Eger - hetilap, 1871
1871-11-23 / 47. szám
371 gaszokon is felhívni a népet, — az elemi tanulmányokra nézve a közös-iskolai és felekezeti néptanítók által, a pótló közép-oktatásokra nézve pedig a gymnasiumi tanárok által tartandó előadásokon való részvételre. Minek csak a legáldásosabb síikért kívánhatjuk, és ezt — ha újra magán, népünkön nem múlik — bizton jósoljuk is. — A jelentkezésre november 26-ka s a rákövetkező hét; az előadások megnyitására pedig december 3-ika tűzetett ki. Eger nov. 21. Mióta alkotmányos kormányzatunkat szerencsésen visszanyertük, ■egyik jelszó, mely az ország lakosainak minden rétegében egyformán viszhangra talál a „nevelés,“ s mind átalánosabb kezd lenni napjainkban azon meggyőződés, hogy csak a nevelés az, mi az embert emberré s a hazát nagygyá képes tenni. Ez idő óta a tanítók is — mint a nevelés élő gépezetei — nagyobb figyelemben és pártolásban részesülnek, mi különösen a nagyobb városokban észlelhető. E tapasztalat úgy a nevelésügy barátait, mint azok napszámosait egy szebb jövő reményével kecsegteti s azokat nagyobb tevékenységre és szolgalomra ösztözi. Eger városa is egyike azon városoknak, mely szivén viselve a nevelés ügyét, beismerve annak fontosságát és nagy bordercjét, s tudva azt, hogy a nevelésügy felvirágzása a tanítók anyagi helyzetével a legszorosabb összefüggésben áll : a legközelebbi években nagy áldozatokat hozott a nevelésügynek s a tanítók fizetését is jelentékenyen felemelte. Hogy mennyire szivökön viselik Eger város lakói a nevelésügyet, azt a folyó hó 19-én „a kántor-tanitói nyugdij-alap“-ra rendezett hangverseny alkalmával fényesen igazolták, mely nekünk tanítóknak egy szebb jövő reményére zálogul szolgál, s megerősített minket azon hitben, hogy a hon fiai és leányai nemcsak szóval, de tettel is készek a nevelésügyét előmozdítani ; bebizonyították, midőn e hangverseny létesítését és fényes sikerét a felsőbb osztály is közreműködésével és áldozatkészségével eszközölni szives volt. Fogadják úgy saját, mint az ügy nevében nm. Bartakovics Béla érsek ur, ki a lyceumi termet, mit. Riesz ezredes ur, ki a katonai zenekart minden dij nélkül kegyeskedtek átengedni ; m. b. Vay Lé- nárt ur, t. Oppelt karmester ur, t. Kobza Jozefa k. a. az egri dalárda, annak karmestere, ki e hangverseny létesítése körül nagy tevékenységet fejtett ki, nt. Sebők László ur, ki ez alkalommal egy alkalmi költeményt készített, t. Zsasskovszky Ferencz karmester ur, ki e hangverseny egyik létesítője, s minden közreműködők az elaggott tanitók, s a népnevelők árvái és özvegyei nevében legforróbb köszö- netünket. Danassy Antal. Lojlcó Mihály egyleti jegyző. önképzököri elnök. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vinegyék 1871. november 16-án Bartakovics Béla örökös főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli bizottmányi ülésének jegyzőkönyve. A megye örökös főispánja a nagy számmal összegyűlt tagok éljenzései közt elnöki székét elfoglalván, az ülést megnyíltnak nyilvánítja, s mielőtt a megyeszervezési munkálatokra vonatkozó, s a mai rendkívüli gyűlés tanácskozási tárgyául kitűzött belügyminiszteri rendeletek felolvasása megkezdetnék, egy a ra. kir. belügyminisztertől ugyancsak a megyeszervezést illetőleg hozzá érkezett leiratot ad át felolvasás és tudomásul vétel végett. ■megtörtént : prózai hidegséggel követel beléptidij fejében minden embertől egy frankot a gitár - képű felügyelő. Először színes üvegü ablakokból bámultuk a nagyszerűséget, majd a tajtékzó hullámok közt rezgő, szószék alakú kánzelire bo- csátkozánk, s végre a folyam oldalmedrébe dugott fisetz nevű erkélyen, kaucsuk-köpenyben, esernyő alól néztük, mint vonul át iva- takban a tajtékká lett Rajna fejünk fölött. A viz közepén csekély távolban egymástól két iszonyú szikla van, melyen a félduna nagyságú folyam először szakad szét, s hogy ez egyszer költőileg szóljak, szétduít kebellel rohan le porrá zúzva a nyolczvan lábnyi mélységbe, s aztán ballag megint tovább,mintha semmi sem történt volna! A Rajna-esés semmi ahoz képest, amily nehezemre esett eles- .ni azon szerencsétől, hogy elesteledhessünk e páratlan nagyszerűség mellett. A csupa gyárakból álló városkába visszatérve, megtekintettük a mesés vasgyúrókat, hol a koromból készült örökös álarczczal takart hallgatag munkások gépeik segélyével gyúrják, fúrják, faragják a sok mindenféle eszközt. A számtalan szövő-gyár mellett föltűnt egy most épült cserép-gyár, melynek egyik részén betömik az agyagot, másik részének különböző nyílásain pedig kész tálak, edények, téglák bújnak elő. Lehetetlen volt eszembe nem jutni e helyen azon gépnek, melynek föltalálásán fáradozik most a nagy világ, melynek czélja nem más, mint hogy egyik részen bevetik a gyapjút és vasat, s másik oldalán egy kommandó-szóra egész regement szuronyos cserepár jő ki belőle ; vagy egyik végén bevetik a sörnek való árpát, s néhány perez múlva másik végén részeg német gurul ki belőle, dreimal hochot kiállva az egységes Németországra! Jó félóráig kellett várni, inig megérkezett a Bázelbe repitö vonat; mit tehettem mulatságosabb dolgot, mint a váró - terem ablakán urasan kifüstölve, lélektani tanulmányokat tenni az érkezőkön. Itt a fia- ker még lova számára is borravalóért szemtelenkedik ; amott egy zsidó szokott henczegéssel lökdösi félre a szerényebb utasokat, mig egy harczias kinézésű svajezi kommunista az ö faczipöjével tapintat-teljesen járva el, nem zúzza szét a nagy láb kis ujjait; itt árva férj sóhajtozik a roppant kiadás fölött, melyet nagyravágyó nejének fényes hotelokat kereső szeszélye az ő vékony nyakára akasztott; amott vig fátyolozott kalapu és hangú touristák számolgatják kétséges pénzerejöket ; s végre megnyílik az ajtó, a könyök mindkét oldalról fenyegető állást foglal, még egy perez __s a vaggonban vag yunk ! Két erős mozdony ugyancsak szuszogott s füttyengetett egymás biztatására, mig a várostól közvetlenül emelkedő nagy partra fölczi- pelhetett ; a tetőn elvált tölünk az egyik, s villámsebességgel rohant vissza mellettünk, hogy mások gyarlósága és gyengesége iránt is tanúsítsa nemes vonzalma erejét. Mentünk aztán ismét Svajcz regényes vidékein; a viaduktok- és tunnelekkel ugyancsak megajándékozott vasút a legszebb pontokon vonul át; jobbra nagyszerű hegyek, itt-ott fehérlö havasok; balra mosolygó völgy, melynek ezerféle virágai közöl tündérien ragyog a bódeni tóban megmosakodott Rajna. Még elég világos volt, midőn Bázelbe érkezénk, hol első dolgunk volt fölkeresni a munkás-egylet helyiségét; ide azonban, minthogy mi csak az irodalomnak vagyunk szerény napszámosai, nem pedig a gyáraknak, be nem bocsátottak, bár ekkor épen üres volt a helyiség. No de aki a munkások gyűlését keresi, csak az utczák szögleteire menjen; már esti nyolez óra tájban kezdenek huzni e sajátságos kinézésű szegény árva madarak. Két—háromszáz pár egészen kalucsni alakú faczipő ezer visszhangot keltve ketyeg a szögletek felé, hol sápadt, soványképü kék blouseosok öntik ki siralmas és sokszor méltó panaszaikat. Nem messze tölök a megfelelő nö-cso- portozat, detto faczipökben, kék blouseban és panaszos állapotban. Átalában mord kinézésüek, s úgy tűnik föl, mintha a pénzes touris- tákat gyűlölnék. A kis és nagy Bázelből álló, nem eléggé csinos és szűk utczájú várost, meglehetősen bejártuk ez esten a munkás csoportok végett, melyek némelyike még tizenegy órakor is állásozott az ő tenger-lépő czipőkéjében. Otven krajezár napi dijjal, a legterhesebb munka mellett s ezer gond közt élni át egy életet, valóban borzasztó még gondolatnak is! Kis Bázelből igen szépen tűnik föl a Rajna túl oldalán fekvő nagy Bázel, melynek ódon kinézésű igen magas házai egymás hátánál emelkedve ki, az egész magaslatot elfoglalják. Balra ott vörösük a burgundi stylben épitett münster, mely egy földrengés következtében sok kárt szenvedett, s újabb időben góth stylü oszlopokkal fejelték meg. A legbizarrabb szörny-alakokkal fölezifrázott templomnál sokkal kedvesebb és nagyszerűbb azon hatás, melyet közvetlenül a münster melletti magas pontról messzeterjedö kilátás nyújt. Lábainknál meredek mélységben sebesen vonul el a zöldszinü Rajna folyam ; háttérben a Dunának is létet adó Fekete-erdő magaslatai leselkednek, mig előttünk a hangya-szorgalmú város tűnik föl, melynek örökké füstölgő megszámithatlan kéményei néma hirdetői a nagyszerű gyár-iparnak. Ad vocem ipar; egynapi tartózkodás után ugyancsak iparkodtunk a drágás városból olcsóbb vidékre jutni, de cseberből vederbe jutánk ; a szabad Svajczból a burkus szuronyai alatt nyögő franczia földre ! Ethei.
