancsak Pauler min. felelt Horn Edének a pestvárosi tanintézetek cautiója ügyében. Schwartz Gy. hat. javaslatot nyújt be az egyetemi alapítványok jogi természetének megvizgálását illető kérdésben ; gr. L ó n y a y M. min. elnök beterjeszti a határőrvidékre vonatkozó okmányokat. Kerkápoly pénzügymin. az adóknak egy évi meghosz- szabitására vonatkozó tjavaslatokat nyújtja be. Napirend: Tisza K.-nak a belügyminiszter vád alá helyezését tárgyazó indítványa, melyet az indítványozó hosszasan indokol. A ház a t.-javaslatot nem kívánja tárgyalni. Folytattatik a budget részletes vitája. A képviselöház decz. 8-iki ülésében a budget tárgyalása gyorsan haladt elő. A ház vita nélkül elfogadta a horvát szlavón min. tár- czák költségvetéseit, s a belügyminiszteri budget nagy részét. Huzamosabb vitára csak a nemz. színházi subventio s a zeneakademia felállítására előirányzott összeg adtak alkalmat. Az első pontnál élesen bírálták a nemz. színház összes állapotát s az intendánsnak és a belügyminiszternek eljárását a legutóbbi színházi botrány alkalmával; mig a zeneakademia mindkét oldalról számos ellenkezőkre talált s csupán Osengery nyomós szava szólalt föl mellette oly beszédben, mely összes közművelődési törekvéseinket igen érdekesen jellemzi. A decz. 9-iki ülésben előzetesen a kérv. bizottság jelentése tár- gyaltatik. Lónyay M. min. elnök a határőrvidékre vonatkozólag több rendbeli tjavaslatot nyújt be. Napirend : a belügyminisztérium költ ségvetésének folytatólagos tárgyalása. A hiv. lap kiadási ügye hosz szabb vitát idéz elő. Politikai heti szemle Az országos Deákpárt múlt vasárnap tartá meg nagygyűlését Pesten a „Hungária11 dísztermében, számos képviselő, főrendi tag és vidéki pártelnök s párttag részvétével. Elnökül közfelkiáltással gr. S zapár y Antal, alelnökül Rajner Pál, jegyzőkké Bujano- v i t s Sándor és U r h á z y György választattak. Erre az orsz. nagy Deákpárt, Rajner indítványára, egy középponti bizottságot választott, melynek feladata a küszöbön álló országgyűlési választások alkalmából megtenni mindazon czélszerü és szükséges intézkedéseket, melyek ez ügyben a párt többségét biztosíthatják ; különös feladata pedig : 1) közreműködésre kérni álláskülönbség nélkül a párt minden tagját ; 2) a választó kerületeknek a párthoz tartozó jelöltjeik felállításánál teljesen szabad kezet engedni, s pdegyeztetöleg közbenjárni ott, hol több Deákpárti jelölt felállítása az ügyet koczkáztat- hatná. Rajner után 011 eán János lugosi püspök tartott velős beszédet. Kormánykörökből folyó hírek szerint magyar honvédelmi miniszterül H ol Ián Ernő, s honv. államtitkárul Szende Béla vagyon kiszemelve, kiknek kineveztetése még e hó folytán meg fogna történni.
