Eger - hetilap, 1871

1871-11-07 / 45. szám

357 szonyára nézve ezen részek törvényhozó testületéi, a birodalmi ta­nács és a magyar országgyűlés kölcsönös megállapodása által alko­tott szentesitéstlnkkel ellátott törvények teljes jogerővel bírnak az egész monarchiára nézve, és ezek változtatása, vagy a mennyiben a határozatok bizonyos időre köttettek, megújítása csak az ezen meg­állapodás által kijelölt utón történhetik. Miután továbbá nem-magyar országaink és tartományaink ál­lamjogi viszonyai az általunk kibocsátott állami alaptörvények által szabályozvák, azoknak megváltoztatása csak a birodalmi tanács mindkét házának beleegyezésével eszközölhető. Ezek után felszólítom az országgyűlést, hogy képviselőinek a birodalmi tanácsba küldése által a kibékülés nagy müvéhez közre­működjék és a birodalom minden népei iránti testvéri érzületének, minden jogigény tiszteletteljes tekintetbe vételének, és monarchiánk mellözhetien szükségleteit hazafias méltánylásának készséggel bi­zonyságát adja. Annál biztosabban várjuk, hogy az országgyűlés ezen felszóla­lásunkat teljesíteni fogja, minthogy a birodalom és polgártársaik előtt egykor súlyos felelősség fogná terhelni azokat kik távolmara­dásuk által meghiúsítanák az általános kibékülés müvét, mely csak mindnyája közreműködése által juthat az áldástcljes, az állandóság biztosítékát magában hordó befejeztetéséhez. Ezzel megküldjük országgyűlésünknek császári és királyi üd­vözletünket. Kelt Bécsben, 1871. oct. 30-án Fer en ez József s. k. Holzgethan s. k. A leirat azon helyei, melyekben az országgyűlés a birodalmi tanácsba küldésre szólittatik fel, azután nevezetesen azon tétel, mely­ben a súlyos felelősségről van szó, a ház minden oldaláról erős ohó- val kisértetett. E császári leirat gr. Kinsky indítványára egy harmineztagu, minden curiából 10 tagonkint választandó bizottsághoz tétetett át tárgyalás végett, melynek jelentése a legközelebbi ülésben leszen tárgyalandó. Az országgyűlés — hir szerint — a leiratra tagadó választ adand,s legközelebb be fog záratni. Francz i a ország. — A kormány t. javaslatot készít elő, mely a Napoleon családját választásra képtelenné nyilvánitandja, és szám­űzi. A párisi rendőrség a spanyol kormány ellen összeesküvést fedezett föl. — A franczia pénzügyminister megkeresése folytán legközelebb 90-en nyertek amnestiát. Hir szerint a nemzetgyűlés elé indítvány fog terjesztetni a nép­nek következő három kérdés fölötti megszavaztatása iránt: Akarja-e Francziaország a köztársaság fentartását? Akarja-e Francziaország Thiers hatalmának fentartását ? Akarja-e Francziaország a nemzet­gyűlés részleges megnyitását? Anglia. Mint hírlik, a királyné és a walesi herczeg között tel­jes szakadás állott be. A herczeg megtiltotta nejének a királynét meg­látogatni. Roma. A „Capitale1* jelenti a pápa súlyos betegségi rohamá­ról, hogy a bibornokok attól félnek, miszerint halál esetében az uj pá­pa választására Németország is befolyást fogna gyakorolni. Romania. — K á ro 1 y román fejedelem báró Schlechta-Wes- sert Ottokár osztr.-magyar fő-consult okt. 23-án kiváló előzékeny­séggel fogadta. Ez alkalommal kijelenté a fejedelem, hogy mindenkor élénk köszönettel fog megemlékezni ama jó szolgálatokért, melyeket neki a consul úr kormánya tön, s melyek hatalmas tényezőkul szol­gálnak, hogy a barátság kötelékeit a két ország közt még szorsabbra fűzzék. Szerbia. — A szerb skupstina azon tjavaslatot, hogy Mihály fejedelemnek, egy a nagy halotthoz méltó emlékszobor állíttassák, egy­hangúlag elfogadta, valamint az erre megkivántató, és a nemzet alá­írása utján gyűjtött 70,000 frtot haladó költséget megszavazta. Oroszországból folyvást nagymérvű hadi készülődésekről szólnak a tudósítások. Az ágyúöntödékben, fegyver-s töltény-gyárak­ban roppant mennyiségű hadiszerek rendeltetnek meg ; Szerbia- s Oláhországban pedig állítólag fölkelésre csábitó orosz ágensek járnak. Amerika. — Brazíliában a rabszolgaság törvényhozás utján teljesen megszüntettetett. Városi és megyei hírek. — Kinevezés. — A hivatalos „Buda-pesti Közlöny** f. hó I-éről kelt számából értesülünk, miszerint ö felsége a m. kir. igazságügy- minister előterjesztésére a szolnoki első folyamodású kir. törvény­székhez ügyészszé Illés Károly jogtudort s pestmegyei t. ügyészt legkegyelmesebben kinevezte. — Halottak estéjét nálunk kegyelettel ünnepük. Ez al­kalommal rendszerint díszes egyházi menet szokott a főtemplomból valamelyik sirkertbe vonulni. E menet az idén elmaradt, mert a te­metőbe vezető utakat csak egy kevés esőzés után is feneketlen sár borítja; mi az oda juthatást még kocsikon is megnehezíti. Azt hiszszük, egyelőre a városi közmunkaerő s magán-ajánlatok utján is lehetne e bajon, legalább ideiglenesen, segíteni. — Előfizetési felhívás. — Az egervidéki kath. tanítók önképzőköre bold. Máriássy püspök arczképe lefényképezteté- sére jogot nyervén, ezennel közhírré teszi, hogy a már munkába vett kisebb és nagyobb arczképekre per 40 kr, illetőleg 1 ft 25 kr. elő­fizetést nyit. A tiszta jövedelem a fentebb érintett kör könyvtára növelésére fordittatik ; miért is a bold, emlékű egyházi férfiú tisztelőit a nemes czél pártolására mély tisztelettel kérem. Előfizetési iveket az egri gyógyszertárakban és Barchetti Adolf urnái tettem le. — Eger, nov. 6. 1871. Lojkó Mihály, az egervidéki kath. tanítók önképzőkörének elnöke. — A kántortanitók nyugdij alapja részére folyó hó 19-én tartandó hangversenyen báró Vay Lénárt hegedűmű­vész ur küzremüködni ígérkezett. Ugyané czélra az egri dalárda is közre fog működni. — Az egri jogakademián a jogász-segélyző egylet tisztviselőinek választása folyó hó 8-án következő eredménynyel ment végbe. Megválasztattak, elnökké : Mednyánszky Sándor’; alelnök: Kiss Lajos; pénztárnok: Okoiicsányi Géza; titkár: Dálnoky János ; jegyző : Terényi Lajos. Bizottmányi tagok: Horváth Dezső, Divinyi Ferencz, Kozma Eek, Kováts István, Bállá Kálmán, Battó Aristid, Fáy Lajosd—Kelt Eger­ben november 8 án 1871. Terényi Lajos. s. e. jegyző. — D a 1 á r d a-k özgyülés. — Az egri dalegylet pártoló s működő tagjait nov, hó 12 én vasárnap esti 6 órakor, az egylet he­lyiségében (ó casino II. emelet) tartandó ‘közgyűlésre ezennel meg­hívja az elnökség. — Károlyi színtársulata 12 szini előadásra 6 írtjával bérletet nyit. Mi őszintén ajánljuk a derék igazgatót s szorgalmas tár­sulatát a müveit közönség pártfogásába ; nem helyeseljük azonban az igazgatónak a bérleti felhívásban foglalt ama nyilatkozatát, hogy a bérleti pártolás mérvétől függeszti fel további itt maradását s társula­tának az igenis érezhetöleg szükségelt erőkkel szaporítását. A közön­ség mindenesetre tudni akarja, miért fizet? s a színigazgatónak min­den esetben előzőleg kötelessége társulatát teljes erejében s értékében bemutatni, hogy a közönség beláthassa, miszerint a társulat csakugyan méltán igényelheti a p á r t o 1 á s t, mely eddigelé épen a megkivántató szini-erők hiánya miatt nem felelt meg az igazgató várakozásának. Reméljük: Károlyi ur jó néven veendi e szives figyel­meztetésünket, mert megvagyunk győződve, sőt több oldalról értesít­ve, hogy a társulat kellő szervezésével a remélt pártolás nem fog el­maradni. — Kö vezetvám. — Közelegnek az őszi s téli komor, borús, esős, havas napok. Utszáinkat, szokás szerint, sártenger fogja lepni, s habár ez idény az, hol, máskor úgyszólván kihalt városunk, a kaszi­nókban, estélyekben, színházban stb. némi társas-életre ébred, ez életszükség mellett is gyakran örülnünk kell, ha nem vagyunk kény­telenek lakainkat elhagyni, hogy utczáink térdigérő mocsáraiban s kátyúi közt végig botoi kázzunk. Ilyenkor gyakran eszünkbe jut sok mindenféle hátramaradásunk, melyeken egy kis jó akarat mellett könnyű szerrel segíthetnénk, s nem mulaszthatjuk el a városi képvi­selet becses, de sokszor alvó, figyelmét, egyebek közt, régi jámbor óhajtásunkra, a város becsületes kikövezésére újból és ismételve fölhívni. Evégre egy pár igen czélszerü módot vagyunk bátrak ajánlani, melyek más városainkban régen behozvák, s pompás eredményre vezettek. Ezek egyike az: köteleztessenekahá zi- urak, még pedig a megkivántató szigorral, házaik elejét tisz­tességes járdákkal ellátni. A házbér nálunk pár év óta úgyis aránytalanul emelkedik; e csekély áldozatot a'város és saját ja­vuk érdekében megtehetik. A másik mód : a kövezet-vám beho­zatala. Példát mondunk. V. városban, mely sokkal csekélyebb számú lakosággal bir, mint Eger, a termékek be-és kiszállítói, szállítmányaik mennyisége után kövezet-vámot fizetnek, pél­dául minden köböl búza, vagy akó bor után 1 krt. E vám kétségkívül méltányos és oly csekély, hogy az eladó meg sem érzi, s mégis ez eljárás a nevezett városnak évente ezreket jövedel­mez, a nélkül, hogy beszedése legkevesebb fáradságába vagy egy fillérjébe is kerülne, mert a kövezetvám bérbe van adva. így aztán igen könynyü a várost becsületes kövezettel ellátni s azt jó karban föntartani. Sapienti sat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom