Eger - hetilap, 1871

1871-11-02 / 44. szám

349 földes úri jogokat maradékföldeivel, halászat-, vadászat-, regale-, s a többi úri jogokkal egyetemben, Aspremont Mária grófnőtől 166,666 ft 40 krért, a magas kincstártól pedig 131,500 írtért. Alsó-Mezö-Tur közönségét a századokon keresztül lefolyt con- tractualis állapot és az örökváltsági fizetés sajátságos egymás iránti jogviszonyba helyezte, a mennyiben a magyar törvényben szerepelt úgynevezett házas zselléri viszonyt már taxás idejében elhagyván, minden házat különbség nélkül, zsellér vagy nem zsellér, taxafizetövé tett, és nyolcz ház annyi taxát fizetett, a mennyit egy egész telek ; nyolcz házat ekként egy telekhez viszonyítván, a közös legelőből 1700-ik évtől óta nyolcz ház annyi illetékkel birt, a mennyivel egy egész telek.— Ezen jogviszony az örökvétel alkalmával is megtar­tatván, az örökváltsági teherviselési kulcs megállapításakor mindazon ház, mely után 1845-ik évig taxa fizettetett, a váltsági teherviselésbe felvétetett, és igy 1263 alsó mezőtúri taxafizető ház, nyolcz házat egy telekhez hasonlítva, nyolcz ház annyi örökváltságot hordozott, mennyit egy egész telek. — És ezen elvnél fogva a megvett, és fel­osztandó 24,000 holdnyi közös legelőből nyolcz ház annyi legelő-ille­tékkel bir, és végleges felosztáskor annyi illetéket nyer, a mennyi il­letékkel bir, és nyer egy egész telek, értvén a közös legelőt egy hol­dat 1600 □ ölekben, a földes gazdáknak birtokában lévő telkeket régi mértékben : 56—1600. □ öles holdakban egy telket. Kifizetvén Alsó-Mezőtúr a megállapított teherviselési kulcs sze­rinti örökváltságot, az ezáltal tulajdonává vált közlegelőn barátságos utón sok évi vájudások után sem birt megosztozni, s az egymás iránti elkeseredés már-már veszélyessé kezdett fajulni ; miglen az 1869-ik év elején e vitás kérdés perre vitetvén át, a tel es gazdák, mint fel­peresek, az úrbéri perek elbírálására illetékes alispáni biróság előtt úrbéri keresetet nyújtottak be, melyben eltérve a lakosok között fen- állott jogviszonytól az alsó-mezöturi közlegelöt úrbéri utón kérték felosztatni, oly formán, hogy az 1700-ik évben tudva volt 864 úrbé­res zsellérház után kiadatván az úrbéri mértékű legelő-illetőség 16 zsellér házat egy telekhez viszonyítva — a fenmaradandó legelő Ítél­tessék oda felperes telkes gazdáknak, elejtvén a kezökben lévő taxa­fizetett házaik utáni legelő illetéki jogot. — Befejeztetvén a sokaktól nagy feszültséggel kisért per, igazság szereteténél fogva közkedvességben álló szolnoki alispánunk, Fülöp József ur, birótársaival az Ítéletet folyó 1871ik évi október hó 5-én hirdette ki a nagyszámú peres feleknek, melyben az alsó mezőtúri közlegelő 1263 ház, és 185 régi mértékű telek között, 8 házat egy te­lekhez viszonyítva, aránylagosan felosztandónak biróilag kimondatott, lehagyatván az összes közlegelöböl a lakosok részéről már eleve ön­ként felajánlott 87 Vi600 □ öles holdnyi terület iskolaalapul a közös népnevelés czéljából. A kihirdetett Ítélet sok szegény családnak szorongatását, és jö­vő sorsa iránti aggodalmát oszlatta szét, s feltűnő jelentőséget nyert az által, hogy a felpereseknek legnagyobb része — a kisebb módúak, az igazságos Ítéletet magokra nézve szintén kedvezőnek találván, — azt megnyugvással fogadták. — Méltó elismerést, és a mezőtúri közönség részéről maradandó emléket vívott ki magának a jelen összebonyolitott, de a törvényes igazság felfogása szerint mégis egyszerű perben működött alperesek védője — a különben maga is egyik alperes Lazur Antal helybeli ügyvéd, ki alperesek igazait mindkét peres fél által általánosan elis­mert kitartó szorgalommal, s szakavatottsággal védelmezte. Az érdeklettek nevében : Dómján János, Simon István, stb. Városi és megyei hírek. — Felnőttek oktatása. —Az egri kath. fögymnasium tanári kara, f. hó 30-án tartott tanácskozmányában, a nruélt. magy. kir. vall. és közokt. minisztérium felhívása folytán elhatározta, hogy az őszi és téli hónapok alatt, az intézet helyiségeiben, azon olvasni és Írni tudó felnőttek számára, kik a legszükségesebb közéleti isme­retekben oktatást nyerni kívánnak, nyilvános, népies előa­dásokat fog rendezni. Az előadások tárgyai lesznek : a ma­gyar helyesírás és a legszokottabb ügyiratok fogalmazása; számtan, népszerű természettan és természetrajz ; államisme, történelem és földrajz ; építészeti tájékoztatások stb. Erről az érdekletteket eleve azon kijelentéssel értesítjük, hogy a részletesebb programmot s felhí­vást kellő időben közzétenni el nem mulasztandjuk. — Az egri kath. t an i t ó-k é p ez d é b en a folyó tanévre beíratott összesen 50 növendék. Vallásra nézve mind róm. katholiku- sok, nemzetiségre nézve 50 magyar és 2 töt. — Az egri kath. hitfelekezeti belvárosi elemi tanoda négy osztályában ez ideig — mert a tanonczok y3-a csak nov. hóban szállong az iskolába, mi a rendes haladást nem kis mértékben aka­dályozza,— a bejegyzett nyilvános tanulók száma összesen 298. A múlt isk. évben a tanonczok száma, 22 magántanulóval együtt, össze­sen 378 -at tett, s különösen az I osztályban, hová, a tanítás nem cse­kély hátrányára, még júliusban is hoztak tanulókat, ezek száma az év­végén, — mint többnyire minden évben — a 130-at haladta;' s ha e körülményt tekintetbe veszszük, valószínű, hogy a növendéke k ez évben is megközelítik a tavali számot. — Ezekre nézve van egy pár észrevételünk. Először az, hogy a szülők minden alkalommal figyel­meztessenek, s ha szükség, kényszerittessenek is, gyermeke­iknek ideje korán az iskolába való küldésére. Másodszor: a tanítás sükerére nézve, nagyon kívánatos volna, hogy legalább az I osz­tályhoz egy parallel-osztály állíttassák. Harmadszor: hogy a tanulók ily jelentékeny száma mellett melyet, a községi nor­mál- iskolák ide nem számított növendéksége is tetemesen növel, lás­sa be valahára a város egy ipar iskola felállításának égető szükségét, s azt, ez ügyben az örökös villongásokat mellőzve, az ál­dozatkész érsek ö exjával s a mélt. főkáptalannal egyetértve, mielőbb létrehozni törekedjék. — Tanodái s tatisti ka. —Az egri cist. r. kath. fögymna- siumnál az 187]/3 ki tanévre bejegyzett nyilvános és magántanulók száma: 459. Ezekből vallásra: rom. kath. 391 ; gör. kath, 1 ; gör. ke­leti vallásu 3; ágost. vall. 3; helv. vall. 2; móz. vall. 59. Nemzeti­ségre: magyar 430; német 7 ; porosz 1 ; tót 21. A móz. vallásuak mind magyarokul jegyeztették be magokat. — A bajor „Pas s i o -1 á r s u 1 a t,a mely Schneider igazga­tása alatt, a múlt hetek folytán városunkban érdekes és igen látoga­tott előadásokat tartott, e hó 26-iki előadása tiszta jövedelmét, 68 frt. 22 krt. a városházánál tette le, s a közig, tanács ez összeget az alakulandó városi dologház növelésére forditandónak véleményezte. Mi úgy tudjuk, s az illető hirdetménylapon is úgy volt kijelentve, hogy a társulat ez összeget a két nőegylet javára szánta. — A társulat mai előadásával búcsút vészén városunktól. — Zene-estélyek. — A helyben állomásozó Wasa-ezred jeles zenekara által az uj casino éttermében közönségesen szomba­ton rendeztetni szokott zeneestélyek ezentúl szer dai napokon fog­nak megtartatni. — Halálozás. — Ipolykezi Bállá Gábor, egri érs. urad. udvari ispán, az uradalmi tisztek Nestor a, f. hó 3l-én, esti 6 óra­kor élte 76-ik évében, végelgyengülés következtében j óbb létre szen- derült. — Uj zenemű. — Az egri érs. lyceumi nyomdában megje­lent : „Gyászhangok/1 mélt. és főt. Máriássy Gábor felszent. pal. püspök stb. halálára. Szövegét irta S. L. dallamát szerzé Zsass- kovszky Andor. A derék egyházi zeneszerző négyes szerzemé­nyeinek egyik legsükerültebbje. Ajánljuk — alxalmi gyászdalul — honi dalárdáink figyelmébe. A müvet lapunk mai száma mellék­letül hozza. — Eger is szépül valahára! — Emberemlékezetet ha­ladó idők óta éktelenitette különben elég csinos, bár girbe-görbe fö- utczánkat két puszta telek. Ezek egyikére, mely városi tulajdon, leg­közelebb a város egy csinos emeletes bérházat emeltetett, mely befe­jezéséhez közei áll. A helyiség diszessége s a telek bősége ugyan egy nagyobbszerü épületet is megérdemelt volna, s ha korábban hangozta­tott indítványunk, hogy oda részvények utján, Lehman, a pesti nem­zeti szinház hírneves díszítője tervezete szerint, egy derék s jövedelme­ző melléképületekkel ellátott állandó színház építtessék, figyelembe vé­tetik, ez Egerhez, mely királyi várossá lenni törekszik, mind haszno­sabb, mind méltóbb és királyibb lett volna; s nem kellene derék szín­müveinket örökké holmiösszetákoltringy-rongy színpadok illusiö-rontó kortinái között élvezni; — no de ha másként nincs, igy is jó. — A másik pusztatelek a főutcza sarkán, az érseki palota s Lyceum szom­szédságában, hol egy fényirdai ideiglenes helyiség, s egy Adám apánk idejében épült ház mereszkednek, — ásitozott évszázadokon át jóté­kony kezek s nemes Ízlésű kivitel után. Végre mindkettőt megtalálta a nmlgú káptalan közelebbi határozatában, mely szerint a nevezett helyen az ajt. alapítványok költségére s javára Streimmelvőgel Rezső fiatal építészünk pompás terve szerint, egy díszes kétemeletes bérház fog a jövő tavaszszal épittetni. . .Ezen alkalomból — úgy érte­sültünk — az érseki palotának a főutczára szolgáló kevésbbé díszes, és nagyobbrészt istállókul szolgáló földszinti részei elbontatnának, s helyöket Ízléssel készített vasrácsozat foglalná el, mely nemcsak fő- utczáuk, de a residenczia díszét is nagy mérvben növelné, mig az utóbbinak egyszersmind a főutczára kellemes kilátástengedne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom