Eger - hetilap, 1871
1871-11-02 / 44. szám
348 Az osztrák válság bontakozni kezd. Ismeretes dolog, hogy a cseh orsz. gyűlés leiratában olyasmik is foglaltatnak, mik az osztr. alkotmányos, és különösen a magyar kiegyezési megállapodásokba s törvényekbe ütköznek, melyek tehát a fejedelem által a birod. egyéb részeinek jogsérelme nélkül el nem fogadhatók. Ez az oka, hogy ö felsége nem fogadta el a bécsi minisztérium által szerkesztett s a cseh kivánalmaknak kedvező leirat szövegét, hanem megparancsolta, hogy annak az Andrássy és Beust által javasolt szerkezet adassék. Ezt Hohenwart, s az akkor Bécsben időzött cseh pártvezérek : Rieger, Clam-Martinitz stb. a csehek részéről elfogadhatlannak nyilvánították s igy a Hohenwart-cabinet beadta lemondását. A cseh lapok újra elkezdtek dühöngeni ; a „Poiitik“ infamiának nevezi a magyar beavatkozást, de hogy a jó cseh urak szeretnének a mi dolgaink fölött is rendelkezni, annak nevet adni nagy bölcsen tartózkodik, vak dühében azonban annyira megy, hogy a határörvidéki lázadást is And- rássynak tulajdonitja. A „Wand.“ okt. 26-áról azt irta, hogy Hohenwarth s a cseh pártvezérek megegyeztek abban, hogy a válaszleiratnak a csehek előtt a bir. tanácsba menetel útját nem szabad elzárnia. E czélból a cseh pártvezérek minden lehető engedményekre készeknek nyilatkoztak, s különösen hajlandók voltak ligyelembe venni a Magyarország részéről nyilvánított jogos aggodalmakat, hogy a német alkotmányos párttal annak saját terén szállhassanak szembe. A „N. Fr. Presse4' Írja: Okt. 27-én délelőtt ö Felsége elnöklete alatt tartott minisztertanácsban volt a Hohenwarth cabinet utolsó föllépése. A miniszt. tanács csak rövid ideig tartott, s tárgya az volt, hogy a cabinet visszalépésének elfogadásáról hiv. közleményt tön, s ezentúl csak ideiglenesen vezeti az ügyeket. Az uj minisztérium megalakítására nézve sokféle, de eddigelé kevés hitelű combina- tiók keringenek. Németbirodalom. — A bir. gyűlés okt. 25-iki ülésében Bismarck herczeg a Francziaországgal legújabban kötött egyezményekről szólt. A hat franczia megye kiüritése a kitűzött határidő előtt — úgymond — nem Francziaország consolidált belállapotára való tekintetből történt, mint a franczia lapok hiresztelték, hanem egyszerűen azért, mert a megszállva maradó részek elég biztositékot nyújtanak a hátralevő 3 milliárd számára. A Francziaország részéről újabban tett határigazgatási kisérletek a német cabinet részéről visszautasittattak. Francziaország. — A megyei bizottságok megalakultak ; az elnökök többsége kormánypárti. — Corsicában a bonapartisták, azon hitben, hogy többségben vannak, Napoleon herczeget akarták elnökké választani. A herczeg el is utazott a szigetre, de Francziaor- szágon átutaztában mindenütt igen nagy ellenszenvvel fogadtatott úgy, hogy Géniből Marseillesen át Coreikáig mindenütt rendörcsapa- toknak kellett öt kísérniük. Különösen Grenobleban heves kifakadások történtek ellene, s kivált a nők igen kíméletlenek voltak ő herczeg- sége iránt. A megyegyülésen azonnal kitűnt, hogy demonstrálni akaró pártja törpe minoritást képez, mire a herczeg letette mandátumát s Olaszországba távozott.— Chateaudun városa okt. 18-án ülte évfordulati ünnepét amaz emlékezetes napnak, midőn a múlt évben a város polgárai a támadó poroszokat hősileg visszaverték. Ez alkalommal az elesettek emlékére emelt granit-pyramist leleplezték s Cissey tábornok hadügyminiszter rövid beszédet tartott. Oroszország. — Az orosz kormány Volhyniában és Podo- liában oly terjedelmes katonai és rendőri intézkedéseket tett, mintha forradalomtól tartana. A galicziai határokon a városokban jelentékeny csapatok helyeztettek el ; a falvakat lovas csendőrök látogatják, melyek minden gyanús és főleg idegen embert elfognak. Állítólag a Nacsajewféle összeesküvők ellen irányulnak az intézkedések. Amerika. — Okt. 28-áról kelt táviratok szerint Mexikóban katonai forradalom tört ki. A tartományokban az újból elnökké választott Juarez ellenében demonstratiók történtek. A forrongás Mexikó fővárosába is elhatott, hol okt. első napjaiban mintegy 400 katona megrohanta a fellegvárat, az ott levő 800 foglyot kiszabadította, s a városban eltorlaszolta magát. De a helyőrség hü része rohammal visszafoglalta a czitadellát. A lázadók főnökei elszöktek, 250 lázadó pedig főbe lövetett. Heves vármegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871-ik évi okt. hó 2 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak : Kürtby Antal, mint elnök, Fehér Kálmán, Frey- burg Lajos, Hanisz Imre, Kocziánovich József, Szávoszt Frigyes, Yezekényi István. 87. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyitván, a múlt havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve főiolvastatott. Tudomásul vétetett s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Fehér Kálmán és Vezekényi István vál. tagok kérettek föl. 88. Titkár, meghagyás folytán előterjeszti az egyesület tagjainak szakosztályokba lett beosztását. Elfogadtatott azon hozzáadással, hogy az osztályok alszakosz- tályokba is beosztassa'nak, s az ekként elkészített munkálat újólag az ig. vál. ülés elé terjesztendő lészen, s jóváhagyás után kinyomatni, s minden egyesületi tagnak megküldetni rendeltetik. 89. Fölolvastatott a földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztérium levele, mely szerint a Dubovszky Gyula által irt „Gyakorlati rövid útmutatás az okszerű selyemtenyésztésre44 czimü munka egy példányát tudomás és terjesztés végett megküldi. Szives köszönettel fogadtatott, s a könyvtárba tétetni rendeltetett. 90. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben értesíti az egyesületet, hogy a franczia kormány, a szőlőt pusztító kártékony rovarok kiirtási módjának feltalálására 20,0(10 frank jutalmat tűzött ki. Tudomásul vétetett. 91. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, mely szerint a Kttköllö megyei gazd. egyesület által Dicsö-Szt.-Mártonban tartandó kiállítás előrajzát megküldi. Tudomásul vétetett. 92. Titkár bemutatja ifj. Sir Antal mükertész hirdetését, melyben a kertészet szakába tartozó czikkeit ajánlja. Tudomásul vétetett. 93. Fölolvastatott Jász-Dósa község elöljáróságának levele,, melyben a községet az egyesületi tagsági kötelezettségtől fölmentetni kéri. Miután Jász Dósa község a 129. aláírási ivén magát mint alapitó tag jegyezte be, s ezután járandó illetőségét már 10 éven keresztül fizette is, mi által kötelezettségét önmaga is beismerte, — a kötelezettség alól föl nem menthető. Miről nevezett község érte- sittetni, egyszersmind esetleges hátralékának befizetésére fölszólit- tatni rendeltetik. 94. Gróf Almássy Tasziló, zsadányi birtokos, 1871-dik évtől kezdve egyesületi rendes tagul ajánltatott. Összhangzó szavazattal bevétetett, részvény-dijának számba vételére a pénztárnok utasittatván. 95. Előterjesztetett a szept. havi pénztári kimutatás, mely szerint a bevétel tészen ..... 94 frt */* krkiadás ..................................................................• 42 „ 44 „ m arad okt. hóra...............................................! 51 frt 56J/4 ki\ Tudomásul vétetett. Kelt mint főn. Hitelcsiték : Fehér Kálmán, Vezekényi István. Jegyzeite : Rigó Antal, titkár. Levelezés. Mező-Túr, okt. 1871. Tisztelt szerkesztő ur ! Mezőtúr lakosságának legközelebb lefolyt úrbéri perét, mint sajátságos jogesetet, becses lapjába felvétetni kérjük. Az eset a következő : Il-ik Rákóczy Ferencz, Alsó Mezőtúr városának lG90-ik év körüli földesura, a törökök dulásai miatt lakhelyűket elhagyott, s a Tisza laposaira elmenekült mezőtúri lakosokat a zivataros idők némi enyhültével 1699-ik évben lakhelyökre visszahí- ván, velők 1700-ik évben Mezőtúr város levéltárában eredetiben ez ideig megőrzött — igen becses emlékű szerződést kötött, a melyben elhalmozván mezőtúri jobbágyait szokott földesúri kegyeivel, őket bizonyos taxa-fizetés mellett az urbér természetbeni szolgálatától felmentette, és minden néven nevezendő földesúri jogokat Mezőtúr lakosságának haszonbérbe adott. — Mező-Tur e dicső emlékű földesurának, a honából kibujdosott fejedelemnek eme nagylelkű főuri-jog-átruházását nemes lelkületű magyar utódai is tiszteletben tartván, Alsó-Mezőtúr volt földes uraival 1845-ik évig folytonosan contractualis jogviszonyban állott. A hazánk történetlapjain dicső emlékű Rákóczy család fiágá- nak kihaltával — Mezőtúr, Rákóczy birtoka felerészben Aspremont- Mária grófnőre, másik felerészben pedig, báró Malonyai János mag- va-szak adtával, a magyar koronára szállott. 1845-ik évben és igy az urbériséget országosan megszüntetett 1848-ki törvények előtt — Mező-Tur város közönsége gróf Aspremont Máriával, illetőleg fia Erdődy István gróffal, s utána a magyar koro • nával, illetőleg a magas kincstárral örök váltsági szerződésre lépett, örök áron megvevén a volt két földes úrtól minden néven nevezendő
